Idén is a University of Pennsylvanián működő Wharton biztosítja a legjobb Executive Master of Business Administration (EMBA) – közép- és felsővezetői másoddiplomás – képzést, derül ki a Financial Times listájáról. Az FT idén ötödik alkalommal minősítette az iskolákat. A lap 2005-ös rangsorán 42 üzleti iskola szerepel az Egyesült Államokból, 22 Európából, négy Kanadából, négy Ázsiából és egy-egy Ausztráliából, Chiléből és Brazíliából.
Az első kategóriába tartozó Wharton azon kevesek egyike, amelyek ragaszkodnak ahhoz, hogy a résztvevők pontosan ugyanazt az anyagot tanulják és ugyanaz legyen a felvételi követelmény, mint a nappali MBA-képzés hallgatóinál. A Wharton vonzza a „diákokat” New Yorkból és más keleti parti városokból is. Ezzel is konkurenciát teremt az ugyancsak New Yorkban található Columbia üzleti iskolának és a Sternnek.
A közép-európai régióból egyedüliként a listára került CEU képzése – a tavalyi 11. hely után – a 16. helyre került. Az alkalmazott, menedzser típusú tudást értékelők körében a Master of Business Administration (MBA) képzések tekinthetőek a gazdasági oktatás csúcsának, és bár egyre népszerűbbek, de Magyarországon még kevesen ismerik a részidős képzést jelentő Executive MBA-képzéseket. A klasszikus MBA-képzéshez túl elfoglalt vállalatvezetők számára kialakított EMBA-kurzusokat jellemzően hétvégeken tartják, és miután nem engedik, hogy a leadott óraszám rovására menjen az új struktúra, így a tanidő jellemzően hosszabb, mint az MBA-k esetében. Az EMBA-képzéseken részt vevők jellemzően jóval idősebbek, mint az MBA-programok diákjai, átlagosan 15 éves munkahelyi tapasztalat van a hátuk mögött és a családalapításon is túl vannak már.
Gyakori, hogy az MBA-, illetve az EMBA-programok ugyanazt a tananyagot nyújtják, sőt sokszor a hétvégi kurzusokat látogatók jobban elmélyülnek a gyakorlati kérdésekben, mint fiatalabb és tapasztalatlanabb társaik. A vizsgák komolysága sem az időbeosztáson múlik, az egyetlen valóban lényeges különbség az árszintekben rejlik. Az EMBA-képzések egyszerűen hosszabbak és így drágábbak is; gyakori hogy az MBA-ért elkért összegnél 30 százalékkal is többet kell fizetni az EMBA-re beiratkozó tanulni vágyóknak. Előrejelzések szerint az árkülönbség nő a jövőben, ugyanis az EMBA-képzések egyre népszerűbbek, míg a klasszikus MBA-kurzusokra jelentkezők száma egyre kevesebb. Az EMBA-programok esetében gyakori a vállalati finanszírozás, azaz a résztvevők 30-40 ezer dolláros éves számláit jellemzően a képzés munkahelyi hozadékát leszüretelni vágyó munkaadók fizetik.
Kolozsi Pál
Molnár Annamária