Kolozsi Pál

Jogos volt a TEBÉSZ-kereset elutasítása

A Győri Ítélőtábla kimondta, hogy az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. TEBÉSZ által megtámadott igazgatósági határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló perben a bíróság helyesen döntött, amikor az érdekvédelmi szövetség keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A pert tovább tárgyalják.

Pénzügyi befektető a leggazdagabb cseh

Petr Kellner, a legnagyobb cseh pénzügyi csoport, a PPF Group NV tulajdonosa Csehország leggazdagabb állampolgára – derül ki az ország 100 leggazdagabb emberét rangsoroló Tyden című hetilapból. A 41 éves Kellner vagyonát 50 milliárd koronára, azaz 2 milliárd dollárra becsüli a kiadvány. A képzeletbeli dobogóra két, nagyjából tízmilliárd koronás vagyonnal rendelkező befektető állhatott még fel, a második helyezést a bányaiparban érdekelt Zdenek Bakala foglalhatta el, a bronzérmet pedig az élelmiszeriparba, illetve a vegyiparba fektető Andrej Babis kapta meg. A több mint egymillió dollárral rendelkező csehek száma 5,7 százalékkal nőtt egy esztendő alatt, a legfrissebb adatok szerint 11 800 dollármilliomos él az országban. Csehországban az európai átlagnál dinamikusabb volt a milliomosok klubjának bővülése, a Merrill Lynch és a Capgemini felmérése szerint a kontinens egészében csupán 2,6 százalékos volt a növekedési ráta.

Sokba kerülhet még nekünk a forróság (részletes)

Az Allianz szerint a klimatikus változások miatt megemelkedhetnek a biztosítási díjak a következő években, mivel a világ időjárása egyre szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá válik, és így jelentős üzleti kockázatot rejt – fejtette ki az Allianz nagy-britanniai leányvállalatának vezetője, Andrew Torrance.

Bankszünet Romániában a pénzcsere miatt

Az új lej (oroszlán) bevezetése miatt tegnaptól hétfőig zárva tartanak a romániai pénzintézetek, nem lehet bankkártyával fizetni az elárusítóhelyeken és vásárlási kölcsönt se lehet felvenni. A pénzcsere július 1-jén kezdődik és 2006 végéig tart majd, keretében négy nullát vágnak le az elmúlt években elértéktelenedett lejből, azaz tízezer régi lej lesz egyenlő egy új lejjel. Mugur Isarescu, a román jegybank elnöke örömét fejezte ki, hogy ezzel a renominálással egy rendkívül nehéz időszak érhet véget Romániában. Az átállást a kereskedelmi, számviteli és statisztikai tranzakciók egyszerűsítésének igényével, a mérséklődő nyomtatási költségekkel, illetve a jelentősen csökkenő inflációval magyarázták a döntéshozók. Romániában mintegy tíz évvel ezelőtt még 300 százalékos volt az éves inflációs ráta, tavaly pedig egy számjegyűre mérséklődött. A jegybank tervei szerint 2007–2008-ra 2-3 százalék közelébe süllyed az éves infláció, és Isarescu többek között a dezinflációs szándék komolyságát is szeretné a pénzcserével demonstrálni. Szakértők 0,2-0,3 százalékra teszik éves szinten a renomináció inflációcsökkentő hatását. Július 1-ével öt új bankó és négy új érme kerül forgalomba Romániában, az előbbiek 1, 5, 10, 50, 100 és 500 lejes, az utóbbiak 1, 5, 10 és 50 banis címletben. A tervek szerint az új lej kevesebb mint 10 évet lesz forgalomban, Románia ugyanis 2012–2014 körül szeretné bevezetni az eurót. A későbbi átállás megkönnyítése végett az új lejbankjegyek méretre megegyeznek az euróval, így ugyanis a következő váltáskor a pénzjegykiadó automatákat nem kell majd átszerelni. Romániában 7,4 millió régi lej, azaz kevesebb mint 250 dollár az átlagfizetés, azaz a régi lej kivonása után jelentősen megcsappan majd az amúgy kifejezetten szerény körülmények közt élő lejmilliomosok tábora is.

Megduplázná osztalékát a France Telecom

Tavaly kifizetett osztalékának dupláját utalná át a részvényeseknek az idei eredményből a France Telecom (2004-ben mindössze 0,48 eurós osztalékot kaptak a befektetők). Európa második legnagyobb telekommunikációs vállalata bejelentette, hogy folytatja költség-, illetve adósságcsökkentő programját, 2006 és 2008 között pedig a bevételeinek 3–5 százalékos növelését tervezi. A tegnap bejelentett stratégia szerint a vállalat kamat-, adófizetés, illetve amortizáció és leértékelések nélkül számított nyeresége (EBITDA) az árbevételnél dinamikusabban nő majd. A következő három év alatt mintegy kétmilliárd euróval csökkenti költségeit a France Telecom, amely az Orange márkanevet csak nemzetközi internet-, illetve vállalati üzletágára terjeszti ki, azaz a korábbi pletykák nem bizonyultak megalapozottnak, és a cégcsoport neve továbbra is France Telecom lesz.

A Toyotában bíznak leginkább a németek

Akárcsak az utóbbi három évben, az idén is a japán Toyota Motor Corp. végzett a 22 ezer német autós megkérdezésével készített elégedettségi felmérés élén. A második helyezett a szintén japán Mazda Motor Corp. lett, a harmadik pedig a német BMW. A DaimlerChrysler csoporthoz tartozó és az utóbbi években számos minőségi problémával küzdő Mercedes-Benz javított tavalyi helyezésén, de ezúttal is csak a 11. helyre sorolták a német autósok. A 2004-es felméréshez képest leginkább a BMW pontszáma nőtt, az iparági átlag pedig 786 pontról 800 pontra emelkedett a 1000-es skálán.

Kínában ömlik az acél

Kína idén 348 millió tonna acélt termel, ami 17,7 százalékkal több a tavalyinál. A világ legnagyobb acéltermelő és -felhasználó országában a keresletet 305 millió tonnára teszik a szakértők, ami 10,2 százalékos növekedést jelent éves alapon. A két érték közötti különbség a vártnál szerényebb keresletre vezethető vissza, a 43 millió tonnás többlet nagyjából megfelel Németország egyéves termelésének. Ennek ellenére a Reuters által idézett kínai kutató szerint a túlkínálat nem fog megjelenni a világpiacon, az acéltermékek mérlege kiegyensúlyozott lesz 2005-ben. A kínaival ellentétes irányt követnek a nagy globális acélgyárak – számos nyugat-európai társa után tegnap a tavaly 42,1 millió tonna acélt termelő Mittal Steel Co. is a termelésének csökkentéséről határozott. A világ legnagyobb acélgyártója a visszaeső kereslet és az erős euró következtében dráguló import miatt egymillió tonnával veszi vissza a termelést a harmadik negyedévben.

A melegedés drágítja a biztosításokat

Az Allianz szerint a klimatikus változások miatt megemelkedhetnek a biztosítási díjak a következő években.

Svájc az EU-tagság alternatíváit keresi

Svájc 2007-ig elkészíti az ország európai uniós tagságának alternatíváit tartalmazó elemzését – jelentette ki Michael Ambuhl svájci külügyminiszter a SonntagsZeitungnak adott interjújában. Az alpesi szavazópolgárok a hetekben döntöttek az országuk és az Európai Unió (EU) közötti kapcsolatok szorosabbá fűzéséről, ugyanis népszavazáson határoztak a schengeni övezetbe való belépésről. Ambuhl szerint Svájc európai uniós tagsága jelenleg nem aktuális, de a kétoldalú kapcsolatokat rendszerbe rendező keretmegállapodásnak van realitása. A közvetlen demokratikus formákat előnyben részesítő svájciak szeptemberben arról döntenek majd, hogy megadják-e a tíz új európai uniós tagállamból érkező munkavállalóknak is ugyanazokat a jogokat, amelyeket a régieknek biztosítanak. Amennyiben a szabad munkavállalás kiterjesztése ellen szavaznak a svájciak, azzal az EU állampolgárait két osztályra bontanák, ami egyet jelentene egy olyan típusú diszkriminációval, amit az EU bizonyosan nem fogadna el – figyelmeztetett Ambuhl.