A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint a monetáris kondíciók változatlansága esetén idén decemberben 5,2 százalékos lesz az infláció, a jövő év végén pedig 5,8 százalékos pénzromlásra lehet számítani. Az áfarendszer és a kapcsolódó jövedéki adók 2004-re meghirdetett változásainak közvetlen hatásaitól megtisztított nettó infláció 4,8 százalékos lehet jövő decemberben - ismertette az új inflációs jelentést a monetáris tanács (mt) tegnapi ülése után Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Az mt a magas prognózisok ellenére sem nyúlt a kamatokhoz, amit a testület elnöke azzal magyarázott, hogy vannak a piacon olyan folyamatok, amelyek a forint erősödésének irányába hatnak.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleményben sietett leszögezni, hogy támogatja az MNB monetáris politikáját, mivel annak sikeressége a középtávú gazdaságpolitikai program teljesítésének egyik sarokköve, ám a jegybanki prognózisok nem esnek egybe a sajátjaival. A tárca ugyanis 2003-ra 4,8-5 százalékos, jövőre pedig 5 százalék körüli éves átlagos inflációt vár, szemben a jegybank 4,6, illetve 6,5 százalékos prognózisával. Az eltérés elsősorban módszertani különbségekből adódik - áll a PM közleményében. A jegybank elnöke elmondta, hogy az mt ülésén szóba került az inflációs célok tényleges módosítása is, de végül ezt nem tették meg.
A jegybank célja, hogy jövő decemberben 5,5 százalék alatt legyen az infláció, amihez a 250-260 forint/eurós sáv erősebbik felén stabilizálódó kurzusra van szükség - mondta Járai, aki szerint tartósan gyengébb árfolyam a kamatszint további emelését teheti szükségessé. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint egyértelműen az inflációs célok feladásáról van szó.
A devizapiac a viszonylag kellemetlen meglepetés ellenére sem reagált a jegybank jelentésének nyilvánosságra kerülésére. Az infláció gyorsulása a forintgyengülésre, a magas bérdinamikára és az áfarendszer változásaira vezethető vissza - fejtette ki Járai, aki szerint a magasabb inflációs pálya összeegyeztethető a 2008-ra tervezett eurócsatlakozással. Az MNB még nem jelölte ki a 2005-ös inflációs célt, de a tervek szerint 3,5 százalék alá szeretnék szorítani a fogyasztói áremelkedést.
A jegybank drasztikusan visszavett a jövő évi növekedési előrejelzéséből. Az MNB számításai szerint az államháztartás idei hiánya a GDP 5,2-5,5 százaléka körül lesz, amit akár 0,5 százalékponttal is megdobhat az önkormányzati deficit - mondta Járai, aki szerint 2004-ben egy százalékponttal csökkenhet a hiány.
Az MNB előrejelzése szerint a reáljövedelmek csökkennek 2004-ben, a lakossági fogyasztás pedig mindössze 1 százalékkal nő. Az előző jegybanki jelentés még a fogyasztás 5 százalékos bővülésével számolt, a prognózist a magasabb infláció, illetve a növekvő szja-terhelés miatt változtatták meg a szakemberek. Kevés az esély arra, hogy a hazai fogyasztás növekedése a korábban megszokott magas (átlagosan a GDP növekedésével megegyező) szintről egy százalékra mérséklődjön - véli ugyanakkor Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az erős bérkiáramlás az utóbbi évben és idén is nagyjából 10 százalék körüli kiskereskedelmi volumennövekedést eredményezett. Erről a szintről aligha csökken egy százalékra a növekedés, hacsak nem történik drasztikus beavatkozás a kormány részéről. A fogyasztás növekedése egyébként a bértárgyalások után dőlhet el, Vámos ismeretei szerint a kormányoldal egy százalékos növekedésre kívánja leszorítani a reálbér erősödését, az elmúlt évek tapasztalatai szerint azonban a reálbérek tényleges alakulása meghaladta a kormány idevágó terveit. Tovább serkentheti jövőre a fogyasztást, hogy a kiskereskedelem, amely a teljes fogyasztás kétharmadát teszi ki, jövő májustól uniós feltételek mellett működik. A megszűnő importkorlátozások ugyanis nagyobb árversenyre késztetik a résztvevőket.
