Kolozsi Pál

Kevés külföldi él Magyarországon

Több mint tíz éve elmarad a külföldre huzamosabb időre távozó magyarok száma a Magyarországra visszatérők számától, az utóbbi négy évben pedig még nőtt is a magyarok körében a nettó migráció - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből, amelyet szerdán mutattak be Párizsban. A szervezet becslése szerint a Nyugat-Európában élő magyarok háromnegyede - több mint 50 ezer fő - Németországban telepedett le. Mintegy százezer magyar él az Egyesült Államokban, 54 ezren választották Kanadát, csaknem 30 ezren pedig meg sem álltak Ausztráliáig. Magyarországon 2001 végén a legálisan tartózkodókat számba vevő statisztikák szerint 116 400 külföldi élt, ez a népesség alig több mint egy százaléka. Mintegy 40 százalékuk román állampolgárként kapott tartózkodási engedélyt, tizedük pedig a volt Jugoszláviából érkezett. A statisztika 2001-ben 19 500, hosszabb időre Magyarországra települő külföldi állampolgárt regisztrált, szemben az egy évvel korábbi több mint 20 ezerrel. Az immigránsok többsége Romániából érkezett, az ukrán állampolgárok 12,3 százalékot képviseltek, az Európai Unió (EU) pedig a betelepülők csaknem tizedét adta. A rendszerváltozás utáni években a román állampolgárok aránya elérte a 80 százalékot, az EU-ból pedig a betelepülők kevesebb mint négy százaléka érkezett. Az immigránsok többsége munkavállalási korú, a férfiak és a nők aránya kiegyenlített. A kiutasított külföldi állampolgárok száma csaknem harmadával csökkent - derül ki a jelentésből. A statisztika szerint 2001-ben 9600-an kértek politikai menedékjogot Magyarországon, ez 23 százalékos éves növekedést jelent; a legtöbben Oroszországból, Bangladesből, Szomáliából és Sierra Leonéból jöttek Magyarországra, míg 2000 előtt elsősorban a volt jugoszláv tagköztársaságok állampolgárai kértek politikai menedékjogot. Magyar állampolgárságot 8400-an kaptak 2001-ben, több mint kétharmaduk magyar származású volt, tizedük pedig magyar házastársat választott magának.

Stabilak a magyar kilátások

Stabilak a magyar gazdaság kilátásai, a jelenlegi adósságbesorolás pedig jól tükrözi, hogy az EU-csatlakozás közeledtével az ország kereskedelmi, pénzügyi és intézményi felzárkózása egyre előrehaladottabb - közölte legfrissebb országjelentésében a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő szakértői mindemellett számos olyan makrogazdasági kockázatot látnak, amelyek hosszabb távon alááshatják a jelenlegi adósságbesorolást. A Moody's jelentése rámutat a forint körüli bizonytalanságra, illetve ezzel kapcsolatban az inflációs célokkal, az export-versenyképességgel és a folyó fizetési mérleg növekvő hiányával kapcsolatos problémákra. A szakértők a közszféra béreinek alakulásában rejlő veszélyekre is felhívják a figyelmet. A fiskális politika laza, a forint nyári leértékelése pedig rámutatott a jegybank és a kormányzat célkitűzései között feszülő ellentmondásra, ami növelte a piaci volatilitást és a befektetői bizonytalanságot - áll a jelentésben, amely arra is rámutat, hogy egyre nagyobb a gazdaság hiteligénye, illetve külföldi portfólióbefektetőktől való függése. A Moody's nemrég minősítette fel Magyarország külföldi devizában denominált államadósságát a hazai valutában denominálthoz hasonlóan A1-es kategóriába, mert a szakértők szerint annak esélye, hogy az ország valutaválságba kerül - és ezért a külföldi pénznemekben lévő adósságok rendezése késedelmet szenved vagy elmarad - folyamatosan és szignifikánsan csökken. A magyar adósság besorolása megegyezik a cseh és az észt besorolással, jobb a lengyelnél, de rosszabb a szlovénnél.

Magyarország készen áll a csatlakozásra

Magyarország készen áll arra, hogy részt vegyen az EU közös kereskedelempolitikájában - összegezte tapasztalatait Pascal Lamy, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja, aki a múlt hét végén Prágát és Budapestet kereste fel. A biztos szerint a jövő májusi csatlakozás után nem lesznek jelentős változások Magyarország kereskedelmi kapcsolataiban, külkereskedelme 80 százalékát ugyanis már ma is az EU tagországaival bonyolítja le. A taggá válással Magyarországnak át kell vennie az uniós vámtarifákat, amelyek valamivel alacsonyabbak a jelenleg érvényben levőknél, és alkalmaznia kell az EU kedvezményeit egyes fejlődő országokkal kapcsolatban - fejtette ki Lamy. Szerinte ezt ellensúlyozza, hogy a magyar export lehetőségei nőnek 2004 májusát követően. A biztos elmondta, hogy a bővítés miatt nem várható a közös kereskedelempolitika jelentős módosulása, mert az utóbbi évek alatt az új tagok igényeit már beépítették abba. Magyarország belépésével nőhet az EU érdeklődése a kelet-európai és a délkelet európai régió iránt - fogalmazott Gottfried Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője. Lamy rámutatott, hogy a bővítés kereskedelempolitikai következményeinek kommunikálása kapcsán van még tennivaló. A korábbiaknál jobban kell tájékoztatni az érintetteket a csatlakozásból adódó lehetőségekről - mondta a biztos, aki szerint ebben a kormányzatnak és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének van kiemelkedő felelőssége.

Mivel lehetne javítani a kompetitivitást?

Az utóbbi másfél-két évben a magyar gazdaság külső versenyképességének romlása a gazdaságpolitikusokat és a gazdasági szakértőket leginkább foglalkoztató kérdések egyike. A kiemelt figyelem indokolt, ugyanis számos elemzés és kimutatás bizonyítja, hogy a korábban a kompetitivitás szempontjából is éllovasnak számító Magyarország regionális előnye az utóbbi években jelentősen erodálódott. Az egyik legutóbbi figyelmeztetés a svájci IMD-től érkezett, a lausanne-i üzleti főiskola versenyképességi listáján ugyanis az 1999 és 2001 között rendületlenül a 18. helyet elfoglaló Magyarország tavaly öt helyet csúszott vissza. A tavaly májusi kormányváltás után komoly vita alakult ki a jegybank és a kormány között a helyes monetáris politikáról, a kívánatos kamat-, illetve árfolyamszintről és a versenyképességről. A kormánypárti politikusok, a szakszervezetek egyes képviselői és a munkáltatói szövetségek - elsősorban a Széles Gábor vezette Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Demján Sándor irányítása alatt működő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) - erőteljesen kritizálták a jegybank politikáját, sőt egyesek még Járai Zsigmond jegybankelnök leváltását is felvetették. Az év elején a forint melletti, ötmilliárd eurósra becsült spekuláció hatására újra a szakmai és politikai támadások kereszttüzébe került az MNB. Az éles kritikát a jegybankárok azzal „vívták ki”, hogy a laza fiskális és jövedelmi politikát szigorú monetáris politikával próbálták ellensúlyozni, ez pedig viszonylag magas kamatszintet és erős forintárfolyamot eredményezett, ami rövid távon rontotta az exportvállalatok versenyképességét. Az MNB politikáját hibásnak tartó szakemberek szerint az optimális gazdaságpolitikai elegy kialakítása érdekben a monetáris politikának kell alkalmazkodni, az MNB vezetői azonban - a jegybanktörvényre hivatkozva - elsősorban az infláció elleni küzdelmet tekintették feladatuknak. A jegybank illetékesei szakmai fórumokon azt is kifejtették, hogy véleményük szerint a hosszú távú kompetitivitás javításához nem az árfolyam leértékelésére van szükség, hanem a reálgazdasági feltételrendszert - az infrastruktúrát, az oktatás színvonalát, a kutatás-fejlesztést - kell javítani. Gazdasági szakértők - legutóbb a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzői - többször is úgy fogalmaztak, hogy a versenyképesség romlása elsősorban a vágtázó bérnövekedésnek tudható be. A kormány kommunikációja szerint a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében tolták el nyáron a forintsávot. A ma már szinte kizárólag a kormány képviselői által védett lépés nyomán jelentősen leértékelődött a forint, de ezzel párhuzamosan megingott a külföldi befektetők bizalma is, ami a volatilitást megnövelte és a jegybankot összesen 300 bázispontos kamatemelésre kényszerítette. A forint kurzusa azóta valamelyest stabilizálódott, de sokak szerint kérdéses, hogy hosszú távon jót tett-e a magyar gazdaságnak a sáveltolás. Az utóbbi hetekben is a versenyképesség javításának szándékával hozott számos intézkedést a kormány. A döntések közül a legfontosabbnak a beruházási adókedvezmények jogosultsági körének bővítése, illetve a társasági nyereségadó 2 százalékpontos csökkentése nevezhető, ami ezek után 16 százalékos lesz. Több elemző is megjegyezte, hogy a társasági adó csökkentése inkább csak jelképes lépés, a beruházási kedvet jelentősen nem fogja élénkíteni, ahhoz inkább a bérterheket kellene mérsékelni.

Tanácsadásban erősít az ÁSZ

A Nyugat-Európában tapasztalható tendenciának megfelelően az ÁSZ középtávú stratégiája is a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a kutatási-tanácsadói szerep erősítésére - mondta a NAPI Gazdaságnak Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója. Az Egyesült Államok számvevőszékének szerepét betöltő General Accounting Office (GAO) már jó ideje kiemelt helyen kezeli a tanácsadást, és az Európai Unió (EU) országaiban is ez a tendencia. A főként az országgyűlési képviselők munkáját segíteni hivatott kutatási-tanácsadói szerep erősítését az ÁSZ-ban a sokéves ellenőrzés során felgyülemlő, folyamatosan bővülő tudásanyag teszi lehetővé. A számvevőszék már korábban is foglalkozott kutatással, de a módszertani kérdésekkel kapcsolatos elemzések mellett most már átfogó tanulmányokat is készít a szervezet. Eddig a fekvőbeteg-ellátás reformjáról szóló tanulmány készült el, a jövő év közepéig pedig nyilvánosságra kerülnek többek között a hazai privatizációs folyamatról, az államháztartás átalakításáról, a közszolgálati média irányítási és gazdálkodási problémáiról, illetve a felsőoktatási reformról szóló elemzések is - mondta a főigazgató. Még az idén olvasható lesz az ÁSZ ellenőrzési gyakorlatát bemutató kézikönyv is. Az intézet munkatársai tanulmányaikat alapvetően az ellenőrzési tapasztalatokra építik, de figyelembe veszik a saját és a külső kutatási eredményeket és a nemzetközi tapasztalatokat is. Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézete 2000-ben alakult, és az első két évben alapvetően oktatással és szakmai programok szervezésével foglalkozott. Tavaly a tevékenységi kör módszertani kutatásokkal bővült, az idei évtől pedig átfogó tanulmányok is készülnek a szakmai műhelyben. Az ÁSZ-on belül működő intézetben ma 14-en dolgoznak. Az EU-csatlakozás után várhatóan megnő az előcsatlakozási alapokat már eddig is figyelő ÁSZ szerepe az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzésében is, amit a jövőben esetenként az EU számvevőszékével közösen hajt végre a magyar szervezet - mutatott rá Báger.

A büdzsé részleteire vár a piac

Tovább folytatódott kedden a forint erősödése, amit a szakértők a jelentős befektetői érdeklődés mellett megtartott állampapír-aukció hatásának tulajdonítanak. Az euróval tegnap 253 forint körüli szinteken kereskedtek, ami megfelel a jegybankelnök által korábban említett 250-260 forintos sáv erősebbik oldalának. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi aukcióján háromszoros túljegyzés és csökkenő hozam mellett értékesítették a papírokat. A felkínált 35 milliárd forintnyi papír teljes egészében elkelt, összesen 114,9 milliárd forint értékben érkeztek ajánlatok. Feltehetően szerepe van a magyar fizetőeszköz izmosodásában annak is, hogy a jegybank monetáris tanácsa hétfőn úgy fogalmazott: a 2004-es inflációs kockázatok ellensúlyozásához a kurzus további erősödésére van szükség. Az MNB kommunikációjából több elemző arra következtetett, hogy a monetáris főhatóság 250 forint alatti - akár 245 forintos - euróárfolyamot is elfogadhatónak tart. Akad olyan vélemény is, miszerint a piacon a forinterősödés ellenére a befektetők többsége kivár, az árfolyam jelentősebb mozgását pedig az alacsony forgalom számlájára lehet írni. A piac a jövő évi költségvetés részleteire kíváncsi, amíg ezek nem ismertek, addig nem lehet komolyabb befektetői aktivitásra számítani - tették hozzá többen is. A 2004-es büdzsé tervezetét szeptember végéig kell benyújtani az Országgyűlésnek.

Nem dobja meg az inflációt a drágább olaj

Az olajár változása az üzemanyagokra gyakorolt hatás miatt szinte azonnal meglátszik a magyar inflációs rátán, és az energiahordozók magas importaránya miatt jelentős nyomot hagy a külkereskedelmi, illetve a folyó fizetési mérlegen is. A szerdai bejelentés után 26,5 dollárra emelkedett az irányadó Brent hordónkénti ára, ami még így is jelentősen elmarad az augusztus végi 30 dolláros szinttől. Elemzők szerint az olaj drágulása nem feltétlenül jár a benzinár emelkedésével, elmaradhat viszont az októberre várt árcsökkenés. Egy hete többen úgy vélték, hogy a Mol Rt. további 5 százalékos árcsökkentést jelent majd be az alacsony világpiaci árak miatt, ami önmagában 30 bázispontos inflációcsökkenést jelentett volna. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olaj árának emelkedését részben ellensúlyozza a forint erősödése és a dollár napok óta tartó mélyrepülése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentését a korábbiaktól eltérően nem konstans olajárakat feltételezve készítette, hanem a határidős árakkal számolt. Ezek alapján a jegybank a tegnapi áremelkedés után továbbra is pesszimistának tűnik, ugyanis szeptemberre a tegnapinál 2 dollárral - azaz mintegy 8 százalékkal - magasabb árat jelzett előre. Tavaly a harmadik negyedévben csaknem 27 dollár, a negyedik negyedévben pedig 26,7 dollár volt az olaj átlagos világpiaci ára. Bár szeptember még nem ért véget, és a jelentős olajárváltozások lehetőségét sem lehet kizárni, de feltehetően éves összehasonlításban így is legalább 1,5 dollárral - azaz 4,5 százalékkal - magasabb átlagár adódik a harmadik negyedévre, ami ronthatja a külkereskedelmi mérleget.

Tovább erősítenék a forintot

Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem nyúltak a kamatokhoz tegnap a jegybankárok, akik stabil és erős forintot tartanak szükségesnek a kamatvágáshoz.

IDEI KAMATDÖNTÉSEK

Bázispont Január 16. -100 Január 17. -100 Június 11. +100 Június 19. +200 Forás: MNB