Mayer György

Még egy paksi blokk növelheti teljesítményét

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnap kiadta az engedélyt a paksi atomerőmű 2-es blokkjának a korábbi teljesítményhez képest nyolc százalékkal megnövelt teljesítményű üzemeltetésére, így a blokk névleges villamos teljesítménye 500 megawattra nőtt. Az atomerőmű 4-es blokkjának 2007 szeptembere, 1-es blokkjának pedig 2008 szeptembere óta van növelt teljesítményre jogosítványa. A blokk teljesítményének növelését - külön program szerint - 2008 novembere és 2009. január vége között sikeresen végrehajtották, azóta tartott a próbaüzem. Az engedély a blokk tervezett üzemidejének végéig, 2014. december 31-ig érvényes, ezt követően a Paksi Atomerőmű Zrt. csak az üzemidő hosszabbítására kiadott új üzemeltetési engedély birtokában üzemeltetheti tovább a 2-es blokkot. Információink szerint az erőmű 3-as blokkján őszre fejeződhez be a teljesítménynövelés próbaüzeme, így akkor adhatja ki az OAH a végleges engedélyt, ami azt jelenti majd, hogy az erőmű blokkjainak névleges összteljesítménye eléri a 2000 megawattot.

Moszkvából üzent az EMFESZ vezetője

Magyarországon a jogvédő szervezeteknél adatgyűjtés folyik, amelyről sem engem, sem pedig az EMFESZ Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t nem értesítették. A céget 2004 októberében vásároltam meg, és azt eladtam, meghatalmazásom volt az ilyen jellegű műveletekre, és ügyletek sokaságát bonyolítottam le a Mabofi nevében és az EMFESZ nevében is - nyilatkozta Góczi István ügyvezető tegnap Moszkvában a Vedomosztyinak a céggel kapcsolatban megjelentekre reagálva. Mint mondta: az új tulajdonosok orosz üzletemberek, készek voltak arra, hogy magukra vállalják az EMFESZ valamennyi hátraléka elrendezésének kötelezettségét, s megígérték, hogy megoldják a gázszállítás kérdését is, így a társaság tiszta lesz. Ezek az emberek már régóta érdeklődtek a cég körüli helyzet iránt, és az utolsó pillanatban tették meg az ajánlatukat, amikor a gázcsapot elzárták. Amennyiben nem jelent volna meg a RosGas, az EMFESZ-től már elvették volna a működési engedélyt - hangsúlyozta Góczi István.

Megbüntethetik az E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltatót

A magyarországi áramszolgáltatók közül az ellátáskimaradás átlagos időtartama szempontjából 2008-ban az E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. teljesített a legrosszabbul, több mint 30,6 százalékkal gyengébben az országos átlagnál - derült ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) tájékoztatójából, amely a múlt évi villamosenergia-szolgáltatás színvonalát értékelte. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató az előző évek rossz teljesítése miatt a hároméves átlagú minimális minőségi követelménynek nem tett eleget. Ezért a MEH eljárást indít a szolgáltató ellen. Az előző évi hasonlóan rossz teljesítés miatt az E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltatóra a MEH már szabott ki bírságot. Az Elektromos Művek Nyrt. az ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakorisága szempontjából teljesített rosszul, de még a bírságolási határon belül maradt. Jól teljesített viszont az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., amelyet két évvel ezelőtt szankcionálni kellett az előírt követelmény nem teljesítése miatt. Az átviteli hálózatot üzemeltető Mavir Zrt. eleget tett a követelményeknek.

Nyomoznak az EMFESZ eladása miatt

Egyre zavarosabbnak tűnnek az EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosi viszonyai, főleg annak tükrében, hogy az Index.hu információi szerint különösen jelentős vagyoni hátrány okozásának megalapozott gyanújával indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda a magyar földgázpiac negyedét lefogó cég tulajdonosváltása miatt. Az írás szerint a hazai hatóságok hivatalosan semmit nem tudnak az új tulajdonos hátteréről, ám Horváth J. Ferencet, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökét előre beavatták a tranzakció előkészületeibe. Az EMFESZ két vezetője, Góczy István ügyvezető és helyettese, Gazda Tamás (aki a RosGas igazgatója is) egy egymás között megkötött adásvételi szerződéssel - az eddigi hírek szerint - 1 dollárért átvitte a céget az ukrán milliárdos, Dmitrij Firtas cégétől, a Mabofitól egy kis svájci offshore vállalkozáshoz, a RosGas AG-hoz. Az április 28-án nyélbe ütött adásvétel miatt a Mabofi feljelentést tett, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya június 9-én értesítette a cég ügyvédjét, Bárándy Pétert, hogy megindították a vizsgálatot. A helyzetet bonyolítja, hogy az EMFESZ továbbra sem kap gázt Ukrajna irányából, ezt Gallyas Igor kommunikációs szakértő is megerősítette az elmúlt héten a Napinak, jelezve, hogy a cég beszerzési lehetőségei egyelőre nem változtak, jelenleg is a spot piacról, vagyis a Moltól és az E.Ontól szerzik be a fogyasztóik ellátásához szükséges gázt.

Mitől lesz drágább a villany?

A zöldnek nevezett - valójában jobbára a gázbázisú kapcsolt - energiatermelésnek juttatott támogatás is ludas abban, hogy nyáron jelentősen emelkednek az áramtarifák.

Megdobja a villanyszámlát a KÁT

A zöldnek nevezett - valójában jobbára a gázbázisú kapcsolt - energiatermelésnek juttatott támogatás is ludas abban, hogy nyáron jelentősen emelkednek az áramtarifák.

Nincs kizáró oka a paksi üzemidő-hosszabbításnak

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) nukleáris biztonsági igazgatósága szerint a Paksi Atomerőmű által benyújtott dokumentációk alapján nincs olyan hiányosság, ami az üzemidő-hosszabbítás lehetőségét kizárná. Az OAH szakemberei által rögzített határozat ezzel együtt mintegy háromszáz orvosolandó, illetve beavatkozást igénylő észrevételt tett, valamint száz olyan tényre hívta fel a figyelmet, ami javíthatja az üzemidő-hosszabbítás előkészítésének hatékonyságát. A programhoz benyújtott időterv alapján lehetséges a feladatok többségének tervezett időbeni végrehajtása, azonban egy részüknek a tervezett határidőn túli végrehajtása már veszélyeztetheti az üzemidő-hosszabbítás megvalósítását. A sikeres végrehajtás néhány tervezett határidő módosítását is szükségessé teszi.

Elsejétől drágul az áram

Július elsejétől érzékeli a lakosság a villamosenergia-piaci nyitás első olyan komoly hatását, ami már az egyetemes szolgáltatók áraiban is jelentkezik, vagyis azt, hogy az egyes cégek más és más áron szolgáltatnak. Ez azt jelenti, hogy az egyetemes szolgáltatók a beszerzési portfóliójuk alapján - melyet a Magyar Energia Hivatal ellenőriz - eltérő árat állapíthatnak meg. Július elsejétől így az E.On szolgáltatási területén a lakossági fogyasztók átlagosan 7,5 százalékos, a Démász területén pedig 4,6 százalékos termékdíjemeléssel szembesülnek, míg az Elmű és az Émász, úgy tűnik, egyelőre nem él az áremelés lehetőségével - tudta meg a Napi. További rossz hír a fogyasztóknak, hogy az 5 százalékpontos áfaemelés tovább emeli az energia végső árát. Mindezek ismeretében júliustól a kisfogyasztók végfelhasználói, tehát bruttó árai az egyes tömbtarifában 44-47, a kettes tömbtarifában 45-48 forint/kilowattóra között alakulnak.

Gázár: a kisfogyasztókat bünteti a kormány

Szakmailag indokolhatatlan, hogy a kormány megint a lakosságot és a legkisebb vállalkozói réteget bünteti a júliustól érvényes gázárakkal - vagyis a földgáz-nagykereskedő E.Onnal kialkudott 60 milliárd forint kompenzációt, ami köbméterenként 15-18 forint körüli összeget jelent, a piacnyitást követően az egyetemes szolgáltatásban maradókkal fizetteti meg. Bár minden szakértői elemzés szerint még a forint-dollár árfolyamváltozását figyelembe véve is már júliustól legalább 10-15 százalékos gázárcsökkenés lenne indokolt, ezzel szemben az áfa emelése miatt itthon tovább drágul a gáz. A nettó 131 forint/köbméteres ár változatlanságát azzal magyarázza a kormányzat, hogy ezzel kezdi kompenzálni a korábbi szociálpolitikai meggondolású 9 hónapos csúszó árszabályozásból és a tavaly októbertől felmondott importár-korrekciós megállapodásból kialakult veszteséget a nagykereskedő E.On felé. A kompenzációról egy többtételű és számos egyéb megállapodást is tartalmazó szándéknyilatkozat (Napi, 2009 június 10. és június 11.) aláírásával teljes titoktartás mellett végül az elmúlt héten egyezett meg a kormány és az E.On AG Magyarországon járt alelnöke. A megállapodásban a kormány vállalta egy olyan jogszabályi környezet megteremtését, amelynek segítségével 2010 végéig egy külön díjelemen keresztül az E.On részére megtéríti a keletkezett összesen mintegy 60 milliárd forint többletköltséget, ami a közüzemi gázpiacon az importár- és az árfolyamváltozás miatt keletkezett. Mindez azt jelenti, hogy a július 1-jei piacnyitást követően a korábban, a közüzemi szolgáltatásban összejött teljes veszteséget ettől kezdve az úgynevezett egyetemes szolgáltatási piac szereplőin hajtják be, amibe viszont júliustól már csak a lakosság, valamint a 20 köbméter/óra kapacitást meg nem haladó egyéb felhasználók, illetve átmenetileg még egy évig a 100 köbméter/óra fogyasztást el nem érő felhasználók tartoznak. Így azok a nagyobb ipari fogyasztók, amelyek júliustól kikerülnek a szabadpiacra, ám ezt megelőzően még - az átlagos fogyasztást jóval meghaladó felhasználásukkal is - a közüzembe tartoztak és a lakossághoz hasonlóan "élvezték" a kisebb gázárat, most nem vállalnak részt a kompenzációban. Az ő korábbi fogyasztásuk veszteségét is a lakossággal fizetteti meg a kormány, és még legalább másfél évig a legkisebb fogyasztók finanszírozzák ezt a tételt is a havi gázszámlájukban.