Nem nő a magyar teher

A svájci jegybank tegnap (ismét) 25 bázisponttal megemelte az irányadó kamatlábat, így az alpesi országban a kamatszint tavaly decemberhez képest mostanra már több mint kétszeresére emelkedett. Ennek ellenére Magyarországon az euróalapú kölcsönökhöz viszonyított kamatelőny az idén nem csak megmaradt, még jelentősen nőtt is. Lapunk érdeklődésére az Erste, a Raiffeisen, a HVB és a K&H Banknál is azt válaszolták, hogy továbbra sem terveznek kamatemelést a svájcifrank (CHF)-alapú hiteleknél, az OTP még elemzi a helyzetet. A CHF-alapú kölcsönök törlesztőrészletének kismértékű emelkedését valószínűsítik a CIB Banknál, de ezt sem a kamat, hanem a keresztárfolyamok (forint és svájci frank) esetleg kedvezőtlen változása miatt. A svájcifrank-alapú hitelek – fejtették ki a K&H-nál – a londoni bankközi kamatszintekhez (LIBOR) árazottak.
A piacot nem érte váratlanul a svájci jegybank mostani lépése, sem az időzítését, sem a mértékét tekintve. Várakozásai már beépültek a piaci kamatszintekbe, így a bankok forrásköltségeit meghatározó LIBOR érdemi elmozdulása nem várható pusztán a svájci jegybank mai bejelentésétől. A kamatemelést az MKB szakértői szerint is széles körben várta a piac, sőt a hozamokba már most beáraztak további egy-két 25 bázispontos emelést a következő két évre. A pénzintézetnél a svájci frank euróval szembeni árfolyamában sem várnak jelentősebb elmozdulást, így a forinttal szembeni árfolyam az euró–forint árfolyammal párhuzamosan alakulhat. A svájcifrank-alapú hitelek kamatkondíciói – állították MKB-nál – így ezután is kedvezőbbek maradnak, mint az euróalapú hiteleké. A különböző hiteltípusoknál egyébként különbözőképpen alakul a „kamatolló”: míg ugyanis a jellemzőnek számító lakáshiteleknél és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a svájci frank előnye még mindig nagyon jelentős, a személyi kölcsönöket CHF-ben még az eurónál is drágábban mérik a bankok. Igazán korrekt összehasonlítás persze csak egyedi esetekben tehető.
Svájcban egyébként az irányadó három hónapos kamatsáv ezentúl 1,5 és 2,5 százalék között lesz, a sávközép tehát az eddigi 1,75 százalékról 2 százalékra emelkedett. A jegybank közleménye szerint ha a svájci gazdaság a hivatalos prognózis szerint fejlődik, akkor folytatódik a kamatlábak „normalizálása”, ami szakértők szerint egyértelműen arra utal, hogy további emelések várhatók. A svájci kamatemelésre egy héttel azután került sor, hogy az Európai Központi Bank (ECB) az eurózóna növekedésének gyorsulására hivatkozva 25 bázispontos szigorításról döntött (NAPI Gazdaság, 2006. december 8., 6. oldal). Szakértők szerint a bank azért hagyta nyitva az ajtót a további kamatemelések előtt, mert a világ vezető központi bankjai az inflációs nyomás fokozódásától tartva szintén a monetáris kondíciók szigorítására készülnek. A piac arra számít, hogy jövőre két alkalommal kerül sor kamatemelésre Svájcban, aminek következtében egy év múlva 2,5 százalékos lesz az irányadó kamat.