Javult a külkermérleg
Az év első tíz hónapjában a kivitel volumene 10 százalékkal, a behozatalé pedig 4 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.
A Google-fiúk az év emberei
A Google Inc. alapítói, a 32 éves Sergey Brin és Larry Page lettek az év emberei 2005-ben a Financial Times szerkesztői szerint.
Amerika fellegekben
A kedvező vállalati, illetve makrogazdasági adatok és a New York-i sztrájk vége is jót tett az amerikai tőzsdeindexeknek, leginkább a technológiai szektorba fektetők örülhettek a nap végén.
Az Erste veheti meg a BCR-t
Az osztrák Erste Bank AG 3,75 milliárd eurós ajánlata nyerte a legnagyobb román pénzintézet, a Banca Comerciala Romana (BCR) privatizációs tenderét. Az osztrák akvizíciós ügyletek eddigi történetének legnagyobbika révén a HVB-Unicredit után az Erste lett a közép-kelet-európai régió második legnagyobb kereskedelmi bankja. Az osztrák bank 61,88 százalékos pakettet vásárolhat meg, amiből 36,88 százalékot a román állam ad el, a fennmaradó 25 százalékos csomagot pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve a Világbank-csoporthoz tartozó IFC értékesíti majd. A BCR alkalmazottainak kezében marad a részvények 8 százaléka, valamivel több mint 30 százalékkal pedig öt román befektetési társaság rendelkezik. A román állam bevétele 2,23 milliárd euróra tehető, és jól járt az EBRD és az IFC is, a vételár ugyanis hétszeres nyereséget biztosít a két nemzetközi pénzügyi intézménynek. Az Erste bejelentette, hogy a tranzakció finanszírozásához 2,4 milliárd eurónyi új részvényt bocsát ki, aminek következtében több mint 20 százalékkal nő a társaság alaptőkéje. Az új tulajdonos 100 millió eurót költ majd a román bank fiókhálózatának és infrastruktúrájának fejlesztésére, de 100 millió euróval kell növelnie tartalékait, és várható adózási többletterhei is 100 millió euróra rúgnak. A piac nem fogadta kitörő lelkesedéssel a felvásárlási ügyletet – a bank részvényárfolyama tegnap 4 százalékot esett. Elemzők szerint ez mindenekelőtt a túl magas vételárnak tudható be, a 3,75 milliárdos tranzakció ugyanis több mint 6 milliárd euróra értékeli a BCR-t, ami könyv szerinti értékének ötszöröse. A BCR a román piac 25 százalékát mondhatja magáénak, mérlegfőösszege pedig 9 milliárd euró. A magas vételárat indokolhatja a román piac várható fejlődése, a KPMG becslése szerint ugyanis 2013-ig évi 18 százalékos növekedés valószínűsíthető ebben a szegmensben.
Kevesebbel nőtt az USA gazdasága
A harmadik negyedévben 4,1 százalékkal bővült az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) – közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Az egy hónappal ezelőtti jelentésben még 4,3 százalékra tették a statisztikusok a gazdasági növekedés ütemét a július és szeptember közötti időszakban. A tegnap megjelent érték elsősorban azért lett ennél kisebb, mert akkor túlbecsülték az újautó-eladások növekedését. Az elemzőket is meglepő revízió ellenére továbbra is ez a negyedév hozta a legdinamikusabb növekedést a világ legnagyobb nemzetgazdaságában 2004 eleje óta, amikor 4,3 százalékos bővülést jegyeztek fel. Szakértők szerint a negyedik negyedéves adat a növekedés lassulásáról ad majd számot. A tegnap megjelent statisztika a fogyasztói kiadások árindexét eközben fölfelé módosította, az adatok szerint a harmadik negyedévben 3,7 százalékkal emelkedett ezen termékek ára, míg egy hónappal ezelőtt még csak 3,6 százalékra becsülték a növekedést.
Felminősítés előtt áll Bulgária?
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő felülvizsgálja és feltehetően fel is minősíti Bulgária adósságának besorolását – jelentették be tegnap. A Moody’s az ország gazdaságának gyors növekedését és a régióban ritkaságszámba menő szufficites költségvetését jelölte meg mint olyan tényezőket, amelyek alapján a jelenleg a befektetői szinttől eggyel elmaradó, Ba1-es osztályzat javítható. A jelentés azt is kiemeli, hogy a balkáni ország 2008-ra tehető európai uniós csatlakozása a reformok folytatásához is új lendületet adhat. A Standars & Poor’snál és a Fitchnél Bulgária adóssága már jó ideje két osztályzattal a befektetői szint fölött, azaz BBB-n áll. A kiegyensúlyozott fiskális pozíció fennmaradására a jövőben is minden esély megvan, ugyanis a szófiai parlament kedden fogadta el az ország 2006-os költségvetését, amelyben mind a bevételek, mind pedig a kiadások a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát, azaz 18,26 milliárd levát tesznek ki.
Nagykoalíció a fizetésemelésért Londonban
Félretették sok kérdésben kibékíthetetlennek tűnő ellentéteiket a munkáspárti és a konzervatív képviselők a londoni parlamentben, és közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a képviselői fizetések 22 százalékkal emelkedjenek jövőre – derül ki a The Times összeállításából. Amennyiben a széles parlamenti támogatáson nyugvó javaslat valósággá válik, úgy évi 13 ezer fonttal többet vihetnek haza a parlamenti képviselők, mint jelenleg, bár erre kevés az esély, ugyanis 11 évvel ezelőtt a parlament tagjai elvesztették azt a jogosultságukat, hogy maguk határozzák meg saját keresetük nagyságát. Az üzemanyag-használat elszámolási szabályain is módosítani kívánó politikusok fizetése jelenleg valamivel több mint 59 ezer font (21,85 millió forint). A képviselők fizetésemelési szándéka feltehetően jelentős felháborodást vált majd ki a lakosság körében, Gordon Brown pénzügyminiszter ugyanis a közszférában legfeljebb 2 százalékos emelést tart elképzelhetőnek 2006-ban. A várható reakciókra a képviselők is készülnek, és azzal érvelnek, hogy fizetésük 1994 óta 12 százalékkal csökkent a többi közalkalmazotthoz képest, a magánszférával szemben pedig 15 százalékos a visszaesés. Arra is rámutatnak, hogy a brit képviselők ma kevesebbet keresnek, mint az iskolaigazgatók, a középvállalati vezetők vagy éppen a rendőrfőnökök, ők ugyanis átlagosan 72 ezer fontot visznek haza évente.
Újrakezdődik a Mannesmann-per
A német legfelsőbb bíróság tegnapi döntése értelmében első fokon újrakezdődik a Mannesmann-per, aminek következtében könnyen lemondásra kényszerülhet a Deutsche Bank vezérigazgatója, Josef Ackermann.
Olasz jegybanki reform
Az olasz kormány egyhangúan megszavazta tegnap azokat az előterjesztéseket, amelyek értelmében a jövőben az olasz jegybank kormányzóját is meghatározott időtartamra nevezik ki – jelentette be a kormányülést követően Mario Landolfi kommunikációs miniszter. A döntésre egy nappal azután került sor, hogy lemondott Antonio Fazio addigi jegybanki kormányzó, akinek a megbízatása gyakorlatilag életfogytiglanra szólt (NAPI Gazdaság, 2005. december 20., 1. oldal). Az új szabályozás értelmében a központi bank első emberét hat évre nevezik ki, és legfeljebb 12 éven át foglalhatja el ugyanaz a személy ezt a pozíciót. Ugyanakkor a kormány lemondott arról a korábbi tervéről, hogy maga nevezze ki a jegybank vezetőjét, így ez továbbra is a bank legfelső vezérkarának hatáskörébe tartozik. Az Európai Bizottság (EB) közölte: tovább folytatja vizsgálatát, amelyet azért indított, mert Fazio gyakorlatilag megakadályozta, hogy egy nem olasz bank kezébe kerüljön a Banca Antonveneta SpA. többségi tulajdonrésze. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a vizsgálat nem a jegybanki kormányzó, hanem egy tagállam ellen indult.
Fellendül az eurózóna?
Az eurózóna negyedik negyedéves gazdasági növekedését 0,6 százalékra teszi az Európai Bizottság (EB), és Brüsszel szerint a következő negyedévekben is ilyen dinamikájú bővülésre lehet számítani – derül ki a tegnap nyilvánosságra hozott jelentésből. A 12 tagországot tömörítő térség legutóbb 2000 végén, illetve 2001 elején tudott ilyen növekedési ütemet produkálni kilenc hónapon keresztül, és optimizmusra adhat okot az is, hogy az EB szerint tartós növekedési pályára állhat a közös pénzt használó országcsoport. Három hónappal ezelőtt Brüsszel korántsem volt ilyen derűlátó a növekedési kilátásokkal kapcsolatban, ugyanis akkor a magas olajárak miatt lassulást sem tartottak kizártnak. Az EB szakértői megismételték korábbi becslésüket, amely szerint az idén 1,3 százalékos volt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az eurózónában, jövőre azonban már 1,9 százalékra lehet számítani. Még ennél is optimistábbak a piaci elemzők, a Morgan Stanley és a JPMorgan ugyanis 2,1 százalékra becsüli a 2006-ban várható bővülést. A jelentés rámutat, hogy a külkereskedelem továbbra is az eurózóna növekedésének egyik fő motorja, miután az európai exportőrök mind a világpiaci kereslet bővüléséből, mind pedig az euró leértékelődéséből profitálhatnak. A belföldi felhasználás esetében is gyorsulásra számít az EB, ami elsősorban a beruházások intenzívebbé válásának köszönhető. Az Európai Központi Bank (ECB) ugyan decemberben megemelte az irányadó kamatszintet, de a hosszú távú kamatlábak még most is elég alacsonyan vannak, és kedvező környezetet biztosítanak a gazdasági aktivitás növekedéséhez – derül ki a jelentésből.
