Korányi Tamás G.

Bokros: a válság túl értékes

A 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében az MTA Politikatudományi Intézete konferenciát rendezett a Várban a gazdasági válság és az EU témakörében.

Ki mennyi adót fizet?

Az szja-t fizető több mint kétmillió magyar közül 790 ezren adták adójuk egy százalékát valamelyik egyháznak, további 290 ezren a két kiemelt költségvetési előirányzatot támogatták - derül ki a nemrég megjelent hivatalos összesítésből.

A reformátusok gazdagabbak, mint a katolikusok?

Az szja-t fizető több mint kétmillió magyar közül 790 ezren adták adójuk egy százalékát valamelyik egyháznak, további 290 ezren a két kiemelt költségvetési előirányzatot támogatták – derül ki a nemrég megjelent hivatalos összesítésből. A táblázat adatait böngészve számos más érdekes – ám lehet, hogy nem mindig releváns – összefüggésre is bukkanhatunk.

A reformátusok módosabbak, mint a katolikusok?

Az szja-t fizető több mint kétmillió magyar közül 790 ezren adták adójuk egy százalékát valamelyik egyháznak, további 290 ezren a két kiemelt költségvetési elő-irányzatot támogatták - derül ki a nemrég megjelent hivatalos összesítésből. A táblázat adatait böngészve számos más érdekes - ám lehet, hogy nem mindig releváns - összefüggésre is bukkanhatunk. Az adózók 40 százaléka érezte fontosnak valamelyik egyházat támogatni, ez ugyan nem jelent aktív vallásgyakorlást, ám kétségtelen, hogy az adott egyházzal valamiféle közösségvállalást igen. A katolikusok 61 százalékos aránya nem meglepő - a második világháború előtt arányuk 70 százalék körül járt -, annál inkább a kisebb egyházak, felekezetek összesen több mint 11 százalékos aránya. A számokból kitűnik, hogy az egyes egyházakat preferáló felajánló adózók mennyire tehetősek - vagy legalábbis mekkora összevonás alá eső szja-t fizetnek. A legtöbbet (a felajánlók országos átlagának szinte pontosan a dupláját) a négy zsidó felekezet támogatói fizetik, átlagosan 1 millió 273 ezer forintot, ami nyilván összefügg azzal, hogy valószínűleg náluk a legnagyobb a nagyvárosokban lakók aránya. A reformátusok átlagosan mintegy 25 ezer forinttal több adót fizetnek, mint a katolikusok, az evangélikusok pedig még a reformátusoknál is nagyobb adózók, mintegy évi 50 ezerrel (itt akár a weberi protestáns etikára is gondolhatunk). Az unitáriusok és a különböző keleti ortodox egyházak támogatói az országos átlag másfélszeresét adózzák, de a buddhista - értsd: Krisna-tudatú - hívek is jó ötödével többet fizetnek, mint a katolikusok (a különböző buddhista és hinduista egyházak együtt csaknem 25 ezer támogatót tudhatnak maguk mögött). A legkisebbek között vannak igen gazdagok - az alig ötven támogatóval rendelkező anglikán episzkopális egyház fejenkénti adója megközelíti az 1,2 millió forintot -, ám valószínűleg bőven akadnak közöttük itt adózó angolszász menedzserek is. Az átlagnál "szegényebbek" az adventisták és Jehova tanúi, ám ez talán azzal magyarázható, hogy e két felekezet erősebb vidéken, mint a legtöbb kisebb felezet. Meglepő a negyedik legnagyobb támogatottságot elérő Hit Gyülekezete támogatóinak alacsony átlagos adóterhelése. Egy átlagos "hites" mindössze 350 ezer forint szja-t fizet, alig több mint a felét a felajánlók átlagánál, és alig több mint a negyedét a zsidó hitközségeket támogatók adójánál. (Hasonlóan alacsony a jóval kisebb, ám így is több mint ezer támogatót felsorakoztató szcientológusok támogatói bázisának átlagos adója.) Ugyanakkor talán elhamarkodott következtetés lenne, hogy a Hit Gyülekezete tagjai szegényebbek, mint a többiek, vagy netán az adómoráljuk rosszabb. Körükben valószínűleg magasabb az egyéni vállalkozók aránya. Ugyancsak merész lenne kijelenteni - bár a számok alátámasztani látszanak a tételt -, hogy az egyházak helyett a költségvetést támogatók (az "ateisták"?) gazdagabbak a hívőknél, ám tény, hogy fejenként ötvenezer forinttal több az átlagos adóterhük.

A szabadalom lejárta után is maradhat a magas gyógyszerár

Bizonyos originális gyógyszerek magas ára akár a szabadalmuk lejárta után is megmaradhat, ha elfogadják az egészségügyi tárca által előkészített rendeletmódosítást.

Pluszpénzhez juthat az állam

Bár az öt évvel ezelőttinél minden bizonnyal magasabb kamatot kénytelen majd fizetni a Richter-kötvényekre az MNV, azonban ha az átváltási árfolyamban megfelelő prémiumot sikerül elfogadtatnia a vásárlókkal, még pluszforrásokhoz is juthat.

Budapesti tőzsde: két évtized a hullámvasúton

Az 1990 júniusában hatalmas reményekkel, nemzetközi csinnadrattával - és egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal - indult Budapesti Értéktőzsde a következő évre szinte tetszhalott állapotba került.

Elszámoltunk ötezerig

Ötezer lapszám, ötezer lapindító értekezlet, ötezer lapzárta, kicsit maga a rendszerváltás utáni magyar gazdaságtörténet. 1991. szeptember 17-én jelent meg először az akkor már 23 éves múltra visszatekintő zöld Világgazdaság kettéválásával a ma ötezredik számával az olvasókhoz eljutó Napi Gazdaság.

Békesi: Nem tudtunk élni a lehetőséggel

Kivételesen kedvező nemzetközi körülmények között fejlődhetett volna Magyarország az utóbbi csaknem két évtizedben, a lehetőséggel azonban nem tudtunk élni - foglalta össze a Napi Gazdaság jubileumi számának adott interjújában Békesi László volt pénzügyminiszter.