A 2011-es magyar EU-elnökségre való felkészülés jegyében az MTA Politikatudományi Intézete konferenciát rendezett a Várban a gazdasági válság és az EU témakörében. Oszkó Péter pénzügyminiszter bevezetőjében kifejezte reményét, hogy 2011-re a magyar a térség legstabilabb gazdasága lehet, annak ellenére, hogy még vélhetően akkor is túlzottdeficit-eljárás lesz érvényben ellenünk. A deficit azonban addigra 3 százalék alá szorítható, amivel megkezdődhet az államadósság csökkentése és ezzel Magyarország addigra példát mutathat az unióban. Példaként említette, hogy Csehország csak 2010-re tervezett be olyan fontos intézkedéseket, amelyeket Magyarország már idén elvégzett. És bár konkrétumot és dátumot nem említett, utalt rá, hogy ezzel az euróbevezetés is közelebb került Magyarországhoz.
A konferencián felszólalt Simor András MNB-elnök is, aki utalt arra, hogy a válság az EU és az új tagok viszonylatában az illúziókkal való leszámolásról is szólt. Kiderült ugyanis, hogy azok az egyensúlytalanságok és költségvetési deficit, amelyeket az új tagállamok megengedtek maguknak, nem tolerálhatók - tette hozzá. Megmutatta a válság az euró értékét is Simor szerint, mivel a közös pénzt nemrég óta használó Szlovákia lényegesen kevesebb sérüléssel került ki a válságból, mint a térségbeli társai. Oszkó szavaira reagálva Simor András azt mondta, hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az államadósság reális szintre csökkenjen, ehhez nem elég 1-2 év fellángolás. Fontos, hogy ne felejtsük el a válság tanulságait - tette hozzá.
Az eseményen beszélt Demján Sándor is, aki szerint az Európai Unió a meghatározó országok érdek-képviseleti szerve. Az üzletember szerint a válság elsősorban Európát sújtotta, és megmutatta, hogy olyan gazdaság, ahol a fizikai munka a háttérbe szorul, csak vesztes lehet. Demján utalt rá, hogy Magyarországon csak 500 ezer kétkezi munkás dolgozik, úgyhogy ne lepődjünk meg azon, ha a jólét a világban azon országok felé mozdul el, ahol többen élnek fizikai munkából. A vállalkozó kikelt a politikusok ellen is, akik azt állítják, jóléti rendszerváltást hitelből is meg lehet valósítani.
Bokros Lajos szerint a válság túl értékes ahhoz, hogy elvesztegessük, hiszen kitűnő alkalmat szolgáltat a szerkezeti reformokra. Ha ezt elmulasztjuk, 1-1,5, ha viszont élünk az eséllyel, 2,5-3 százalék lehet az EU átlagos éves gazdasági növekedési üteme a következő évtizedben. Bokros szerint lehet, hogy az Európát az elmúlt években jellemző hanyatlás zuhanásba vált, és elsősorban a munkaerő és az oktatás területén sürgetett változásokat.
Korányi Tamás G.