Kolozsi Pál

Egyre pesszimistább a piac

Az elemzők szerint idén és jövő decemberben egyaránt 5 százalék fölött lesz az inflációs ráta, az államháztartás hiánya pedig meghaladja a kormány célkitűzését - derül ki a Reuters augusztusi felméréséből. Az előrejelzések sokat romlottak a júliusi felmérés óta, ami minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meglepően pesszimistára sikeredett inflációs jelentésének számlájára írható. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó elemzők már az inflációs jelentés publikálásakor jelezték, hogy a jegybanki prognózis feltehetően felülírja a korábbi előrejelzéseket (NAPI Gazdaság, 2003. augusztus 19., 1-3. oldal). A Reuters szerint az elemzők prognózisainak átlaga 5,18 százalékos decemberi fogyasztói árindexet valószínűsít, ami 17 bázisponttal magasabb a júliusban bejelentett hatósági áremelések miatt már amúgy is magas két héttel ezelőtti előrejelzésnél. A jegybank 5,2 százalékra teszi az év végi inflációt, az inflációs cél azonban legfeljebb 4,5 százalékos rátát tett volna lehetővé. A jövő évi inflációs kilátások az ideieknél is nagyobb mértékben romlottak. A piaci átlag 5,14 százalékos, ami 43 bázisponttal magasabb a július véginél, az egy hónappal korábbit pedig csaknem egy százalékponttal haladja meg. A jegybank ezzel együtt is borúlátóbb a piacnál, az MNB ugyanis - változatlan monetáris feltételekkel számolva - 5,8 százalékra teszi a decemberi rátát. A jegybank eredetileg legfeljebb 4,5 százalékos árindexet tartott volna elfogadhatónak 2004 végére, az indirekt adók terén tervezett változtatások miatt azonban ma már 5,5 százalék alatti inflációt is sikernek tekintene. A felmérés szerint az elemzők szintén nem osztják a kormány derűlátását sem az idei, sem pedig a 2004-es fiskális folyamatokkal kapcsolatban. A szakértők átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 5,4, illetve 4,5 százalékára teszik az államháztartási deficitet, szemben a kormány 4,8, illetve 3,8 százalékos célkitűzésével. Az elemzők többsége szerint az idei gazdasági növekedés 3,2 százalékos lesz, de a legoptimistább szakértő is csak 3,4 százalékos GDP-növekedésre számít. A piac jövőre a növekedés gyorsulásával számol, van olyan elemző is, aki 4 százalékos dinamikát valószínűsít. Idén 3,96 milliárd euró, jövőre pedig 3,86 milliárd euró lesz a folyó fizetési mérleg hiánya - amennyiben az átlagos előrejelzés igaznak bizonyul -, azaz a piac bár borúlátóbb lett a külső egyensúlyi folyamatok tekintetében, de még így is optimistább az MNB-nél. Az elemzők úgy vélik, hogy decemberre 258 forint alá süllyed az euró árfolyama, egy évvel később pedig 253 forint alá megy a kurzus. A szakértők egyik fele szerint az euró/forint árfolyammal 2008 után már nem kell foglalkozni, de egyre többen úgy vélik, hogy 2009 előtt nem váltja fel a magyar devizát a közös európai pénz.

A fogyasztáson múlhat a növekedés

A jegybank 2004-es növekedési előrejelzése mindössze 2,7 százalék, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a fiskális szigorítás miatt a fogyasztási dinamika jelentős visszaesésével számol. Az elemzők és a kereskedelmi szakértők is úgy látják, hogy erre jelenleg nincs sok esély. Amennyiben a háztartások a jövedelem csökkenésére nem a fogyasztás, hanem a megtakarítások visszafogásával reagálnak, azaz a fogyasztási kereslet növekedése a vártnál 1-2 százalékponttal magasabb lesz, úgy akár 3,5 százalékos is lehet a GDP bővülésének üteme - ismerik el a jegybank elemzői. Az inflációs prognózisok eltérése szintén jelentős a többi piaci szereplőhöz mérten, ami elsősorban a számításokhoz használt eltérő devizaárfolyamoknak tudható be. A jegybanki módszertan nem a várakozásokon alapul, hanem a megjelenés előtti hónap átlagos forintárfolyamával számol, míg a piaci szakértők a forint erősödésére számítanak. Amennyiben az euró 250 forintra gyengül, az 0,5 százalékponttal csökkentheti a jövő decemberi fogyasztói árindexet - ismeri el jelentésében a jegybank. Elképzelhető, hogy az MNB-jelentés láttán magasabbra emelkednek a piaci inflációs prognózisok is - mutatott rá több elemző.

Siralmas kilátások

A tegnap publikált inflációs jelentésében foglaltakkal a jegybank egy csapásra a piac legpesszimistább szereplőjévé vált. A prognózis valószínűleg nem befolyásolja az egyes ágazatok, például az ingatlanszakma árazási politikáját.

A Comprad nyerte az ÁKK pr-tenderét

A Comprad Kommunikációs Ügynökség nyerte meg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) meghívásos pr-tenderét. Az ÁKK megbízása a 2003 júliusától 2004. március 31-éig tartó időszakra vonatkozik és 9 millió forintos keretösszeget érint - mondta a NAPI Gazdaságnak Kósz Ágota, az ÁKK főosztályvezetője. A múlt év végéig az ÁKK által megbízott reklámügynökség, az Ogilvy & Mather Budapest látta el a pr-feladatokat is. Az Ogilvy & Mather nem vett részt a mostani pályázaton. A Comprad tizenkét pályázó közül bizonyult a legjobbnak a nyílt részvételi szakaszból és az ez alapján megrendezett pályázati szakaszból álló eljárás során. Az adósságkezelő megbízása pr-események szervezésére, sajtókapcsolatok ápolására, interjúk szervezésére, sajtófigyelésre, pr-cikkek írására, ezek megjelenésének menedzselésére és pr-tanácsadásra terjed ki.

Elkészült az új középtávú stratégia

Magyarországon 2006-ra a gazdasági növekedés 4,5-5 százalékra gyorsul, a fogyasztói áremelkedés 3 százalékra mérséklődik, az államháztartás hiánya 2,5 százalékra csökken, az államadósság pedig a bruttó hazai termékhez viszonyítva (GDP) 54 százalékos lesz - ismertette Magyarország középtávú gazdaságpolitikai stratégiájának fő célkitűzéseit pénteken László Csaba pénzügyminiszter. A stratégiát múlt szerdán fogadta el a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) egyetértésben. Ez az ország utolsó előcsatlakozási programja, jövő tavasszal már konvergenciaprogramot kell Brüsszelbe küldeni. A stratégia szerint a következő években folyamatosan gyorsul a GDP bővülése és fokozatosan csökken az infláció, miközben a munka termelékenységének növekedése 3-3,5 százalékos lesz. A tervek szerint a beruházási hányad mindeközben a jelenlegi 22 százalékról 24-25 százalékra nő 2006-ig. A pénzügyminiszter kérdésre válaszolva elképzelhetőnek nevezte, hogy lesznek eltérések a kormány által felvázolt, illetve az MNB ma megjelenő inflációs jelentésében szereplő inflációs pályák között, de a jegybank és a kormány célja közös.

Csak a munkanélküliség terén állunk jól

A régión belül Magyarország büszkélkedhet a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával, de a többi makroszám tekintetében korántsem ennyire jók a magyar kilátások.

Bajban a jegybank

Komoly kommunikációs feladat előtt áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a hétfőn megjelenő inflációs jelentés ugyanis mind az idei, mind pedig a jövő évre a célnál magasabb árindexet jelez előre, monetáris szigorításra azonban nem lehet számítani - vélik egyöntetűen a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik így a monetáris tanács hétfői ülésétől sem várnak kamatváltoztatást. A legutóbbi inflációs jelentés az idén decemberre 4,6 százalékos áremelkedést valószínűsített, jövő év végére pedig 3,9 százalékos volt az előrejelzés. A szakértők szerint a hatósági áremelések és a januári áfa-változtatások miatt bizonyosan emelni kényszerül a jegybank az inflációs prognózisokat, és feltehetően mind a két szám magasabb lesz a korábban kitűzött, 2003-ra legfeljebb 4,5 százalékos, 2004-re pedig 3,5+/-1 százalékpontos célkitűzéseknél. A jegybank előrejelzése előre rögzített szabályok alapján készül, és elsősorban a múltbeli adatokra támaszkodik, így kisebb szerepe van benne a várakozásoknak. Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője mindemellett úgy véli, hogy az idén decemberre 5-5,2 százalékos lesz a prognózis, jövőre pedig 4,6-4,8 százalékos inflációt jeleznek előre az MNB szakemberei. Kiemelkedő jelentősége lesz a jelentés szempontjából, hogy milyen forintárfolyammal kalkulál az MNB - vélekedett Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Az elmúlt hónapok alapján 260 forint feletti euróárfolyam szerepelhet az előrejelzésben, de az is elképzelhető, hogy a monetáris tanács ennél erősebb kurzus felhasználását kéri a jegybanki szakemberektől. Többen is rámutattak, hogy a jegybank eddig nem látott kommunikációs problémával kénytelen megküzdeni. Az inflációs célkövetés rendszerének fennállása óta nem volt példa ilyen jelentős kínálati oldali inflációra - vélekedett Nyeste. Az MNB számára a problémát az okozza, hogy a monetáris politika hatáskörén kívül eső döntések miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált az inflációs célok elérése. Elméletileg a megváltozott körülmények között lehetőség van az inflációs célkövetés rendszerének feladására, jelentős módosítására, az inflációs célok megváltoztatására, monetáris szigorításra, illetve az új helyzet olyan kommunikálására, ami nem jár a gazdaságpolitika amúgy is megtépázott hitelének további erodálódásával. A szakértők szerint az inflációs célkövetés rendszere, illetve a célkitűzések maradnak, és a jelenlegi instabil piaci helyzetben nincs lehetőség a kamatok emelésére sem. A monetáris szigor a kamatcsökkentés kitolódását jelentheti - véli Majoros György, az ING Vagyonkezelő közgazdásza, aki szerint az is elképzelhető, hogy a jegybank a hatósági áremelésektől megtisztított maginflációs mutatóra helyezi a hangsúlyt, bár ez nehezen kommunikálható. Az is lehetséges, hogy az MNB erre a speciális alkalomra egy olyan előrejelzéssel jelenik meg, amelyet az áfa-változások hatásának kiszűrésével készítenek - tette hozzá a szakember. A monetáris tanács legutóbbi üléséhez hasonlóan a kommunikáció az eurózónához való csatlakozásra koncentrálhat - vélekedett Kovács.

Emelkedő pályára került az infláció

A NAPI Gazdaság konszenzusának megfelelően 4,7 százalékos volt a júliusi inflációs ráta. A viszonylag magas index a hatósági áremeléseknek köszönhető, de a forintgyengülés is nyomot hagyott a statisztikán.

Helyesbítés

A NAPI Gazdaság 2003. augusztus 12., keddi számának első és harmadik oldalán a fizetési mérlegről szóló cikk címében június helyett július szerepelt. Az elírásért olvasóink elnézését kérjük.