Személyi kiadásokon bukik a Magyar Posta
A Magyar Posta Zrt. idei évi üzleti terve 3,6 milliárd forint adózás előtti nyereséget tartalmaz, ami 1,1 milliárddal elmarad a 2005. évi tervezettől, a várható tényszámnál pedig 3 milliárd forinttal kisebb - fejtette ki Szabó Pál, a vállalat vezérigazgatója az MTI-nek. A visszaesés oka a személyi költségek megugrása.
Vételi ajánlat a Humettől a Nova-Papírra
A Humet Rt. vételi ajánlatot tett a Nova-Papír Zrt. többségi részvénycsomagját birtokló részvényeseinek. A tranzakció a gyakorlatban részvénycserét jelent - derül ki a társaság elnöke, Civin János közleményéből.
Kevesebb gázt kapunk - washingtoni kritika a Gazpromnak
Washington kritizálta az orosz Gazpromot, amiért az egyoldalúan döntött az ukrajnai export leállításáról. A lépés elvileg nem érinti az európai vásárlókat, de a tapasztalat szerint Magyarországra 25 százalékkal kevesebb gáz érkezik, mint korábban.
Föld körüli pályán az első Galileo-műhold
Tegnap Föld körüli pályára állt a Galileo európai műholdas navigációs rendszer első kísérleti műholdja. A tervek szerint 2010-re elkészülő rendszer forradalmasíthatja egyes iparágak működését Európában.
Szaúd-Arábiában épít erőművet a Siemens
A német Siemens AG és a dél-koreai Doosan Heavy Industries & Construction Co. Ltd. alkotta konzorcium 1,8 milliárd eurós megbízást nyert Szaúd-Arábiában egy olajtüzelésű erőmű és egy tengervíz-sótalanító üzem felépítésére. A Siemens három 400 megawattos gőzturbina, illetve az ezekhez tartozó kiegészítő berendezések szállítását vállalta 2009-re, a tengervíz sótalanítására alkalmas üzemet pedig a Doosannak kell felépítenie. A projekt megvalósulása esetén a szaúdi energiakapacitás 900 megawattal, míg a vízellátás napi 880 ezer köbméterrel bővül a túlnyomóan sivatagi országban. A konzorciumot vezető és eddig világszerte mintegy 300 erőművet építő Siemensnek ez a legnagyobb megrendelése a vállalatvezetők által az egyik legfontosabb piacnak nevezett Közel-Keleten.
Falja a földgázt az ukrán gazdaság
Az ukrán gazdaság egyik legnagyobb strukturális problémája az aránytalanul nagy gázfogyasztás – vélik szinte egyöntetűen a szakértők, akik szerint a gázár emelésével való orosz fenyegetés ráirányíthatja a figyelmet az ukrán energiapolitika előtt álló legnagyobb kihívásra, azaz az energiaigény 85 százalékát kielégítő gázfogyasztás csökkentésére. Ukrajna jelenleg a világ ötödik legnagyobb földgázfogyasztója, csak az Egyesült Államok, Japán, Oroszország és Németország használ fel többet ebből az energiahordozóból. Ha figyelembe vesszük az országok bruttó hazai termékének (GDP) nagysága közötti eltéréseket, azaz gazdasági fejlettségüket is, akkor még kedvezőtlenebb a kép, ugyanis így Ukrajna a világ első számú felhasználója. Az egykori szovjet tagköztársaságok között is értelemszerűen Ukrajna volt a legnagyobb fogyasztó, de a helyzet azóta csak romlott, az egy GDP-egységre vetített ukrán gázfogyasztás ugyanis azóta megduplázódott. Elemzők arra is rámutatnak, hogy bár rövid távon Kijev mindenképp az alacsony gázárban érdekelt, de hosszabb távon ez korántsem ennyire igaz. Az olcsó gáz miatt ugyanis az ország jelentős támogatásban részesíti az alacsony hatékonyságú, a szovjet időkből fennmaradt nehézipart, sőt a szubvencionálás miatt komoly problémákkal találkozik a verseny torzulása miatt tiltakozó exportpiacain is.
Jól fogyott karácsonykor az iPod és az Xbox
Jól fogytak a karácsonyi szezonban a szórakoztatóelektronikai termékek, a legnagyobb slágerek között voltak az Apple Computer Inc. által gyártott iPod zenelejátszók, illetve a Microsoft Corp. által jegyzett Xbox 360-as játékkonzolok. A vásárlási rohamból az internetes terjesztők is profitálni tudtak – derül ki vállalati jelentésekből és iparági felmérésekből. A világ legnagyobb online-áruháza, az Amazon.com Inc. bejelentése szerint mindenekelőtt a zene-, illetve videofájlok lejátszására alkalmas iPodnak, illetve a különböző videojátékoknak köszönhető, hogy rekordszintre emelkedett a karácsonyi időszak forgalma. November 1. és karácsony között ugyanis a vásárlók 108 millió terméket vettek az interneten keresztül a vállalattól, a legnépszerűbb ajándékok egyike pedig épp az Apple lejátszója volt. A bevételi adatokat nem közlő piacvezető legjobb napja december 12-e volt, amikor 3,6 millió termék talált új gazdára a világháló segítségével. A ComScore Networks Inc. jelentése szerint az online-kereskedelem összforgalma az Egyesült Államokban 19 milliárd dollár volt novemberben és decemberben, ami 24 százalékos növekedésnek felel meg éves összehasonlításban. Kitűnő rajtot vett a Microsoft által gyártott Xbox 360-as is az idei ünnepi szezonban, a készletek sok boltban már karácsony előtt kifogytak. Számos játékkereskedő épp emiatt mutogat az új játékkonzolra gyenge eladási adataik magyarázata közben, ugyanis a piaci tapasztalatok szerint az Xbox olyannyira népszerű, hogy a későn eszmélő vásárlók inkább félreteszik pénzüket a készletek januári feltöltéséig, és addig nem vásárolnak más videojátékokat. A videojátékok eladása ennek megfelelően decemberben 18 százalékkal csökkent, az Activision és az Electronc Arts Inc. profitfigyelmeztetést is közzétett a vártnál alacsonyabb forgalom miatt.
Zsugorodott tavaly az agrárjövedelem
Az Európai Unió (EU) tagországai közül Magyarországon esett a leginkább az agrártermelők reáljövedelme az idei év folyamán, a legjobban pedig a litván gazdák jártak.
Egyre messzebb a kiotói céltól az unió
A kiotói szerződést aláíró tizenöt régi EU-tagállam közül tíz nem fogja teljesíteni vállalásait, amennyiben nem tesz sürgős intézkedéseket – derül ki az Institute for Public Policy Research (IPPR) jelentéséből. A brit kutatóintézet szerint Írországban, Olaszországban és Spanyolországban a legrosszabb a helyzet, de radikális változtatás nélkül Görögország, Franciaország és Németország sem tudja majd tartani korábbi vállalásait. A legjobban az Egyesült Királyság és Svédország áll, ezen országoknak minden esélyük megvan a kibocsátás vállalt csökkentésére. Az uniós tagállamoknak a megújuló energiaforrásokba és az energiatakarékossági programokba kellene jelentős összegeket fektetniük a légszennyezés megállítása érdekében, és mindenekelőtt az erőművek és a nehézipar kibocsátását kellene mérsékelniük. A kiotói szerződés értelmében a 15 aláíró tagországnak a 2008 és 2012 közötti időszakra éves átlagban az 1990-es szinthez képest 8 százalékkal kellene csökkentenie a káros gázok kibocsátását. Az Európai Környezetvédelmi Hivatal novemberben kiadott jelentése szerint azonban egyelőre csak 2,5 százalékos csökkentés tűnik reálisnak. Az EU-ban 1990 és 2003 között 5,5 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátott mennyisége, 2003-ban azonban 1,5 százalékos növekedést regisztráltak. A tíz, tavaly májusban csatlakozott tagország figyelmen kívül hagyásával készített statisztika szerint 1990-hez képest 1,7 százalékos volt a csökkenés, a legutolsó megfigyelt évben pedig 1,3 százalékos volt a kibocsátás növekedése. A vállalások nem teljesítése azért is érintené kínosan az EU-t, mert egyike volt a kiotói szerződés leghangosabb támogatóinak, és erőteljesen lobbizik annak érdekében, hogy az Egyesült Államok, Kína és India is csatlakozzon a megállapodáshoz.
Brüsszel átvenné a román EU-alapok kezelését
Brüsszel állítólag magához venné a Romániának járó uniós pénzek kezelését, miután az ottani hatóságok nem tudják biztosítani a támogatások szabályszerű felhasználását.
