Mivel a kockázati költségeket idén nem tudják felelősséggel megbecsülni, Csányi Sándor nem közölt éves eredményvárakozásokat a 2010-es évre. Mint mondta tavaly megmondták a 150 milliárdot, ám az elemzők nem hittek nekik, így idén dolgozzanak ők. Csányi tréfásan utalt arra, hogy a saját belső eredményvárakozása fölfelé tér el a menedzsment tervétől.
A sajtótájékoztatón elhangzott, az OTP mind a betétek, mind a hitelek terén 5 százalékos bővüléssel számol, ám a tavaly csoportszinten 6,17 százalékot elérő kamatmarzsok idén várhatóan csökkeni fognak.
A tavalyi költségcsökkentő intézkedések hatására a személyi kiadások 2, míg a dologi kiadások 3 százalékkal csökkentek. Bár 2010-re vonatkozóan hangsúlyozták a szigorú költséggazdálkodást, konkrét célszámokat nem közöltek. További leépítési tervekről azonban nem volt szó.
Csányi a sajtótájékoztatón elismerte, az OTP kissé túltőkésített (a bank likviditási tartaléka 6 milliárd euró).
Az elnök utalt arra, hogy amennyiben a térségben megindul egy piaci konszolidáció, abban az OTP is részt kíván venni. Míg leányaik eladását nem tervezik, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, illetve Szlovákiában akvizíciókkal növelhetik részesedésüket.
Csányi szerint a külföldi befektetések egy-két éven belül ismét igen jelentős részt képviselhetnek az OTP eredményében, valamint bejelentette, az igazgatóság idén nem tervez osztalékfizetést.
Lapunk kérdésére, miszerint elképzelhetőnek tart-e céltartalék felszabadítást Csányi kijelentette, amennyiben a portfólióminőség nem romlik, egyes leányoknál igen.
A banknál jelenleg 9,8 százalék a 90 napon túl nem fizető hitelek aránya, ezek 73,8 százalékára képzett céltartalékot a pénzintézet.
Csányi hangsúlyozta, Európában nagyon kevés bank van, amelynek stabilabb lenne tőkehelyzete. Így ha bevezetnék a Basel III-at, a bank már most képes lenne eleget tenni a legszigorúbb tőkemegfelelési követelményeknek. Az OTP-t csak a Credit Suisse, a UBS, illetve a Szberbank előzi meg, amelyek részesültek állami tőkeinjekcióban is. Csányi leszögezte, a tavaly tavasszal az államtól kapott 1,4 milliárd eurós állami kölcsön második felét még az éves rendes közgyűlés előtt visszafizetik.
