Korányi Tamás G.

Bónuszrészvény a Richtertől

A Richter Gedeon Rt. bejelentette, hogy saját részvényeiből 21 ezer 624 darabot adott át a bónuszrészvényprogram jogosultjai, azaz kiemelkedő teljesítményű munkatársai és az igazgatóság tagjai számára. A Pakett piaci értéke 655 millió forint. A kiáramló részvények helyébe újakat – egy ugyancsak tegnapi bejelentés szerint 10 ezer 23 darabot – is vásárolt a gyógyszercég, tőzsdei forgalomban. Az ügylet értéke a harmincezres árfolyamcsúcs közepette meghaladja a 300 millió forintot.

Túljegyezték az OTP mamutkötvényét

Huszonötszázalékos túljegyzéssel zárult az OTP Bank 500 millió eurós kötvénykibocsátása, a kamat 16 bázisponttal haladja meg a három hónapos Eulibort.

Harmincezer fölött zárt a Richter

Tíz hónappal a magyar piac eddigi egyetlen átváltható kötvényének kibocsátása után elégedettek lehetnek a Richter kötvényesei: a prémium kétharmadát már ledolgozta az árfolyam. A záróár tegnap először haladta meg a harmincezer forintot.

Újra felmerült az árfolyamnyereség-adó ötlete

A kormányfő tegnapi adókedvezmény-csomagjában újra megjelent a tavaly novemberben egyszer már elvetélt tőzsdei árfolyamnyereség-adó gondolata, igaz, csak 2007-től és nem 25, hanem „csak” 10 százalék erejéig. Gyurcsány most már előre egyeztet a tőzsdével.

Tízmillió eurós hitelkeret a BIF-nek

A tőzsde egyetlen ingatlancége, a BIF Rt. tegnap bejelentette, hogy tízmillió eurós – mintegy két és fél milliárd forintos – hitelkeretről állapodott meg a CIB Bankkal. Ungár András, a BIF elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a kölcsön nagy része, 6 millió euró egy decemberben a Raiffeisen Banktól felvett 1,5 milliárd forintos hitelt hivatott kiváltani (akkor ebből fizették ki az 1,7 milliárdért megvett Teréz körúti MÁV-ingatlant), míg 4 millió euró a társaság forgótőke-ellátását javítja. (A BIF-et ismerők persze úgy fordítják le az elnök szavait, hogy ha akad valami jó vétel, jó hogy ha van a tarsolyban egymilliárd forint...) A hitel fedezetét a BIF ingatlanjain alapított jelzálog, illetve a bank javára szóló vételi jog biztosítja. A BIF idei legnagyobb beruházása a Duna-parton, az egykori expótelken épülő Castrum-ház. Augusztusra befejeződik az alapozás és elkészül a három garázsszint, és a napokban állapodnak meg a kilencszintes épület kivitelezőjével. A ház 11 ezer négyzetméteréből 3 ezer négyzetméter iroda lesz, ezt a BIF nem akarja eladni. A többin – így a teljes Duna felőli oldalon – 53 lakást alakítanak ki, úgy, hogy a felső szinten 140–180 négyzetméteres Penthause-lakások lesznek. A beruházás 2006-ban készül el, így a BIF idei eredményét még nem befolyásolja.

Ma 15 éves A Budapesti Értéktőzsde

Ma tizenöt éve, 1990. június 21-én délelőtt 11-kor több száz érdeklődő gyűrűjében, egy Váci utcai irodaház alig 80 négyzetméteres, első emeleti termében először szólalt meg a kereskedés indulását jelző – az amerikai SEC elnökétől kapott – csengő és 42 évi szünet után ismét igazi tőzsdei ügyletet köthettek – igaz, egyelőre csak az egyetlen bevezetett részvényre, az Ibuszra – a brókerek. Az 1864-ben alakult Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1948 május 25-én – mint „burzsoá csökevényt” – zárta be az egy párt által uralt kormány, 1990-ben a 42 alapító tag nemcsak a három évvel korábban még elképzelhetetlennek tartott tőzsdének, de többpártrendszernek, szabad választásnak, piacgazdaságnak is örülhetett. A magyar tőzsde 1990-es újraindulása jelkép volt. Tizenöt év alatt a Budapesti Értéktőzsde betagozódott a magyar gazdaságba, egyre nagyobb tekintélyt vívott ki magának, még ha az alapító atyák eredeti elképzeléseihez képest jóval szegényesebb is a részvénypaletta és 15 év után is kicsi a magyar lakossági megtakarításokon belül a részvények aránya. A tőzsde évszádok óta a nyilvánosság színtere, nem véletlen, hogy diktatórikus államok inkább bezárni szokták, mint megnyitni ezt az intézményt. A magyar gazdaságnak is a tőzsdén jegyzett cégek a legtranszparensebb elemei, és a lakosság pénzügyi kultúrája formálásában is döntő lehet a szerepe. A magyar tőzsde tavaly májusban többségében külföldi tulajdonba került, ám ez az intézmény működésében, preferenciarendszerében nem okozott változást (sőt, lobbiképessége az utóbbi egy évben határozottan erősödött, amit az árfolyamnyereségadó-csata eredménye is jelzett). Most megvan a lehetőségünk arra, hogy egy közép-európai tőzsdeszövetség tagjaként vegyünk részt az európai tőkepiacok integrációjának folyamatában. Az, hogy ez mennyiben jelenti hosszabb távon az önállóság feladását, és ha igen, a hátrányokat mennyiben ellensúlyozzák a nagyobb likviditásból, a vállalatok számára esetleg könnyebb tőkeszerzésből fakadó előnyök, még a jövő titka. Azt azonban mi, akik a tizenöt évvel ezelőtti születéskor is jelen voltunk és azóta is féltő gonddal kísérjük figyelemmel a tőzsde életét, reméljük, hogy a huszadik és a huszonötödik születésnapon is lesz még ünnepelnivalónk.

Zöld utat kapott a Keler eladása

Megjelent a Határozatok Tárában az MNB 53,33 százalékos Keler-részesedésének eladásáról szóló kormányhatározat, amely az ÁPV-re bízza a részvények értékesítését. Egy korábbi megállapodás alapján a csomagra elővételi joga van a HVB-konzorcium ellenőrzése alatt álló két tőzsdének.

Milliárdos Arago-veszteség konszolidálva

Az utóbbi évek legfontosabb – de nem a legsikeresebb – Arago-befektetése, a Pick Rt. tavalyi 6,5 milliárdos mínuszának köszönhetően az Arago Holding Rt. pénteken közzétett konszolidált mérlege 2 milliárd 391 millió forintos adózott és 997 millió forintos mérleg szerinti veszteséget mutat. (A különbözetet a külső tulajdonosokra jutó veszteség magyarázza, december végére ugyanis a Pick 33 százalékát már eladta az Arago.) A csoport konszolidált saját tőkéje 2004 végén elérte a 36 milliárd 293 millió forintot (egy évvel korábban 17,9 milliárd volt), mivel a Forrás 18 milliárdos vagyonát és a Hunguest egészét 2004-ben konszolidálta magába. A vagyonból a kisebbségi tulajdonosok azonban 19,25 milliárddal részesednek. A Forrás tavalyi teljesítménye viszont csak nyomokban javította az Arago eredményét, mivel a konszolidálásra december elején került sor.

Tizenöt éves a BÁT

Kevés híján tizenöt éve, 1990. július 18-án alakult meg 28 résztvevővel a Budapesti Árutőzsde. Akkoriban az értéktőzsdenapoknak is helyet adó Váci utcai irodaházban találkoztak hetente egy alkalommal egy órára az árutőzsdei brókerek. Az első időszakban még csak gabonára kötöttek határidős üzleteket, a devizaszekció csak 1993-ban indult el. A közelgő jubileum alkalmával a BÁT Rt. vezetése tegnap este vacsorán látta vendégül az egykori alapító tagokat, az árutőzsde korábbi és jelenlegi tisztségviselőit, valamint a társintézmények, a BÉT és a Keler vezetőit. A BÁT három korábbi (Keresztesi Szergej, Vermes András, Kovács Attila) és jelenlegi elnöke (Török Sándor) az intézmény jubileumi plakettjét kapták ajándékba.