Tegnapi ülésén 500 ezer hordós napi termeléscsökkentésről döntött a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), a határozat végrehajtását azonban február 1-jére kitolták. A csúszás azzal magyarázható, hogy a termelést így csak az északi félteke telének vége után fogják vissza. A bejelentés azonnal éreztette hatását a piacokon: az olaj ára közel 1 dollárral feljebb kúszott mind az amerikai könnyűolaj, mind pedig a Brent esetében, amelyeket már 62 dollár fölött jegyeznek. Az olajkartell legutóbb novemberben szállította lejjebb a kitermelési szintet: 1,2 millió hordóval, azaz több mint 4 százalékkal vették vissza, azóta a napi limitérték 26,3 millió hordó. A végrehajtás azonban sokszor elmarad a meghirdetett céltól. A novemberi csökkentésből a Dow Jones szerint csak 600–800 ezer hordó valósult meg, a napi OPEC-termelés így jelenleg 27 millió hordó körül van.
Szakértők szerint a tegnapi döntés azt mutatja, hogy az OPEC-tagországok között nem teljes az egyetértés, vannak ugyanis olyanok, amelyek visszafognák a termelést, és akadnak olyanok is, amelyek szerint erre most nincs szükség. A februárra kitolt intézkedés a két álláspont közötti sajátos kompromisszumként értelmezhető. A nagy olajimportőrök is fellélegezhetnek, a téli időszakban ugyanis amúgy is jelentősen megugrik ezekben az államokban az olajszámla, amit egy azonnali termeléscsökkentés tovább hizlalt volna. A fejlett országokban mindeközben egyre apad az olajtartalékok szintje, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint egy hónap alatt 40 millió hordónyival. Az olajár ugyan jelenleg több mint 15 dollárral a nyári rekordérték alatt van, de így is háromszor annyiba kerül egy hordó olaj, mint öt évvel ezelőtt. A drágulást elsősorban a felfutó ázsiai kereslet, illetve az iraki, az iráni, a nigériai és az orosz szállításokkal kapcsolatos bizonytalanságok okozták. Elemzők szerint egy év múlva a mainál jóval magasabb olajárra lehet számítani, egyes szakértők a 80 dollár feletti szintet sem tartják kizártnak.
Kolozsi Pál