Kolozsi Pál

Botrány - bezárták a tőzsdét Tokióban!

Eddig példátlan módon idő előtt bezárt ma a tokiói értéktőzsde, amit a Livedoor internetes vállalat botránya miatti eladási hullám, illetve a kereskedési rendszer kapacitását már-már meghaladó forgalom kényszerített ki.

Szópárbaj az eurózóna előszobájában

Az euró bevezetésével kapcsolatban már nem csak az inflációs mutató, az államadósság mértéke vagy éppen az államháztartási hiány tényleges, illetve remélt alakulása körül éleződnek ki a politikusok közötti konfliktusok – egyes országokban egyre inkább nyelvi jelleget öltenek a közös pénz körüli viták. Az Egyesült Királysággal és Dániával ellentétben a tíz, 2004-ben csatlakozott tagállam nem rendelkezik kívül maradási joggal, így idővel kénytelen lesz bevezetni a közös európai devizát – csak az nem egyértelmű egyelőre, hogy hogy is hívják majd ezt a pénznemet. A régi tagországok közül csak Görögországban merült fel korábban, hogy a bankjegyeken a többi tagállam által elfogadott „euro” kiíráson túl szerepeljen a pénz görög írásjelekbe öntött neve is, amit a többi tagország el is fogadott. Csakhogy az újonnan csatlakozók közül egyre többen igénylik, hogy saját helyesírási szabályaiknak megfelelően írhassák le a közös pénz nevét, és ez konfliktust okoz az egység mellett kardoskodó Európai Központi Bankkal (ECB). A legelszántabbak a 2008-as eurócsatlakozással számoló lettek, akik „eiro”-nak neveznék a térség devizáját, ugyanis a lett nyelvben nem lehet egymás mellett az „e” és az „u” magánhangzó. A lett követelés komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az oktatási miniszter kifejtette: a bíróságra is szívesen elmegy az ország igaza érdekében. Hasonlóan harcias a máltai kormányzat is, amely az „ewro” név mellett kampányol, a szlovének pedig „evro”-nak hívnák a közös pénzt. A litván szabályokból az „euras” név következne, míg a magyar helyesírás alapján a pénz neve nem lehetne más, mint „euró”. Az eurokraták helyzete azonban nem ennyire súlyos, ugyanis a litván és a magyar jegybank már megegyezett az ECB-vel, így ezen országok nem gördítenek majd akadályt az „euro” név elterjedése elé, bár saját publikációikban saját elnevezésüket használják majd.

Cornelius Geber megvenné a TNT-t

Ajánlatot tenne a holland TNT csomagküldő és logisztikai csoportra Cornelius Geber német kockázati befektető – jelentették be tegnap. Geber már tavaly novemberben is érdeklődött a postacég iránt, és bár egy megegyezésen alapuló akvizíciót részesítene előnyben, nem zárkózik el az ellenséges felvásárlási ajánlat megtételétől sem, amennyiben a tízszázalékos pakettel rendelkező holland kormány ellenezné az ügyletet. A TNT Express Worldwide Hungary Kft.-n keresztül Magyaroszágon is jelen lévő társaság spekulációnak minősítette a tegnapi híreket, Geber pedig, bár megerősítette, hogy érdeklődik a vállalat iránt, részleteket nem közölt. A TNT-vel kapcsolatban tavaly novemberben is felvásárlási pletykák láttak napvilágot, akkor azt rebesgették, hogy a United Parcel Services (UPS) Inc. venné meg a holland céget, de az információ tévesnek bizonyult. A TNT-csoport egésze 63 országban 161 ezer főt alkalmaz, árbevétele 2004-ben 12,6 milliárd euró volt.

Sztrájkolnak az európai dokkmunkások

Az Európai Unió (EU) legnagyobb kikötőiben, egyebek között Antwerpenben, Rotterdamban, Marseilles-ben és Hamburgban a kikötői szolgáltatások liberalizálása ellen sztrájkoltak tegnap a dokkmunkások. Strasbourgban, az Európai Parlamentnél (EP) hatezren demonstráltak ugyanezzel a céllal, a tüntetést vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták szét. A több ezer munkás részvételével megtartott demonstrációt azért szervezték a szakszervezetek, mert holnap az EP elé kerül az a törvényjavaslat, amelynek értelmében véget érne a számos európai uniós kikötőben érvényes monopolhelyzet a hajók ki- és berakodása terén. A piac liberalizálása már két éve felmerült, de akkor leszavazták a képviselők az előterjesztést. Szakértők szerint ezúttal nagyon kiélezett szavazásra lehet számítani, de feltehetően ezúttal is a nyitás ellen érvelők lesznek többen. A dokkmunkásokat támogatja az EP kommunista, szocialista és liberális frakciója is, míg a hajótulajdonosok jelentős lobbitevékenységet fejtettek ki az Európai Bizottság által is támogatott előterjesztés mellett. Ha mégis az igenek győznének a parlamenti szavazáson, akkor az nagyban felforgatná az egész uniós kereskedelem 70 százalékát átengedő négyszáz európai kikötő életét, annak ellenére, hogy a javaslat korlátozná az önerőből történő kirakodás jogát, ezzel is védve a dokkmunkások érdekeit.

Vándorévek Németországban

Az utóbbi években ugyan egyre csökken a keletnémet tartományokból a nyugatnémet tartományokba áttelepülők száma, de még így is évi több mint 50 ezerrel fogy az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területén élő lakosság – derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal adataiból. A legfrissebb statisztikák 2004-re vonatkozóan állnak rendelkezésre, akkor 146 ezren hagyták el a keleti tartományokat nyugati irányban, míg az ellentétes mozgást végrehajtók 94 ezren voltak, azaz 50 ezres volt a csökkenés az öt keleti államban. Egy évvel korábban még több mint 155 ezer, illetve 97 ezer volt az áttelepülők száma. A kelet–nyugati vándorlás 1989–1990-ben volt a legnagyobb Németországban, majd jelentősen visszaesett a költözködők száma. Keletről Nyugatra elsősorban a magasabb bér és a munkalehetőségek miatt kezdtek újra migrálni 1997 után, a nyugatiak pedig jellemzően az alacsonyabb gyártási költségek miatt elköltöző nyugatnémet cégeket követték a keleti tartományokba. A legtöbb áttelepülő Bajországba, illetve Baden-Württembergbe érkezik, a legnagyobb számban pedig Brandenburgot hagyják el. A munkanélküliség a keleti tartományokban tavaly éves átlagban 18,8 százalék volt, 0,4 százalékkal kisebb, mint 2004-ben, míg a nyugati tartományokban „csak” 9,9 százalék, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Az emelkedésben szerepet játszott, hogy időközben módosították a munkanélküliek körének meghatározását.) Decemberben a szezonális tényezők figyelembevételével összesen 4,64 millió állástalan volt egész Németországban, ami 11,2 százalékos munkanélküliséget jelent.

Felvásárolnák a holland VNU-t

A világ vezető kockázati tőketársaságai által alkotott befektetői csoport 7,32 milliárd euróért felvásárolná a holland VNU NV-t, a világ legnagyobb piackutató cégét – jelentették be tegnap. A Carlyle Group, a Blackstone Group, a Kohlberg Kravis Roberts & Co., a Thomas H. Lee Partners, az Alpinvest Partners, a Permira és a Hellmann & Friedman részvényenként 28,50 eurót ajánlott a jelenlegi tulajdonosoknak, ami gyakorlatilag megegyezik a papír jelenlegi árfolyamával és elmarad az elemzők várakozásaitól. A kiadói tevékenységgel is foglalkozó holland vállalat már tavaly decemberben felvásárlási célpont lett, de részleteket sem az ajánlattevőkről, sem a vételárról nem közöltek (NAPI Gazdaság, 2005. december 15., 5. oldal). A korábban Magyarországon is számos lapot kiadó cég elismerte, hogy a tegnapi ajánlattételt többhetes intenzív tárgyalássorozat előzte meg. Szakértők rámutatnak, hogy a tavaly összesen csaknem 120 milliárd eurót elköltő kockázati tőketársaságok felvásárlási éhsége feltehetően az idén sem mérséklődik.

Eltérő vélemények a madárinfluenzáról

Járvánnyá fajulhat a H5N1 vírus által okozott madárinfluenza Törökországban és ez komoly veszélyt jelenthet az ország szomszédaira is – figyelmeztetett az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) tegnap kiadott közleménye. A szakemberek elsősorban az ázsiai szomszédokat – Örményországot, Grúziát, Irakot, Iránt és Szíriát –, illetve Azerbajdzsánt szólítják fel arra, hogy megfelelő ellenőrzési rendszert állítsanak fel, és kellőképp tájékoztassák a lakosságot. Törökországban eddig 13 ember H5N1-es tesztje volt pozitív, és két haláleset is bizonyíthatóan a madárinfluenzához köthető. Az először az örmény határ közelében megjelenő vírus ma már az ország egész területére kiterjedt, bár emberi fertőzésekről eddig csak az Európától távol eső Anatóliában számoltak be. A Törökországot szakértőkkel is segítő FAO-val ellentétesen vélekedik a helyzetről az ENSZ másik szakosított szervezete, az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Illetékese szerint a török egészségügyi hatóságok megfelelően reagáltak a helyzetre, bár az is kiderült, hogy azt a WHO sem tudja, miért terjed olyan gyorsan Törökországban a betegség. Bernard Vallat, az állategészségügyre specializálódott világszervezet (OIE) első embere úgy vélekedett, hogy amennyiben a megfertőzött állatok száma tovább nő Törökországban, akkor a hatóságoknak be kell oltaniuk a veszélyeztetett szárnyasokat. A javasolt technika, hogy a fertőzött területeket körül kell venni egy beoltott gyűrűvel, amely megakadályozná a fertőzés további terjedését. December vége óta 300 ezer szárnyast semmisítettek meg vírusgyanúval Törökországban.

Egyre kisebb profittal számol a PSA

Már csak 1,94 milliárd euróra teszi a tavalyi év üzemi eredményét a francia PSA Peugeot-Citroën autógyártó, ami az árbevétel 3,4 százalékának felelne meg. Októberben 4 százalék körülire csökkentette a vállalat az eredetileg 4-4,5 százalékos árbevétel-arányos nyereségcélt, azaz három hónapon belül a tegnapi már a második profitfigyelmeztetés. Egy évvel korábban 2,534 milliárd euró volt a cég üzemi eredménye, ami a forgalom 4,5 százalékának felelt meg. A visszaesés elsősorban a Peugeot 206-os, illetve a Citroën Picasso modellek vártnál gyengébb piaci szereplésével magyarázható, ugyanis az előbbi márkából a 2004-es 800 ezer után csupán 673 ezret adtak el tavaly, míg az utóbbi esetében 220 ezerről 185 ezerre esett vissza az értékesítés.

Minden fronton sikeres az Apple

A karácsonyi vásárban 14 millió iPodot adott el az Apple Computer Inc., amely így 2005 utolsó negyedévét 5,7 milliárd dolláros nettó árbevétellel zárta – jelentette be a hagyományos Macworld konferencián a társaság, ahol bemutatták az Intel-chipekkel felszerelt új MacBook Pro személyi számítógépet is. A forgalom az egy évvel korábbi szintet 63 százalékkal, az előzetes várakozásokat pedig egymilliárd dollárral haladta meg, az eladott iPodok száma pedig csaknem megháromszorozódott egy esztendő alatt. Jót tett az október és december közötti időszak statisztikájának az is, hogy a vállalat 1,25 millió Macintosh típusú személyi számítógépet tudott értékesíteni, azaz 200 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Sikeresnek bizonyult a vállalat iTunes internetes szolgáltatása is, ugyanis már 850 millió zeneszámot töltöttek le a fizetős oldalról az iPod-tulajdonosok. Az eddig összesen 42 millió iPodot eladó Apple hivatalos negyedéves jelentését hétfőn teszik közzé. A jó adatok természetesen a vállalat részvényének árfolyamán is meglátszanak. Az Apple papírjai már 80 dollár felett forognak a parketten, azaz az idén már több mint 12 százalékos volt a drágulás, míg tavaly összesen 127 százalékot ment fel a kurzus. A negyedévről negyedévre rekordot döntő Apple sikere a piac szerint nagy részben köszönhető Steve Jobs vezérigazgatónak, így nem is sajnálják tőle az árfolyam-emelkedésből számára is termelődő hasznot. A vállalat első embere három évvel ezelőtt tízmillió részvényre cserélte 55 millió darabos, nem túl kedvező feltételekhez kötött vezetői opcióját, és a pakett ma már csaknem 810 millió dollárt ér.