Egy Szojuz rakéta segítségével tegnap sikeresen fellőtték a Galileo európai műholdas navigációs rendszer első kísérleti műholdját a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről. Az amerikai globális helymeghatározó rendszer (GPS) fő riválisának tekintett Galileo 600 kilogrammos Giove-A műholdja a valós űrbéli működés tesztelését szolgálja, egyebek között a világ eddigi legpontosabb atomórájának ellenőrzését is elvégzik majd a segítségével. A műhold közepes röppályán, 23 ezer kilométeres magasságban kering majd a Föld körül. Az európai űrprogramért felelős Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) a tervek szerint 2008-ban négy műholdat állít egyszerre Föld körüli pályára, ami a rendszer egészének működését hivatott tesztelni. Ezt követően újabb felbocsátások várhatóak, hogy végül 27 működő és 3 tartalék műhold biztosítsa a Galileo működését. Szakértők egyes iparágak, mindenekelőtt a szállítási és közlekedési szektor forradalmi megújulását várják a rendszertől, sőt a mobiltelefonokba épített speciális chip segítségével a kórházat, parkolóházat vagy éppen szállodát kereső magánszemélyek is élvezhetik majd a Galileo nyújtotta előnyöket.
Az összesen 3,4 milliárd euróba kerülő Galileo a várakozások szerint akár 150 ezer új munkahelyet is teremthet Európában. Az EU azért döntött saját műholdas navigációs rendszer kiépítése mellett, mert az amerikai GPS csak korlátozottan áll rendelkezésre polgári célokra. Korábban Washington is ellenezte, hogy az európaiak saját rendszert építsenek ki, mert a versenymegfontolások mellett attól is tartott, hogy az EU helymeghatározója zavarja majd a katonai célokra is használt amerikai rendszer zavartalan működését. A korábban várt 2008 helyett a jelenlegi állapot szerint csak 2010-ben induló program finanszírozási hátterének egyharmada az európai uniós tagállamoktól származik, a fennmaradó kétharmadot pedig a Eurely/iNavSat-csoport állja majd. Az európai űripar eddigi legnagyobb beruházásának megvalósítására januárban írtak ki tendert, amelyen a több európai országhoz köthető EADS, a francia Thales és a brit Inmarsat alkotta iNavSat, illetve a francia Alcatel, az olasz Finmeccanica, a spanyol AENA és a Hispasat vállalatokból álló Eurely vett részt. A két konzorcium nyáron egyesült és a húsz évre szóló értékesítési jogokon is osztoznak.
Kolozsi Pál