Az Európai Központi Bank (ECB) legutóbb tavaly december elején nyúlt a kamatokhoz, amikor az inflációs kockázatokra hivatkozva 25 bázisponttal megemelte a mintegy két és fél éve 2 százalékon lévő irányadó rátáját. A szakértők akkor vegyesen fogadták a monetáris szigorítást jelentő döntést, volt ugyanis, aki a kezdődő gazdasági fellendülést féltette tőle, miközben sokan úgy vélekedtek, hogy a hiteldrágítás nem fogja gátolni a növekedést. Óvatosan fogalmazott Peer Steinbrück német pénzügyminiszter, aki szerint a 2,25 százalékos kamattal még meg lehet birkózni, feltéve, hogy az nem emelkedik tovább. Az ECB-t bíráló politikusok erősítést kaptak három Nobel-díjas közgazdásztól, Joseph Stiglitztől, Robert Mundelltől és Gary Beckertől is, akik szintén úgy vélekedtek, hogy az inflációs kockázat csekély, a növekedésnek viszont árthat a kamatemelés. A jegybankárok természetesen nem így gondolták, szerintük ugyanis a szigor nemcsak az árstabilitást szolgálja, hanem azon keresztül a növekedést és a munkahelyteremtést is. Piaci elemzők úgy vélik, hogy – ha nem is a most csütörtökön esedékes ülésen – az idén további kamatemelésre lehet számítani az eurózónában.
Az ECB kamatdöntése számos jegybank kamatpolitikájára hatással van, ilyen többek között a magyar devizahitelek struktúrája miatt kiemelkedő jelentőséggel bíró svájci központi bank is. A svájci jegybank legutóbb december közepén emelt, akkor az irányadó sávközép 1 százalékra módosult a korábbi 0,75 százalékról. Svájcban is további szigorításra lehet az idén számítani, amit az ECB várható lépésein túl alátámaszt, hogy Jean-Pierre Roth jegybankelnök ki is fejtette: a teljes foglalkoztatottság elérése további kamatemeléseket tesz szükségessé. A szakértők szerint az év végére könnyen meglehet az 1,5 százalékos sávközép.
Kolozsi Pál