Nem nyúlt a kamatokhoz hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ami így továbbra is 9,5 százalék. Az elemzőket nem érte meglepetésként a bejelentés, a NAPI Gazdaság által előzetesen megkérdezett szakértők az alapkamatláb szinten tartására számítottak.
A jegybank indoklása szerint az utóbbi hetekben a forint árfolyama a korábban megjelölt 250-260 forint/eurós célsávban ingadozott, de a 2004-es inflációs kockázatok ellensúlyozásához az árfolyam további erősödése szükséges.
Az állampapírhozamok alapján a piac az irányadó kamatláb gyors csökkentésére számít, ez pedig gátolja a forint további erősödését. A határidős hozamokból három hónapos időtávban 75 bázispontos, kilenc hónapos időtávban pedig 225 bázispontos kamatcsökkentés adódik - véli Barcza György, az ING Bank elemzője, aki szerint a jegybanki kommunikációból arra lehet következtetni, hogy 250 forintnál gyengébb, akár 245 forintos eurókurzust is tolerálna az MNB.
A jegybank szerint amíg az árfolyam nem stabilizálódik a korábban megnevezett célsáv erős felén, addig szükség van az irányadó kamatszint fenntartása. A héten több mint 200 milliárd forintnyi államkötvény jár le, ami a külföldi tulajdonosok újrabefektetési döntéseitől függően akár jelentős forintgyengülést is okozhat.
Az MNB fontosnak tartja, hogy a 2004-es áfaemelés egyszeri inflációs hatása átmeneti legyen, és ne vezessen az inflációs várakozások emelkedéséhez. Ehhez az is szükséges, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) olyan nominális bruttó béremelésre vonatkozóan szülessen megállapodás, amely mellett az infláció átmeneti emelkedés után jövő decemberre 5,5 százalék alá mérséklődhet - áll az indoklásban. A jegybank már tavaly is komoly figyelmet szentelt a bértárgyalásoknak. A kormány akkor 4,5 százalékos reálbér-növekedésről állapodott meg a szociális partnerekkel, amit az MNB a bérindexálás irányába történő elmozdulásként értékelt, és helytelen, a gazdaság alkalmazkodóképességét jelentősen veszélyeztető lépésnek nevezett.
Kolozsi Pál