Kolozsi Pál

Fellendül az eurózóna?

Az eurózóna negyedik negyedéves gazdasági növekedését 0,6 százalékra teszi az Európai Bizottság (EB), és Brüsszel szerint a következő negyedévekben is ilyen dinamikájú bővülésre lehet számítani – derül ki a tegnap nyilvánosságra hozott jelentésből. A 12 tagországot tömörítő térség legutóbb 2000 végén, illetve 2001 elején tudott ilyen növekedési ütemet produkálni kilenc hónapon keresztül, és optimizmusra adhat okot az is, hogy az EB szerint tartós növekedési pályára állhat a közös pénzt használó országcsoport. Három hónappal ezelőtt Brüsszel korántsem volt ilyen derűlátó a növekedési kilátásokkal kapcsolatban, ugyanis akkor a magas olajárak miatt lassulást sem tartottak kizártnak. Az EB szakértői megismételték korábbi becslésüket, amely szerint az idén 1,3 százalékos volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az eurózónában, jövőre azonban már 1,9 százalékra lehet számítani. Még ennél is optimistábbak a piaci elemzők, a Morgan Stanley és a JPMorgan ugyanis 2,1 százalékra becsüli a 2006-ban várható bővülést. A jelentés rámutat, hogy a külkereskedelem továbbra is az eurózóna növekedésének egyik fő motorja, miután az európai exportőrök mind a világpiaci kereslet bővüléséből, mind pedig az euró leértékelődéséből profitálhatnak. A belföldi felhasználás esetében is gyorsulásra számít az EB, ami elsősorban a beruházások intenzívebbé válásának köszönhető. Az Európai Központi Bank (ECB) ugyan decemberben megemelte az irányadó kamatszintet, de a hosszú távú kamatlábak még most is elég alacsonyan vannak, és kedvező környezetet biztosítanak a gazdasági aktivitás növekedéséhez – derül ki a jelentésből.

Kína „csak” a hatodik legnagyobb

A korábbi becslésekben szereplő 1649 milliárd dollár helyett 1932 milliárd dollár volt 2004-ben Kína bruttó hazai terméke (GDP) – derült ki a pekingi statisztikusok által végrehajtott revízió után. A mindenekelőtt a szolgáltatási szektor teljesítményének teljesebb figyelembevételét szolgáló felmérés több mint 280 milliárd dollárral dobta meg az ázsiai ország GDP-jét, amely így a világ hatodik legnagyobb gazdaságává vált. A revízió eredménye nem érte különösebb meglepetésként a szakértőket, sőt volt olyan elemző is, aki ennél is nagyobb kiigazításra számított, és azt jósolta, hogy már a 2004-es adatok alapján is Kína volt a negyedik legnagyobb gazdaság (NAPI Gazdaság, 2005. december 20., 7. oldal). Az előrejelzések szerint a kínai növekedés idén is meghaladta a 9 százalékot, ami azt jelenti, hogy a 2005-ös adatok alapján szinte bizonyosan Kína lesz az Egyesült Államok, Japán és Németország mögött a legnagyobb GDP-vel büszkélkedő ország.

Bulgária növekedését az árvizek lassították

A harmadik negyedévben 4,6 százalékkal nőtt Bulgária bruttó hazai terméke (GDP), szemben az egy évvel korábbi 5,8 százalékkal. A visszaesés elsősorban a nagy nyári árvizeknek a mezőgazdasági kibocsátásra gyakorolt negatív hatásaival, illetve a nettó export visszaesésével magyarázható. A nyári áradások az utóbbi 50 év legnagyobb természeti katasztrófái voltak, jelentős károkat okoztak mind a agráriumnak, mind pedig az ország infrastruktúrájának. A bolgár mezőgazdasági termelés emiatt 6,6 százalékkal zsugorodott éves összehasonlításban, míg 2004 azonos időszakában még 3,7 százalékos volt a bővülés. Az ipar kibocsátása 6,5 százalékkal nőtt, a szolgáltatási szektorban pedig 4,8 százalékos volt a dinamika. A balkáni ország külső egyensúlyi helyzete továbbra is aggasztó, amit az is mutat, hogy a harmadik negyedévben mindenekelőtt a fogyasztás bővülése miatt 18 százalékkal nőtt az import, miközben az export mindössze 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Megállíthatatlan a kínai gazdaság

A kínai gazdaság idei növekedési üteme meghaladja a 9 százalékot – jelentette be tegnap Po Hszi-laj kínai kereskedelmi miniszter, aki a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ülésén vett részt Hongkongban. A kínai növekedés elsősorban exportvezérelt, de nagy szerepe van benne a töretlenül bővülő belső felhasználásnak is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) korábban 9,3 százalékra jelezte előre az idei gazdasági növekedést, a jövő évit pedig 9,4 százalékra becsülte. A kereskedelmi miniszter szavainak különös jelentőséget ad, hogy Peking ma hozza nyilvánosságra a 2004-es bruttó hazai termék (GDP) felülvizsgált számait, ami szakértők szerint 17–20 százalékkal nagyobbra teszi majd a kínai gazdaság méretét, mint amit az eddigi jelentések becsültek. Amennyiben az előrejelzés igaznak bizonyul, úgy Kína lesz a világ negyedik legnagyobb gazdasága az Egyesült Államok, Japán és Németország után. A kínai gazdaság sikereiről tanúskodnak a külkereskedelem számai is: január és november között az ország külkereskedelmi többlete rekordösszeget, 90,8 milliárd dollárt tett ki, a teljes külkereskedelmi forgalom pedig 1200 milliárd dollárra rúgott, ami 23 százalékos éves növekedést jelent. Különösen figyelemre méltó, hogy szárnyalása már nemcsak az olcsó feldolgozóipari termékek nemzetközi sikereinek köszönhető, a magas hozzáadott értéket képviselő kínai termékek is egyre kelendőbbek a külpiacokon. Ezt bizonyítja az is, hogy az OECD adatai szerint Kína tavaly az Egyesült Államokat megelőzve világelsővé vált az informatikai és távközlési eszközök exportja terén. Kína 180 milliárd dollár értékben adott el külföldön számítógépeket, mobiltelefonokat és hasonló árukat, míg az Egyesült Államok hightech-exportjának értéke 149 milliárd dollárt tett ki. Egy évvel korábban még az USA állt az élen 137 milliárd dollárral, Kína pedig a második volt 123 milliárddal. Az idén minden bizonnyal ismét Kína lesz az első, már csak azért is, mert vezető számítástechnikai vállalata, a Lenovo Group Ltd. megvette az amerikai IBM Corp. PC-üzletágát.

Az energiapiac átalakulásából profitál a Linde

A világ legnyereségesebb iparilétesítmény-gyártója, a német Linde AG az idén a cseppfolyósított földgáz előállítására képes gyárak építése iránti kereslet megduplázódására számít. A várható felfutást a Linde szerint az magyarázza, hogy a kőolaj egyre drágább lesz, és a Közel-Keleten kialakult politikai instabilitás is megnehezíti a hagyományos energiahordozóhoz való hozzájutást. Az alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a földgázt cseppfolyóssá tegyék, ebben az állapotban szállítsák, majd a felhasználás előtt újra légnemű halmazállapotba hozzák. A Linde tavaly 1,5 milliárd eurót keresett cseppfolyósító üzemek felépítésével, az idén pedig 3 milliárd euróra számít ebből a szegmensből. A cseppfolyós földgáz előállításával foglalkozó iparág évente mintegy 60 milliárd eurós forgalmat bonyolít le, és ebből profitál a német társaság is. A Linde erőfeszítéseit a jelek szerint a piac is díjazza, részvénye ugyanis 32 százalékot drágult az idén. Az árfolyam emelkedését az is elősegítette, hogy olyan hírek terjedtek el, miszerint a 7,3 milliárd eurós piaci értékű Linde összeolvad a BOC Group Plc-vel, az európai ipari gázpiac második legnagyobb szereplőjével. Az ár annak ellenére nem került lejtőre, hogy a Linde vezetése ezt azóta cáfolta, és kifejtette, hogy a vállalat növekedésében nem az akvizíciókat, hanem a jelenlegi pozíciók továbbfejlesztését preferálja, azon belül is elsősorban Oroszország áll a társasági stratégia középpontjában. A 32 százalékban német pénzügyi befektetők – az Allianz AG, a Deutsche Bank AG és a Commerzbank AG – tulajdonában levő gyárépítő üzemi nyeresége az idén a tavalyi 15 százaléknál valamivel mérsékeltebben nő majd, de a profit bővülése még jövőre is kitart – mondta Wolfgang Reitzle, a Linde vezérigazgatója.

Felminősítette Szlovákiát az S&P

A Standard & Poor’s Ratings Services nemzetközi hitelminősítő a korábbi A mínuszról A-ra emelte Szlovákia hosszú lejáratú szuverén deviza adósságának besorolását, a rövid távú instrumentumok esetében pedig A–2-ről A–1-re javította az osztályzatot. A kilátás mind a két esetben stabil. Az indoklás szerint Szlovákia a közszféra gyorsan haladó reformjával, a biztató növekedési kilátásokkal és az eurózónához való, 2009-re tett csatlakozási szándékkal érdemelte ki a felminősítést. Az S&P aláhúzta, hogy bár az államháztartási hiány 2005-ben a bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékára nőtt, de az ország közpénzügyei fenntartható javulást mutatnak. A hitelminősítő szerint 2007-re a maastrichti szerződésben szereplő háromszázalékos szint alá süllyedhet az államháztartási deficit, az államadósság pedig már ma is csupán a GDP 33,7 százalékára rúg, szemben a Brüsszel által plafonként megjelölt 60 százalékkal. Az indoklásban az is szerepel, hogy a szlovák gazdaság továbbra is profitál a dinamikus tőkebeáramlásból, a növekedés motorja pedig az export. Az S&P ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben a 2006-os választások az euró bevezetésének elhalasztását, illetve expanzív fiskális politikát hoznak, akkor Pozsonynak leminősítésre kell számítania.

Nem sok jót ígér az eurózóna ipari statisztikája

Októberben az előzetesen vártnál jóval gyengébb, mindössze 0,1 százalékos volt az eurózóna ipari termelésének kiigazított éves növekedési üteme, a havi statisztika pedig 0,8 százalékos csökkenést mutat – derül ki az Eurostat tegnapi jelentéséből. A piac 0,4 százalékos havi visszaesést valószínűsített a 12 tagországot tömörítő térségben, éves összehasonlításban pedig egyszázalékos bővülést várt. Az ipari termelés már szeptemberben is zsugorodott, az Eurostat pontosított adatai szerint 0,3 százalékos volt az első őszi hónapban a csökkenés augusztushoz képest. Szakértők szerint különösen azért aggasztó a tegnapi adat, mert arra utal, hogy feltehetően túl optimistán ítélte meg mind a piac, mind pedig Brüsszel a negyedik negyedéves növekedési kilátásokat. Az Európai Bizottság (EB) korábban 0,4 százalékos gazdasági növekedést jelzett előre az év utolsó három hónapjára.

Jó évet zárt a Raiffeisen

Mind Ausztriában, mind pedig Kelet-Közép-Európában nőtt a Raiffeisen bankokat is tömörítő osztrák RZB Group piaci részesedése. a bankcsoport kezében levő eszközök értéke 88 milliárd euró, ami 29 százalékos növekedés, az adózás előtti profit pedig várhatóan 890 millió euró lesz, ami szintén ugyanekkora bővülést jelent - derül ki a vállalat jelentéséből.

A magyar gazdák jártak a legrosszabbul

Az Európai Unión (EU) belül Magyarországon esett vissza leginkább az egy főre jutó reáljövedelem a mezőgazdasági szektorban - derül ki az Eurostat mai adataiból. Éves szinten csaknem 20 százalékos a magyar csökkenés, míg az EU-átlag alig több mint 6 százalék.