Kolozsi Pál

Nagyobb volt az eurózóna inflációja a becsültnél

Novemberben 1,9 százalékos volt az eurózónában a 12 havi infláció – közölte pénteken az Eurostat –, ami 0,1 százalékponttal magasabb az első becslésben szereplő értéknél. Októberben még 1,6 százalékos volt az áremelkedés üteme, de a mostani 1,9 százalék is elmarad az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonjától. Szakértők szerint a novemberi infláció nem módosítja érdemben az ECB monetáris politikáját, a bank ugyanis attól tart, hogy a gyors növekedés miatt megugró bérkövetelések felvihetik a későbbiekben a fogyasztói árakat. Az inflációs nyomásra folyamatosan figyelmeztető ECB az utóbbi egy évben hat alkalommal emelt a kamatszinten, de szakértők szerint könnyen lehet, hogy jövőre tovább emel. Az inflációs félelmet mindeközben hűtheti, hogy már mutatkoznak a növekedés jövőre várt lassulásának jelei, októberben ugyanis 0,1 százalékkal csökkent a 12 tagország ipari kibocsátása.

Megvenné a Gallahert a Japan Tobacco

A Japan Tobacco Inc. 7,5 milliárd fontért meg kívánja venni a brit Gallaher Group Plc. dohányipari társaságot, az ügylet értéke az európai cég tartozásaival is számolva 9,75 milliárd font – jelentették be pénteken. Megvalósulása esetén a tranzakció a legnagyobb külföldi vállalatfelvásárlás lesz, amit japán cég hajtott végre. Szakértők szerint az ügylet hozzájárulhat, hogy a japán társaság sikeresen ellensúlyozza hazai piacán visszaeső eladásait, illetve megerősítse globális pozícióit. A Japan Tobacco jelenleg a világ harmadik legnagyobb cigarettagyártója, csak a Marlborót jegyző Altria Group Inc., illetve a British American Tobacco (BAT) Plc. előzi meg, a Gallaher pedig globális szinten az ötödik legnagyobb szereplő. A japán cég elsősorban hazai piacán rendelkezik erős pozíciókkal, de számottevő a jelenléte Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban is. A Gallaher nyereségének nagy része a brit, az ír, az osztrák és svéd piacról származik, de dinamikusan nőnek az eladásai Oroszországban, Kazahsztánban és Ukrajnában is. A Japan Tobacco minden egyes Gallaher-részvényért 11,40 fontot fizet, ami kis- mértékben ugyan, de elmarad a brit vállalat részvényeinek tőzsdei árfolyamától. Az ajánlati és a tőzsdei ár közötti különbség arra utal, hogy a piac nem zárja ki egy esetleges ellenajánlat lehetőségét sem, ami természetesen magasabb árat jelentene a japán cég által felajánlott árfolyamnál – mutatnak rá az elemzők, akik szerint épp a Japan Tobacco nagy globális versenytársai jelentkezhetnek be a Gallaherért. A brit cég vezetése nem adott iránymutatást a részvényeseknek az ajánlattal kapcsolatban, a Japan Tobacco pedig azt közölte, hogy reményei szerint a jövő év első felében megtörténik a felvásárlás. Az 50 százalékban a tokiói kormány tulajdonában levő és a japán piac kétharmadát ellenőrző japán társaság pénztartalékait, illetve a Merrill Lynch hiteleit használná fel a felvásárlásra.

Befektetési alapoké a ProSiebenSat.1

Az egyesült államokbeli Kohlberg Kravis Roberts & Co. (KKR) és az európai Permira kockázati tőketársaságok alkotta konzorcium 5,6 milliárd euróért megveszi a német ProSiebenSat.1 tévétársaságot – jelentették be pénteken. A konzorcium 50,5 százalékos pakettet vásárol Haim Saban amerikai médiamogultól, majd nyilvános vételi ajánlatot tesz a fennmaradó részvényekre is. A tőzsdén forgó papírokra vonatkozó ajánlat 22,46 eurós részvényenkénti árat jelent, ami az utóbbi három hónap átlagárfolyamának felel meg, de elmarad a csütörtöki 23,50 eurós záró árfolyamtól. A felvásárlásra még rá kell bólintania az érintett versenyhivataloknak, illetve médiatestületeknek is. A KKR és a Permira bejelentette, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy egyesítik a ProSiebenSat.1 és a tavaly a tulajdonukba került SBS Broadcasting társaságokat, aminek valóra válásával az egyik legnagyobb műsorszóró cég jöhet létre Európában. A ProSiebenSat.1 Németországban rendelkezik erős piaci pozíciókkal, az SBS pedig Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban, a skandináv országokban, illetve a kelet-közép-európai régióban, ideértve Magyarországot is, ahol a TV2 tulajdonosaként van jelen a vállalat. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ha létrejön az ügylet, akkor komoly riválisa születhet az RTL-csoportot tulajdonló német Bertelsmann AG-nek. A ProSiebenSat.1 nem csak a kockázati tőke érdeklődését keltette fel, a már jelenleg is jelentős tulajdonhányaddal rendelkező Axel Springer ugyanis szintén ajánlatot tett a társaságra, de a német versenyhatóság nem engedélyezte az akvizíciót. Saban 2003 augusztusában, Leo Kirch médiabirodalmának összeomlása után részvényenként 7,50 euróért vette meg a ProSiebenSat.1-et, amit most közel négyszeres áron ad el. A kockázati tőke egyre aktívabb az utóbbi időben, de egyre többen figyelmeztetnek a tőkeáttételes felvásárlásokkal kapcsolatos kockázatokra, köztük az Európai Központi Bank is. Eddig az idén összesen 80 milliárd dollár értékben született ilyen tranzakció.

Februártól kevesebb lesz az OPEC-olaj

Ismét termeléscsökkentésről hozott határozatot az OPEC, a végrehajtást azonban jövő februárra halasztották a tagországok.

Nem nő a magyar teher

A svájci jegybank tegnap (ismét) 25 bázisponttal megemelte az irányadó kamatlábat, így az alpesi országban a kamatszint tavaly decemberhez képest mostanra már több mint kétszeresére emelkedett. Ennek ellenére Magyarországon az euróalapú kölcsönökhöz viszonyított kamatelőny az idén nem csak megmaradt, még jelentősen nőtt is. Lapunk érdeklődésére az Erste, a Raiffeisen, a HVB és a K&H Banknál is azt válaszolták, hogy továbbra sem terveznek kamatemelést a svájcifrank (CHF)-alapú hiteleknél, az OTP még elemzi a helyzetet. A CHF-alapú kölcsönök törlesztőrészletének kismértékű emelkedését valószínűsítik a CIB Banknál, de ezt sem a kamat, hanem a keresztárfolyamok (forint és svájci frank) esetleg kedvezőtlen változása miatt. A svájcifrank-alapú hitelek – fejtették ki a K&H-nál – a londoni bankközi kamatszintekhez (LIBOR) árazottak. A piacot nem érte váratlanul a svájci jegybank mostani lépése, sem az időzítését, sem a mértékét tekintve. Várakozásai már beépültek a piaci kamatszintekbe, így a bankok forrásköltségeit meghatározó LIBOR érdemi elmozdulása nem várható pusztán a svájci jegybank mai bejelentésétől. A kamatemelést az MKB szakértői szerint is széles körben várta a piac, sőt a hozamokba már most beáraztak további egy-két 25 bázispontos emelést a következő két évre. A pénzintézetnél a svájci frank euróval szembeni árfolyamában sem várnak jelentősebb elmozdulást, így a forinttal szembeni árfolyam az euró–forint árfolyammal párhuzamosan alakulhat. A svájcifrank-alapú hitelek kamatkondíciói – állították MKB-nál – így ezután is kedvezőbbek maradnak, mint az euróalapú hiteleké. A különböző hiteltípusoknál egyébként különbözőképpen alakul a „kamatolló”: míg ugyanis a jellemzőnek számító lakáshiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a svájci frank előnye még mindig nagyon jelentős, a személyi kölcsönöket CHF-ben még az eurónál is drágábban mérik a bankok. Igazán korrekt összehasonlítás persze csak egyedi esetekben tehető. Svájcban egyébként az irányadó három hónapos kamatsáv ezentúl 1,5 és 2,5 százalék között lesz, a sávközép tehát az eddigi 1,75 százalékról 2 százalékra emelkedett. A jegybank közleménye szerint ha a svájci gazdaság a hivatalos prognózis szerint fejlődik, akkor folytatódik a kamatlábak „normalizálása”, ami szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy további emelések várhatók. A svájci kamatemelésre egy héttel azután került sor, hogy az Európai Központi Bank (ECB) az eurózóna növekedésének gyorsulására hivatkozva 25 bázispontos szigorításról döntött (NAPI Gazdaság, 2006. december 8., 6. oldal). Szakértők szerint a bank azért hagyta nyitva az ajtót a további kamatemelések előtt, mert a világ vezető központi bankjai az inflációs nyomás fokozódásától tartva szintén a monetáris kondíciók szigorítására készülnek. A piac arra számít, hogy jövőre két alkalommal kerül sor kamatemelésre Svájcban, aminek következtében egy év múlva 2,5 százalékos lesz az irányadó kamat.

A BayernLB-é lehet a Bawag

Négyen tettek ajánlatot a negyedik legnagyobb osztrák bank, a Bawag P. S. K. privatizációs pályázatán, a legjobbak a 2,6 milliárd eurót ajánló német BayernLB pénzintézet esélyei – értesült a Handelsblatt német üzleti napilap. Az állami tulajdonban levő bajor tartományi bank mellett az egyesült államokbeli Cerberus Capital Management LP és a Lone Star befektetési társaság, valamint az Allianz SE biztosítótársaság is pályázott. Ez utóbbi az egyetlen olyan jelölt, amely kevesebb mint 2,5 milliárd eurót adna a Bawagért, így esélyei nem tekinthetőek túl jónak. A Bawag tulajdonosa, az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) várhatóan pár napon belül hoz döntést a csődjével az egész osztrák politikai életet megrengető bank eladásáról. A magyar MKB Bank Rt. tulajdonosaként Magyarországon is jelenlévő BayernLB korábban már volt a Bawag tulajdonosa, de 2004-ben visszaadta 46 százalékos pakettjét az ÖGB-nek, amely ezen ügylet kapcsán jelenleg is mintegy 600 millió euróval tartozik a német pénzintézetnek.

Harctéri barátkozás operaáriákkal

Ma már alig hihető, de mégis megtörtént eseményeken alapuló sztorit vitt vászonra egy első világháborús karácsonyról szóló koprodukciós film francia forgatókönyvíró-rendezője. A díszbemutatóra Budapestre érkező Christian Carion szerint az ideiglenes tűzszünetet kötő katonák az európai integráció előfutárai voltak.

Hol érdemes ingatlant venni?

Egy brit tanácsadó cég szerint Bulgáriában, Portugália középső részén és Franciaországban érdemes ingatlant venni Európában, az egykori divathelyszín Spanyolországot ma már nem ajánlják.

Elkelt a legdrágább Rolls-Royce

Kínában adták el a Rolls-Royce eddigi legdrágább autóját, amelyért 2,2 millió dollárt fizetett egy ismeretlen pekingi ingatlanfejlesztő - jelentette be a cég Hongkongban.