BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 0,0 %
header

Kolozsi Pál

10.
23.
23:59

Keletre tartanak a nyugati bankok

A nagy nyugat-európai és amerikai bankok öntik a pénzt a kelet-európai térségbe, ami az egyik hajtóereje a régió kiemelkedő gazdasági növekedésének, de egyes szakértők szerint a lakosság túl gyors eladósodása aggodalomra adhat okot – derül ki a Wall Street Journal összeállításából. A külföldi bankok szinte mindegyike ki akarja venni a részét a többek közt nyolc európai uniós tagországot is magába foglaló térség növekedéséből, amit az is mutat, hogy a bolgár bankrendszernek már több mint 80 százalékát külföldi bankok ellenőrzik és Lengyelország esetében is 70 százalékos ez az arány. Az egykor a vasfüggöny mögé szorított régióban való terjeszkedés volt az oka az Európai Unió (EU) legnagyobb, határokon átnyúló banki felvásárlásának, az olasz UniCredito Italiano S.p.A. és a német HVB Group közötti 21 milliárd dolláros ügyletnek is – véli a patinás napilap szerzője. Szakértők szerint ez a régió lehet az EU gazdasági erejének egyik fő forrása a következő években, mert míg a régi, nyugat-európai tagállamok 1-2 százalékos gazdasági növekedést produkálnak, addig a nyolc új tagország esetében több mint 5 százalékos az átlagos dinamika. Ezenfelül a térség iskolázott, de olcsó munkaereje vonzó célpont a fejlődő piacokra tartó vállalatok számára, így nem véletlen, hogy a Toyota Motor Corp. és a PSA Peugeot-Citroën is ide telepedett. A bankszektor viszonylagos fejletlensége is vonzza a hiánypótlásra kész befektetőket. A tavalyi év végén a bruttó hazai termék (GDP) 74 százaléka volt mindössze a pénzintézetek teljes eszközállománya, szemben az EU egészére jellemző több mint 200 százalékos rátával.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
20.
23:59

Nem lehetnek büszkék az új tagállamok

Az Európai Unió (EU) 25 tagországában 2004-ben összesen 194,5 millió ember volt foglalkoztatott vagy végzett valamilyen gazdasági tevékenységet. A 15 évesnél idősebb, de 64 évesnél fiatalabb korosztály esetében 63,3 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, szemben a 2000-ben feljegyzett 62,4 százalékos szinttel – derül ki az Eurostat adataiból. A munkaképes lakosságból arányosan a legkevesebben Lengyelországban dolgoztak, itt ugyanis alig 50 százalék feletti a foglalkoztatási index, szemben az éllovas Dániával, ahol 75,7 százalékos szintet mértek. Az EU-n belül az 56,8 százalékos magyar adat a harmadik leggyengébb, a kelet-közép-európai régió államai közül a legelégedettebb a 65,3 százalékos foglalkoztatási rátával rendelkező Szlovénia lehet. Az EU-ba igyekvő régióbeli államok közül Bulgária és Horvátország adata is gyengébb a magyar értéknél, Romániában azonban magasabb a magyarországinál a foglalkoztatási index. A nők foglalkoztatási szintje az EU-ban is jellemzően alacsonyabb a férfiakénál, de a különbség mértéke országról országra eltérő. Minimális a nők lemaradása az észak-európai államokban, Máltán azonban a két ráta közötti eltérés több mint 40 százalékpont. Az Eurostat egy korábbi statisztikája arra is rámutat, hogy a foglalkoztatás a fiatal gyereket nevelő nők esetében a legalacsonyabb, miközben a férfiak foglalkoztatási szintje magasabb, amennyiben egy 12 év alatti gyerekről is gondoskodni kell a családban.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
10.
19.
23:59

A németek az online-piac éltanulói

A németek a legaktívabb online-vásárlók a világon, a Németországban megkérdezettek 97 százaléka ugyanis már vásárolt az interneten keresztül – derül ki az ACNielsen 21 ezres mintán végzett, az egész világra kiterjedő kutatásából. A németeket a 96 százalékos rátát felmutató osztrákok követik, majd pedig a britek következnek 95 százalékkal. A felmérés szerint a 38 vizsgált országban összesen 627 millióan használták már a világhálót vásárlási céllal. Az ACNielsen rámutat, hogy az internethasználat terjedésével egyre többen bonyolítják le vásárlásaikat számítógépük segítségével. A legnépszerűbb így beszerzett termék a könyv, az online-vásárlók több mint harmada vett legalább egy könyvet az utóbbi három vásárlás alkalmával. Népszerűek még a videokazetták, a dvd-k és a játékok is, de Japánban például különösen kedveltek az élelmiszerek is az otthonról vásárlók körében. Regionális összehasonlításban – nem meglepő módon – Európa és Észak-Amerika a legnagyobb online-vásárlási piacok, az itteni megkérdezettek 85 százaléka bonyolítja a neten keresztül is a beszerzéseit. Az ázsiai régióban ez az arány 70 százalék, Latin-Amerikában pedig még ennél is 7 százalékponttal alacsonyabb. A vásárlók átlagosan 4,9 terméket vesznek az internet segítségével egy hónapban, a világelső Németország fogyasztói pedig ennél csaknem kettővel többet.

Szerző(k):
Kolozsi Pál