Kolozsi Pál

Franciaország részlegesen megnyitja munkaerőpiacát

Franciaország részlegesen megnyitja munkaerőpiacát Románia és Bulgária munkavállalói előtt – jelentette be pénteken Gérard Larcher francia munkaügyi miniszter. A részleges piacnyitás a két ország tagállammá válásától, azaz tegnaptól hatályos, és 62 olyan szakmát érint, amely munkaerőhiánnyal küszködik. Larcher szerint korlátozott nyitásról van szó, ugyanazok a szabályok érvényesek a román és a bolgár állampolgárokra, mint a 2004 májusában csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország munkavállalóira. A 62 kiválasztott terület között olyan építőipari szakmák találhatók, mint a betonkeverő, az ács, a hidegburkoló, a tetőfedő és az asztalos. Emellett a szálloda- és vendéglátóiparban konyhai munkást és felszolgálót, az agráriumban zöldségtermesztőket, erdészeket és állattenyésztőket fogadnak. Januártól legálisan és az eddiginél egyszerűbben el lehet majd helyezkedni a rézműves szakmában, a gépiparban, az élelmiszeriparban és a takarítói állásokban. A francia kormány nem számol tömeges munkaerő-beáramlással; erre akkor sem került sor, amikor hét hónappal ezelőtt részlegesen megnyitották a piacot a korábban csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai előtt. 2006 májusa és októbere között 1545 munkavállalási engedélyt kértek az új tagországokból származó munkavállalók, szemben az egy évvel korábbi 1061-gyel, azaz nem növekedett jelentősen a beáramlás. A legtöbben Lengyelországból kerekedtek fel, hogy munkát találjanak Franciaországban, ők jegyzik ugyanis a kérelmek 80 százalékát. A csehek részaránya mindössze 10 százalék, a magyaroké pedig 9 százalék. Eddig Finnország, Észtország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország engedte be korlátozások nélkül az új tagállamok munkavállalóit, Magyarország a franciaországihoz hasonló részleges nyitás mellett döntött. Nagy-Britannia, Írország már közölte, hogy egyelőre nem nyitja meg munkaerőpiacát a két új tagország előtt.

Moszkva tovább szorongatja a Shellt

A Royal Dutch Shell Plc. és az orosz kormány eddig nyilvánosságra nem hozott megállapodása értelmében a brit–holland cég és japán partnerei viselnek 3,6 milliárd dollárnyi költséget a világ legnagyobb cseppfolyósítottgáz-beruházása, a Szahalin–2 projekt fejlesztéséből – derült ki a Vedomosztyi című orosz napilap tegnapi tudósításából. Az aláírt emlékeztető szerint az összesen 19,4 milliárd dolláros várható költségből az orosz fél 15,8 milliárd dollárt ismer el, azaz ennyit lehet majd elszámolni a projekt későbbi hasznából, a fennmaradó összeget azonban a Shellnek és a Mitsui & Co., illetve a Mitsubishi Corp. japán cégnek kell állnia. A Shell korábban 20 milliárd dollárra akarta emelni az addig 12 milliárd dollárban meghatározott költségplafont, de Moszkva csak 15,8 milliárd dollárig volt hajlandó elismerni a kiadásokat. A megállapodás azt jelenti, hogy a korábban feltételezettnél is jobb az orosz fél pozíciója a projektben, amely már amúgy is elég jó volt, miután az orosz Gazprom 7,45 milliárd dollárért megvásárolta a Shell és a két japán befektető pakettjének 50 százalékát plusz egy részvényt, ezzel átvéve az irányítást a Shelltől (NAPI Gazdaság, 2006. december 12., 6. oldal). Az olajcég korábban 55, a Mitsui 25, a Mitsubishi 20 százalékos pakettal rendelkezett a projektet lebonyolító Sakhalin Energy Ltd.-ben. A Shell részesedése 25 százalékra csökkent. A nyugati partnerek pluszköltségeire vonatkozó – eddig nem ismert – megállapodás része volt ennek a tranzakciónak, amelyet az orosz kormányzat kényszerített ki azzal, hogy hónapokon át erős nyomást gyakorolt a nyugati befektetőkre a környezetvédelmi hatóságon keresztül.

Interveniált a szlovák jegybank

A szlovák jegybank tegnap beavatkozott a bankközi devizapiacon, hogy megakadályozza a korona további erősödését az euróval szemben. A bank azzal indokolta a koronaeladást, hogy így akart véget vetni az alacsony likviditású piacon tapasztalható túlzott árfolyam-erősödésnek. Az euróért a tegnapi kereskedés egyes időszakában csak 34,05 koronát kértek, ami eddig soha nem tapasztalt erősségű koronakurzust jelent. A Reuters tudósítása szerint a jegybank akkor kezdett eladni, amikor az euró árfolyama elérte a 34,20 koronát, és addig nem is szállt ki a piacról, amíg a kurzus 34,65 koronára gyengült. A szlovák fizetőeszköz az idén eddig több mint 10 százalékot izmosodott az euróval szemben, amivel a közép-európai régió legjobban teljesítő devizája lett. Az árfolyam erősödése mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a szlovák gazdaság kiemelkedő, csaknem 10 százalékos dinamikát produkált a harmadik negyedévben. Ez – mint a szakértők rámutatnak – azzal a következménnyel jár, hogy a piacon gyakorlatilag nem látszanak meg az új kormánnyal kapcsolatos bizonytalanságok és a költségvetési fegyelem sokak által valószínűsített lazulása. A korona jelenleg az árfolyamközéptől 11,5 százalékra áll az erős oldalon, ami már el is indította a plusz-mínusz 15 százalékos sáv eltolásával kapcsolatos spekulációkat a befektetők körében, annak ellenére, hogy az illetékesek ennek lehetőségét kizárják. A tegnapi intervenció becslések szerint 200–250 millió euró értékű lehetett, ami jelentősen elmarad a júniusi választások után a piacok megnyugtatása érdekében koronavásárlásra elköltött 3 milliárd eurótól.

A Gazprom újévkor elzárja a belarusz gázcsapot

Egyre komolyabbá válik az orosz Gazprom és a belarusz kormány közötti gázárvita, amely több európai uniós állam gázellátását is veszélybe sodorhatja januártól.

Késhet Horvátország uniós csatlakozása

Bár az Európai Unió egyértelműen elkötelezte magát, hogy a csatlakozási feltételek teljesítése esetén tagjai közé fogadja Horvátországot, az országnak egyelőre számottevőek a lemaradásai – mutatnak rá Brüsszelben. A legnagyobb változtatásra a korrupció elleni harc, az állami szubvenciók, illetve az állami és igazságszolgáltatási adminisztráció területén lesz szükség, ezek elmaradása jelentősen kitolhatja Zágráb teljes integrációjának időpontját. Horvát remények szerint az ország már 2009 májusában az EU tagjává válhat, de a piaci elemzők inkább 2011–2012-es csatlakozással számolnak. Zágráb tervei szerint a következő két évben végrehajtják a szükséges reformokat, de a piacnak kétségei vannak ezzel kapcsolatban, főleg mivel 2007-ben választásokat tartanak Horvátországban, ami tovább lassítja az amúgy sem gyors reformfolyamatot, mivel Ivo Sanader miniszterelnöknek és kabinetjének a választókra is gondolnia kell. Zeljko Rohatinski, a jegybank elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak ki kellene használnia a csatlakozásig hátralévő időt a gazdaság szerkezeti átalakítására, enélkül ugyanis semmi jót nem várhat az ország az uniós taggá válás utáni első évektől. Brüsszel jelenleg Horvátországon kívül Törökországgal folytat csatlakozási tárgyalásokat, de Zágráb előrébb tart a folyamatban.

Dagad az Apple opcióbotránya

Tovább dagad az egyesült államokbeli Apple Computer Inc. opciójuttatási botránya, a Financial Times értesülései szerint ugyanis Steve Jobs vezérigazgató szabálytalanul, az igazgatóság engedélye nélkül jutott egy 7,5 millió részvényre szóló opcióhoz 2001-ben. A hír nyilvánosságra kerülése után 6 százalékot ment le a mindenekelőtt a Macintosh számítógépeket és az iPod digitális lejátszókat gyártó és forgalmazó vállalat részvényeinek árfolyama. Később korrigált a kurzus, mivel az elemzők rámutattak, hogy a New York-i értékpapír- és tőzsdefelügyelet vizsgálatának feltehetően nem lesz hatása a társaság pénzügyi eredményeire. Az opciójuttatási botrány még augusztusban tört ki, amikor egy belső vizsgálat komoly szabálytalanságokat tárt fel az utóbbi négy év gyakorlatával kapcsolatban (NAPI Gazdaság, 2006. augusztus 7., 6. oldal). A legsúlyosabb vádpont szerint az Apple visszadátumozta a menedzsment részvényopcióit egy olyan időpontra, amikor a részvényárak alacsonyak voltak, így az opció lehívója alacsony áron „vette meg” a részvényeket, ami növelte a lehívásakor realizálható nyereséget. Bár a vállalat felemelkedését nagymértékben megalapozó Jobs tagadja, hogy élt volna az opció nyújtotta lehetőségekkel, szakértők szerint nem egyértelmű, hogy a vizsgálat lezárása után is az Apple élén maradhat a sztármenedzser. A juttatás szabálytalanságán túl az is súlyosbítja az ügyet, hogy később meghamisítottak dokumentumokat a visszadátumozás elfedése, azaz a kompenzáció legalizálása érdekében. Jobs jelenleg 5,43 millió Apple-részvénnyel rendelkezik, ami 0,6 százalékos pakettet, illetve 442 millió dolláros értéket jelent. Az Apple nem az egyetlen cég, amely ilyen problémával küzd a Wall Streeten, a felügyelet ugyanis több mint száz hasonló ügyben vizsgálódik.

Kamatcsökkentés előtt a Fed?

Kismértékben esik csak vissza jövőre az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) növekedési üteme, de ez is kamatcsökkentésre fogja késztetni a Federal Reserve (Fed) döntéshozóit – véli az amerikai gyáriparosok szövetsége. Az előrejelzés szerint a növekedés 2,9 százalékos lesz, szemben az idei 3,1 százalékos átlaggal, az ipari kibocsátás emelkedése pedig 4,5 százalékról 2,8 százalékra lassul. Hasonló következtetéseket lehet levonni a tegnap közzétett adatokból is, amelyek szerint novemberben a vártnál nagyobb mértékben, 3,4 százalékkal, 1,047 millióra nőtt az éves szinten átadott új lakások száma az USA-ban. Az adatok arra utalnak, hogy az építőipar nem fogja oly mértékben visszafogni az amerikai gazdaságot a következő év elején, mint tette azt az idei harmadik negyedévben – vélik a szakértők. David Heuther, a gyáriparosok szövetségének vezető közgazdásza szerint a feldolgozóiparnak jót tesz majd az export felfutása és a dinamikus beruházási tevékenység, de egyebek között a faipar és a textilipar megszenvedi a lakásépítések visszaesését. Az emelkedő energiaárak és kamatszintek, illetve a csökkenő ingatlanárak miatt emellett visszaeshet a lakossági fogyasztás, ami különösen érzékenyen érinti az autóipart. Heuther előrejelzése szerint a jelenleg 5,25 százalékos irányadó kamatláb a jövő év közepéig 50 bázisponttal csökken, így reagál majd ugyanis a Fed a növekedés lassulására. A nyíltpiaci bizottság tagjai az utóbbi négy alkalommal nem nyúltak a kamatokhoz, de azt megelőzően két éven át emelték folyamatosan a kamatokat a jelenlegi szintig. A piacon egyre többen tartják valószínűnek, hogy a Fed már márciusban csökkent, de első lépésben minden bizonnyal legfeljebb 25 bázispontos lesz a mérséklés. A viszonylag szerény 2007-es növekedési kilátások, illetve a monetáris enyhítési várakozások is a dollár gyengülésének irányába hatnak; ezt tegnap felerősítette az is, hogy az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, valutatartalékainak 8 százalékát dollárról euróra váltja át jövőre. Az amerikai fizetőeszköz az idén már csaknem 10 százalékot értékelődött le az euróval szemben.

Újabb gázmizéria várhat Európára

Az európai szállításokban is fennakadásokat okozhat, hogy a kialakult árvita miatt a Gazprom leállíthatja a gázszállításokat Belarusznak.

Nincs egység a pénzmosásban

A tagországok nem egységesen értelmezik a pénzmosás elleni uniós direktívát, ami megnehezíti a törvénytelenül szerzett jövedelmek legalizálását célzó pénzmozgások elleni fellépést.