A jegybank csak akkor csökkenti az alapkamatot, ha apad a költségvetési deficit és a bérek növekedése összhangba kerül a termelékenységével - mondta szerdán a közszolgálati televízióban Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az MNB első embere szerint azért kell várni a kamatcsökkentéssel, mert a jelenlegi monetáris kondíciók mellett elérhető az inflációs cél.
A jegybank elnökének nyilatkozata nem jelenti azt, hogy az MNB nem követné az Európai Központi Bankot (ECB), amenynyiben a frankfurti intézmény csökkentené az eurózónában érvényes kamatlábat - vélekedik Barcza György, az ING Bank közgazdásza, aki szerint a változatlan monetáris feltételek ne jelentenek feltétlenül változatlan kamatszintet. Egy esetleges európai kamatcsökkentés ugyanis vonzóvá teheti a magyar instrumentumokat, és így könnyen a forint erősödését okozhatná. A jegybank mindemellett feltehetően kivárna az ECB esetleges kamatdöntése után is, nem automatikusan követné azt, a döntéshez ugyanis tisztán kell látni az árfolyamtrendet - vélekedett a szakértő.
Az MNB ez év végére 4,6 százalékos, jövőre pedig 3,9 százalékos inflációt prognosztizál a múlt héten publikált inflációs jelentés szerint. Az inflációs célkitűzés 2003 végére legfeljebb 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedést jelent, 2004 decemberében pedig 3,5 +/-1 százalékpontos sávon belüli index esetén lehetne a cél teljesüléséről beszélni. Az irányadó kamatláb január közepe óta 6,5 százalék, akkor a forintsáv ellen indított spekulációs támadás letörése érdekében csökkentették összesen 200 bázisponttal a jegybanki betétek kamatlábát.
Kolozsi Pál