A bankszektor sajátosságai közül minden bizonnyal a Magyarországon és számos európai országban is ritkaságnak számító csekk népszerűsége lepi meg leginkább a Franciaországba érkező turistákat és üzletembereket. A külvárosi bevásárlóközpontokban, a divatos belvárosi áruházakban, de még az egyszerű élelmiszerboltokban is jellemzően ezzel a fizetési formával lehet a leggyakrabban találkozni.
A francia bankszövetség adatai szerint 2000-ben a fizetések több mint 36 százalékát bonyolították le csekkel a franciák, aminél csak az Egyesült Államokban jegyeztek fel magasabb arányt ebben az évben. Az Európai Unió tagállamai közül Franciaország mellett kizárólag Írországban volt magasabb 30 százaléknál a csekkhasználati arány. A Franciaországgal határos Belgiumban, Németországban és Görögországban jóval tíz százalék alatt van ez az érték. Csekkfüzetükhöz jellemzően nagyobb – több száz eurós – összegek kifizetésekor nyúlnak a franciák. Bizonyos szolgáltatások megrendelésekor is gyakran előkerül a csekk, a mobilszolgáltatók például szinte mindig ragaszkodnak hozzá az előfizetések megkötésekor.
A csekkes fizetéssel szemben bizalmatlan külföldieknek sem kell kétségbe esniük, Franciaországban ugyanis viszonylag elterjedt a különböző bankkártyák használata is. A fizetések több mint 30 százalékát ezek segítségével bonyolítják le, de a plasztikokat kisebb összegeknél veszik elő. Bankkártyával szinte minden nagyobb boltban lehet fizetni, a csaknem 60 milliós országban 45 millió plasztik van forgalomban. Bankautomatából (ATM) ennek ellenére nincs túl sok, bár a turisták által gyakran látogatott városokban, ideértve természetesen a fővárost is, szinte minden sarkon találhatunk egyet, és ezek jellemzően elfogadják a nemzetközi kártyatársaságok – MasterCard, VISA – kártyáit is.
A legfrissebb adatok szerint valamivel több mint 35 ezer helyen lehet készpénzt felvenni kártyáról az országban, ami egymillió lakosra vetítve kevesebb mint hatszáz automatát jelent, szemben az eurózóna csaknem hétszázas átlagával. A készpénzfelvétel egyre népszerűbb, az utóbbi öt évben mintegy 50 százalékkal nőtt az ilyen típusú tranzakciók száma. A csekkek és a bankkártyák népszerűségét látva nem meglepő, hogy viszonylag kevés készpénz van forgalomban az alakja miatt gyakran csak Hexagone-nak, azaz hatszögnek nevezett országban. A hivatalos statisztikák szerint Franciaországban a bruttó hazai termék (GDP) 3,2 százalékának megfelelő érme és bankjegy kering a gazdaságban, szemben az eurózóna 5,5 százalékos átlagával. A készpénztartást különben a boltok sem bátorítják, a jelentős forgalmat lebonyolító bevásárlóközpontokban és szupermarketekben is gyakori, hogy nem fogadják el az eurózóna legnagyobb címletének számító 500 eurós bankjegyet.
A francia háztartások tavaly decemberben a bankokban több mint 650 milliárd euró értékben tartottak betéteket, a 2000-ben feljegyzett stagnálás után az utóbbi két évben újra nőtt a betétállomány. A betétek nagy része – több mint 70 százaléka – úgynevezett megtakarítási számlán kamatozik, és az is gyakori, hogy számlanyitáskor a bank automatikusan egy ilyen számlára teszi a betét egy részét. A háztartások hitelállománya több mint százmilliárd euróval elmarad a betétek nagyságától, a hitelek nagy része pedig ingatlanokhoz kapcsolódik. A fogyasztási célú hitelek átlagos kamatlába 12 százalék körül mozog, az ingatlanhiteleké pedig valamivel alacsonyabb mint 6 százalék.
A bankszámlanyitás költségeit szinte sehol sem terhelik az ügyfelekre, és a mindennapi életben nagy jelentőséggel bíró csekkfüzetet is ingyen adják szinte mindenhol. A kártya és a bankszámla fenntartása azonban sokba kerülhet: nem ritka, hogy havonta 8-10 eurót is kiszámláz a bank a legegyszerűbb konstrukcióért. Amennyiben ennél kevesebbe kerül a fenntartás, úgy érdemes megnézni, számítanak-e fel díjat a bankszámla megszüntetéséért.
A 26 év alattiak általában kedvezőbb feltételekkel köthetnek szerződést, ami arra utal, hogy a hitelintézetek hisznek azoknak a felméréseknek, amelyek szerint a franciák ritkán váltanak bankot. Franciaországban, illetve az eurózónában a csekkel, illetve bankkártyával történő fizetések esetében jellemzően nincsenek banki költségek, és a számlaközi átutalások is ingyenesek. Az ATM-es pénzfelvétel a számlavezető bank és a partnerbankok automatáinál szintén ingyenes az eurót használó 12 európai országban, egyéb esetben pedig tranzakciónként 1-3 euró az átlagos díj. Egy friss felmérés szerint a franciák csaknem kétharmada nagyon ritkán keresi fel a bankfiókját. Az internetes banki szolgáltatásokat már ma is használó száz francia közül csak öt nem elégedett a színvonallal. A válaszadók 89 százaléka mindemellett úgy gondolja, hogy a világháló csak a hagyományos banki megjelenés kiegészítőjeként jöhet számításba a jövőben is. Arról nincs adat, hogy a hét mely napján tetőznek az internetes banki műveletek, de feltehetően hétfőn az átlagosnál többen, szombaton pedig viszonylag kevesen keresik fel bankjuk honlapját, a francia bankfiókok ugyanis jellemzően zárva tartanak a hét első napján, a hétvégét pedig a megszokottnál egy nappal később kezdik a banki alkalmazottak.
Kolozsi Pál