Kolozsi Pál

Kamatemelési év lehet az idei

Az Európai Központi Bank (ECB) legutóbb tavaly december elején nyúlt a kamatokhoz, amikor az inflációs kockázatokra hivatkozva 25 bázisponttal megemelte a mintegy két és fél éve 2 százalékon lévő irányadó rátáját. A szakértők akkor vegyesen fogadták a monetáris szigorítást jelentő döntést, volt ugyanis, aki a kezdődő gazdasági fellendülést féltette tőle, miközben sokan úgy vélekedtek, hogy a hiteldrágítás nem fogja gátolni a növekedést. Óvatosan fogalmazott Peer Steinbrück német pénzügyminiszter, aki szerint a 2,25 százalékos kamattal még meg lehet birkózni, feltéve, hogy az nem emelkedik tovább. Az ECB-t bíráló politikusok erősítést kaptak három Nobel-díjas közgazdásztól, Joseph Stiglitztől, Robert Mundelltől és Gary Beckertől is, akik szintén úgy vélekedtek, hogy az inflációs kockázat csekély, a növekedésnek viszont árthat a kamatemelés. A jegybankárok természetesen nem így gondolták, szerintük ugyanis a szigor nemcsak az árstabilitást szolgálja, hanem azon keresztül a növekedést és a munkahelyteremtést is. Piaci elemzők úgy vélik, hogy – ha nem is a most csütörtökön esedékes ülésen – az idén további kamatemelésre lehet számítani az eurózónában. Az ECB kamatdöntése számos jegybank kamatpolitikájára hatással van, ilyen többek között a magyar devizahitelek struktúrája miatt kiemelkedő jelentőséggel bíró svájci központi bank is. A svájci jegybank legutóbb december közepén emelt, akkor az irányadó sávközép 1 százalékra módosult a korábbi 0,75 százalékról. Svájcban is további szigorításra lehet az idén számítani, amit az ECB várható lépésein túl alátámaszt, hogy Jean-Pierre Roth jegybankelnök ki is fejtette: a teljes foglalkoztatottság elérése további kamatemeléseket tesz szükségessé. A szakértők szerint az év végére könnyen meglehet az 1,5 százalékos sávközép.

Osztrák kritika az Európai Bíróságnak

Élesen bírálta az Európai Bíróságot Wolfgang Schüssel, az Európai Unió (EU) soros elnöki tisztét ellátó Ausztria kancellárja. A Süddeutsche Zeitung német napilapnak nyilatkozó politikus szerint a luxemburgi intézmény szisztematikusan terjeszti ki az EU hatalmát olyan területekre, amelyekre a szerződések értelmében nem vonatkoznak a közösségi szabályok. Az osztrák politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU jövőjéről szóló vitának nem szabad kizárólag a tavaly Franciaországban és Hollandiában is megbukó európai alkotmányra koncentrálnia, hanem ki kell térnie a különböző intézmények, mint például az Európai Bíróság szerepére is. Schüssel az általa túlkapásnak minősített esetek közül a német szövetségi haderő és a nők kapcsolatára, illetve a külföldi diákok ausztriai felsőoktatásban való részvételére vonatkozó bírósági ítéleteket emelte ki, hozzátéve, hogy ezen területek egyértelműen a nemzeti törvénykezés hatókörébe tartoznak. Az osztrák kancellár megerősítette korábban is hangoztatott véleményét, miszerint Ausztria nem fogja erőltetni az európai alkotmány további ratifikálását. Schüssel szerint a következő időszakban meg kell vizsgálni, hogy milyen fenntartásaik vannak az uniós állampolgároknak az alkotmányos szerződéssel kapcsolatban. Erről azonban nem egységes az osztrák politikai elit álláspontja, ugyanis voltak olyan hangok is Bécsben, miszerint a következő fél évben új konszenzust kell keresni a tagállamok között, és újra kell indítani a ratifikációs folyamatot. Schüssel hangsúlyozta, hogy az európai uniós döntéshozatalban a deregulációnak, illetve a lehető legalacsonyabb szinten születő döntéseket favorizáló szubszidiaritási elvnek kell érvényesülnie.

Védené érzékeny iparágait Párizs

Könnyen szembe találhatja magát Franciaország az európai uniós hatóságokkal az érzékenynek minősített ágazatokban tevékenykedő vállalatok felvásárlásával kapcsolatos szabályozás miatt – figyelmeztetett az Európai Bizottság (EB). Brüsszel azért emelte fel a szavát, mert a tavaly december végén hatályba lépett francia törvények értelmében Párizsnak joga van vétót emelni, amennyiben külföldi vállalatok vásárolnák fel a 11 érzékenynek minősített iparág francia szereplőit, ez pedig sértheti az Európai Unió szabad piacra vonatkozó előírásait. A francia szabályozás többek között kiterjed a hadiiparra, a technológiai szektorra, illetve a szerencsejátékokra is. Szakértők attól tartanak, hogy a francia kormányzattól amúgy nem idegen protekcionista intézkedések nyomán új erőre kaphat a Párizsban egyre gyakrabban hangoztatott „gazdasági patriotizmus”. Brüsszel egyelőre még nem mondott ítéletet a francia szabályokról, de azzal kapcsolatban nem hagyott kétséget, hogy fenntartja magának a jogot a reagálásra. A francia kormány úgy érvel, hogy az európai uniós tagországok többségében érvényben van bizonyos nemzetgazdasági, illetve biztonsági szempontból fontos iparágak védelmét biztosító előírás, így a vita feltehetően arról zajlik majd, hogy megegyezik-e Párizs és Brüsszel véleménye az érzékeny szektorok listájáról. Párizsban már korábban is felvetődött a francia vállalatok külföldi felvásárlásának valamiféle korlátozására irányuló jogszabályok hatályba léptetése. Legelőször az váltott ki felháborodást Franciaországban, hogy a már-már nemzeti szimbólumnak számító Danone SA került az akvizíciós célpont után kutató egyesült államokbeli PepsiCo célkeresztjébe (NAPI Gazdaság, 2005. július 20., 2. oldal), de az alumínium-ipari Péchiney kanadai Alcan általi felvásárlása is jelentős vihart kavart.

Mobilrádiót indít a Vodafone és a Sony

Mobilrádiós szolgáltatás indításáról döntött a brit Vodafone Group Plc és a japán Sony Corp.-hoz tartozó Sony NetServices. A Vodafone Radio DJ névre keresztelt szolgáltatás révén az előfizetők személyre szabott rádiós műsorhoz férhetnek hozzá harmadik generációs (3G) mobiltelefonjuk, illetve személyi számítógépük segítségével. A bevétel szempontjából piacvezető Vodafone ezzel a világ legnagyobb zeneszolgáltatójává kíván válni, és az új szolgáltatástól forgalmának további bővülésére is számít. Szakértők szerint a bevételnövekedésre szükségese is van a 3G-rendszerek kiépítésébe dollármilliárdokat ölő telekommunikációs vállalatoknak, a verseny éleződésével ugyanis a hívásdíjak jelentősen csökkentek az utóbbi időben. A szolgáltatást hat európai országban – az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – indítja el első körben a Vodafone.

Újra estek a csehországi fogyasztói árak

November után decemberben is csökkentek az egy hónappal korábbihoz képest a fogyasztói árak Csehországban – derül ki a prágai statisztikai hivatal tegnapi jelentéséből. Havi összehasonlításban 0,1 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak decemberben, míg novemberben 0,3 százalékos volt a defláció. A tegnapi adat kellemes meglepetést jelentett a piacon, mivel a szakértők 0,1 százalékos áremelkedést vártak. Decemberben 2,2 százalékos volt az éves árindex, ami három hónapja nem látott alacsony szintet jelent. A kedvező adat elsősorban az üzemanyagok árának több mint hatszázalékos esésével magyarázható. A bejelentés után erősödött a korona, és szakértők szerint jelentősen csökkent a korábban valószínűnek tartott kamatemelés esélye. Tegnap tették közzé a munkaerő-piaci adatokat is, amelyek szerint a munkanélküliségi ráta decemberben 8,9 százalékra nőtt az egy hónappal korábbi 8,4 százalékról.

Háromszorosára nőtt a kínai többlet

A kínai külkereskedelmi többlet tavaly áttörte a százmilliárd dolláros határt, a tegnap nyilvánosságra hozott mérleg egész pontosan 104 milliárd dollárnyi szufficitet mutat, ami több mint háromszorosa a 2004-es 32 milliárdnak. Decemberben rekordnagyságú, 13 milliárd dolláros havi többlet keletkezett. Az év egészében az export 763 milliárd, az import 659 milliárd dollárt tett ki. Csúcstechnológiai termékekből Kína 218 milliárd dollárnyit exportált, ez 32 százalékkal több az egy évvel korábbinál és közel 29 százalékos részesedést jelent a teljes kivitelen belül. Ugyanezen kategóriában az import értéke 198 milliárd dollár volt. A mérleg idei alakulását illetően erősen megoszlik a Reuters által idézett elemzők véleménye, némelyek szerint a szufficit mintegy 10 százalékkal csökkenni fog, mások arra számítanak, hogy 140 milliárd dollárra is duzzadhat. A kínai statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint a kínai gazdaság az elmúlt években kevésbé függött az exporttól, mint azt eddig gondolták. A hivatal 1993-ig visszamenőleg fölfelé módosította a bruttó hazai termék (GDP) növekedési adatait – egyedül az 1998-as szám maradt változatlan –, s a módosításokból az derül ki, hogy folyamatosan alulkalkulálták a szolgáltatási szektor és ezáltal a belföldi fogyasztás bővülését. Így például 2004-ben a szolgáltatások az eredetileg számított 8,1 helyett 10 százalékkal nőttek, s emiatt kellett a teljes GDP-gyarapodást 9,5-ről 10,1 százalékra javítani. Az éves korrekciók mértéke 0,2 és 1 százalék között szóródik.

Fellendült az eurózóna kiskereskedelme

Az utóbbi két év legerősebb kiskereskedelmi dinamikáját jegyezték fel decemberben az eurózóna országaiban, aminek következtében 52,2 pontra emelkedett a térség beszerzési menedzserindexe (PMI). A hivatalos statisztika publikálása előtt nyilvánosságra hozott felmérést több mint ezer német, francia és olasz vállalatvezető megkérdezésével készíti a Bloomberg hírügynökség. Leginkább az olasz mutató emelkedett, de növekedést regisztráltak mind a három országban, amelyek összesen az eurózóna kiskereskedelmének 75 százalékát képviselik. Szakértők szerint különösen kedvező, hogy ezúttal a német mutató is emelkedett, erre ugyanis legutóbb tavaly augusztusban volt példa. Az OECD legfrissebb jelentése szerint a 12 tagország gazdasága 2,1 százalékkal nőhet az idén, ami hatéves rekordot jelentene. Novemberben 50,7 pont volt a PMI értéke, amelynek 50 feletti értéke expanzióra, 50 alatti értéke pedig recesszióra utal.

Jegybanki kamatok

(százalék) Eurózóna 2,25 USA 4,25 Nagy-Britannia 4,5 Japán 0,001 Svájc 1 Magyarország 6 Forrás: NAPI Gazdaság

Idén is rekordra készül az Audi

A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi AG az utóbbi tíz évhez hasonlóan 2006-ban is meg kívánja dönteni eladási rekordját - jelentette be Martin Winterkorn, a társaság elnöke.