Több mint tíz éve elmarad a külföldre huzamosabb időre távozó magyarok száma a Magyarországra visszatérők számától, az utóbbi négy évben pedig még nőtt is a magyarok körében a nettó migráció - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentéséből, amelyet szerdán mutattak be Párizsban. A szervezet becslése szerint a Nyugat-Európában élő magyarok háromnegyede - több mint 50 ezer fő - Németországban telepedett le. Mintegy százezer magyar él az Egyesült Államokban, 54 ezren választották Kanadát, csaknem 30 ezren pedig meg sem álltak Ausztráliáig.
Magyarországon 2001 végén a legálisan tartózkodókat számba vevő statisztikák szerint 116 400 külföldi élt, ez a népesség alig több mint egy százaléka. Mintegy 40 százalékuk román állampolgárként kapott tartózkodási engedélyt, tizedük pedig a volt Jugoszláviából érkezett.
A statisztika 2001-ben 19 500, hosszabb időre Magyarországra települő külföldi állampolgárt regisztrált, szemben az egy évvel korábbi több mint 20 ezerrel. Az immigránsok többsége Romániából érkezett, az ukrán állampolgárok 12,3 százalékot képviseltek, az Európai Unió (EU) pedig a betelepülők csaknem tizedét adta. A rendszerváltozás utáni években a román állampolgárok aránya elérte a 80 százalékot, az EU-ból pedig a betelepülők kevesebb mint négy százaléka érkezett. Az immigránsok többsége munkavállalási korú, a férfiak és a nők aránya kiegyenlített.
A kiutasított külföldi állampolgárok száma csaknem harmadával csökkent - derül ki a jelentésből. A statisztika szerint 2001-ben 9600-an kértek politikai menedékjogot Magyarországon, ez 23 százalékos éves növekedést jelent; a legtöbben Oroszországból, Bangladesből, Szomáliából és Sierra Leonéból jöttek Magyarországra, míg 2000 előtt elsősorban a volt jugoszláv tagköztársaságok állampolgárai kértek politikai menedékjogot. Magyar állampolgárságot 8400-an kaptak 2001-ben, több mint kétharmaduk magyar származású volt, tizedük pedig magyar házastársat választott magának.
Kolozsi Pál