Mayer György

Távozik a MEH elnöke

Nyugdíjazását kérte szeptember elsejétől Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke, amit Bajnai Gordon elfogadott. A MEH elnöke október végén egyébként is nyugdíjba vonult volna, ám a Népszabadság információi szerint döntéséhez hozzájárult az a médiában is nagy visszhangot kapott vita, amely az áramszolgáltatók többletárbevételének a krízisalapba történő befizetése körül alakult ki. A MEH egy két héttel ezelőtti törvénymódosítás miatt kényszerült arra, hogy megváltoztassa korábbi rendeletét, amely szerint ennek az összesen ötmilliárd forintnak a 40 százalékát a rászoruló áramfogyasztók támogatására létrehozott alapítványoknak utalják, 60 százalékát pedig jóváírnák a túlfizető háztartásoknak. Hozzájárulhatott az idő előtti búcsúhoz az is, hogy az Index a MEH elnökének eljárását kifogásolta akkor is, amikor rendkívül gyorsan hozott határozatot a hivatal az EMFESZ egy dolláros eladásával kapcsolatosan. A miniszterelnök arra kérte az energiaügyi minisztert, hogy mielőbb gondoskodjon a MEH megüresedő elnöki posztjának betöltéséhez szükséges pályázat kiírásáról.

Megújult a rendszerirányító

Új vezénylőt vehetett birtokba a hazai villamosenergia-rendszer rendszerirányítója, a Mavir Zrt. Tari Gábor vezérigazgató szerint az MVM egykori műszaki főosztályából az európai integráció és piacnyitás követelményeinek megfelelően 2000-ben először önálló szervezet lett, végül 2005-ben létrejött az átviteli rendszerirányító. A szakmailag független átviteli rendszerirányító feladatai és kötelezettségei folyamatosan bővültek, ezért hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szervezeti átalakulásokat az örökölt telephelyek nem képesek optimálisan kiszolgálni. Emiatt indult el 2004 szeptemberében a Mavir igazgatóságának döntése értelmében az elhelyezési projekt, aminek során új székházba költözött a rendszerirányító. Létrehozásánál különös gondot fordítottak a vezénylőre, amelynek nemcsak műszaki, de nemzetbiztonsági előírásoknak is meg kell felelnie. A költözéskor a vezénylő esetében elsődleges követelmény volt, hogy az üzemirányítás egy pillanatra sem szünetelhetett és a biztonság sem csökkenhetett - ezt a feladatot sikerrel oldotta meg a Mavir - hangsúlyozta Tari.

Az atomenergia az egyetlen megoldás

A megújuló energia piaci részesedése Magyarországon jóval az európai átlag alatt marad, pedig ennek növelése egyben csökkentheti az ország energiaimport-függőségét is - áll a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentésében.

Hosszú távon támogatja az atomenergiát a HEBC

A megújuló energia piaci részesedése Magyarországon jóval az európai átlag alatt marad, pedig ennek növelése egyben csökkentheti az ország energiaimport-függőségét is - áll a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) éves jelentésében. E szerint jó, hogy van politikai egyetértés a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításáról, ám a szervezet szerint a nukleáris energia szerepét nem a jelentőségének megfelelően kezeli az ország. Az atomenergia felhasználását ugyanis hosszú távú energiastratégia részévé kell tenni, hiszen Magyarország nem bővelkedik primer energiahordozókban, a nukleáris energia kínálja az egyetlen kivitelezhető megoldást az importfüggőség és a szén-dioxid kibocsátásának további csökkentésében, valamint a megfizethetőség, a biztonság és fenntarthatóság alapján is szükség van rá. Gazdasági előnyein túl jól készletezhető, környezetbarát és magas a társadalmi elfogadottsága is. Számolni kell azonban azzal, hogy a jelenlegi kapacitások elavulnak, a fejlesztés rendkívül költséges, időigényes, miközben a fogyasztói igények rohamosan nőnek.

Tovább drágulhat az áram

A villamos energia októberi árcsökkenését megelőző várakozásokat még az esetleges földgázár-csökkenés mellett sem tartja reálisnak Boross Norbert.

Gázár-érdekvédelem sikerdíjért

A július elsején a szabadpiacra kényszerült ipari fogyasztókat sújtó és az alapítók szerint milliárdos károkat okozó gázárrendelet módosításáért 57 cég tagságával létrehozott Gázár Érdekegyeztető Országos Fórumot (GEOF) egy tanácsadó cég kezdeményezte - derült ki egy szerkesztőségünkbe eljuttatott levélből. A cég egymillió forint plusz áfa díjért (három hónapos működésért), a későbbiekben pedig 3 millió forint sikerdíjért vállalta az ügyet. A cél, hogy az E.On 66 milliárdos veszteségének fedezésére megalkotott (pótadó)rendeletet módosítsák, vagyis a többletgázdíj-fizetési kötelezettséget későbbre - jövőre - halasszák.

Kisebb a kereslet, mégis drágul az áram

A villamos energia októberi árcsökkenését megelőző várakozásokat még az esetleges földgázár-csökkenés mellett sem tartja reálisnak Boross Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs igazgatója, sőt, még további drágulás sem kizárt, annak ellenére sem, hogy az első negyedévben mintegy 7 százalékkal esett a fogyasztás. Az egyetemes szolgáltatási ár kialakulásának kulcskérdése a termékár, amit alapvetően az erőművekben felhasznált gázár határoz meg, de emellett nagyon jelentős tétel a kötelező átvétel alá tartozó úgynevezett zöld energia, amely főleg a távhő ártámogatása miatt drágítja az áramot. Az elmúlt évben a Magyar Energia Hivatal (MEH) adatai szerint a KÁT, vagyis a zöld mérlegkörbe tartozó kötelező átvétellel termelt villamos energia összesen 66,9 milliárd forintba került, a megújuló energiák és a kapcsoltan termelt hő (távfűtés) támogatása miatt az áramfogyasztóknak minden kilowattóra után 10,91 forintot kellett fizetniük. Ennek az ártámogatásnak több mint 70 százalékát a gázbázisú kapcsolt energiatermelés, ezen belül is nagyrészt a Budapesti Erőmű kapja, aminek pedig semmi köze a valódi zöld, vagyis megújuló energiaforrásokhoz. A négy egyetemes szolgáltató egyébként májusban nyújtotta be áremelési kérelmét, amelynek jóváhagyott változatát június közepén tette közzé a MEH. Július elsejétől tehát az E.On és a Démász területén már megemelkedett a villamos energia díja 7,5, illetve 4,6 százalékkal, augusztus elsejétől pedig az Elmű és az Émász is emel, mégpedig 1,6, illetve 10,9 százalékkal. Ehhez adódott az áfaemelkedés, így a bruttó végfelhasználói ár az egyes tömbtarifánál 44-47, a kettes tarifánál 45-48 forint/kilowattóra közötti mértékre drágul. Az eltérő árakat a szolgáltatók beszerzési portfóliójának különbözősége indokolja. az Elmű és Émász termékárának drágulásakor figyelembe vették, hogy egy hónappal később történik meg az emelés, így arányaiban valamivel nagyobb mértékű, mint ha júliustól lépett volna életbe. A MEH minden szolgáltatónál néhány százalékkal kisebb áremelést hagyott jóvá, mint kérték, ezért ez is kihathat arra, hogy októbertől valószínűleg nem várható árcsökkenés.

Új kiserőmű épülhet Mátraterenyén

A nógrádi szénvagyonra és a régió évszázados bányászhagyományaira építve megkezdte egy szén és biomassza tüzelésére alkalmas villamos erőmű építésének előkészítését Mátraterenyén az Első Nógrádi Erőmű Zrt. Farkas Tamás vezérigazgató szerint, a 49,9 megawatt teljesítményű, 33 százalékos hatásfokú, 80 százalékban barnaszénnel és 20 százalékban biomasszával üzemelő erőművet 2013-ban szeretnék üzembe helyezni. A számítások szerint 30-40 milliárd forintba kerülő létesítmény mintegy 120 ezer háztartás éves villamosenergia-igényét fedezheti. Az ilyen típusú erőművek beruházási igénye ugyan magasabb, mint egy hasonló gáztüzelésű erőműé, ám az üzemeltetése olcsóbb. Az erőmű elkészülte után kétszáz ember számára (50-en az erőműben és 150-en a bányászat és szállítás területén) biztosít majd munkát. Az erőmű megépítésével kapcsolatosan a mátraterenyei képviselő-testület szeptember 6-ra helyi, ügydöntő népszavazást írt ki.

Nincs gond az áramellátással

Bár a kánikula miatt az előző napokhoz képest nőtt a villamosenergia-felhasználás, elegendő tartalékkal rendelkezik a hazai rendszer, hogy kielégítse a klímaberendezések miatt növekvő igényeket - mondta a Napinak Kovács Krisztina, a rendszerirányító Mavir kommunikációs vezetője. Ezekben a kánikulai napokban 5800-5900 megawatt csúcsfogyasztást regisztráltak, ám ez jelentősen elmarad az eddigi csúcsigénytől, amit 2007 novemberében mértek. Az akkori 6602 megawattos teljesítménnyel közel húszéves rekord dőlt meg, a csúcsfogyasztást eddig 1989-ben mérték, amikor egy napon 6550 megawatt teljesítményt regisztrált a rendszerirányító. Az energiafogyasztásban a kilencvenes évek elején bekövetkezett jelentős csökkenés után a felhasználás az elmúlt években ismét folyamatosan növekedett, majd ezzel együtt lassan kiegyenlítődött a téli és nyári csúcsigény is.