Pesszimizmus uralkodik New Yorkban
A csökkenő olajárak miatt lejtőre került a New York-i tőzsde irányadó indexe, a Nasdaq mutatót pedig a Google húzta le.
Franciaországban is jut a kicsiknek
A demokratikus hagyományairól ismert Franciaországban az új politikai irányzatok támogatása érdekében minden olyan politikai formációt támogatásban részesít az állam, amely legalább ötven választókerületben minimum egyszázalékos támogatást kapott a legutóbbi parlamenti választásokon. Összesen 577 választókerület van a 60 milliós országban, azaz a kerületek kevesebb mint tíz százalékában kell a pártoknak „bizonyítani”. A kizárólag egyéni képviselőket választó francia rendszerben az ezeknek a kritériumoknak megfelelő politikai csoportok minden egyes voksért állami finanszírozást kapnak, megközelítőleg másfél eurót szavazatonként. Ennek alapján az idén összesen több mint 73 millió eurót osztanak szét mintegy 50 politikai pártnak (ebből csak négy párt rendelkezik frakcióval is a nemzetgyűlésben), ami gyakorlatilag megegyezik a 2005-ös finanszírozási kerettel. A két legnagyobb politikai szereplő – a jobboldali UMP és a szocialista párt – ebből összesen több mint 50 millió euróval részesedik, de a kisebb, parlamenten kívüli szervezeteknek is jut belőle. A vállalati pénzektől eltiltott pártok a közvetlen pénzügyi juttatáson kívül többek között kedvezőbb adózási feltételeket is kapnak bizonyos tevékenységek – mint például a székházbérlés – esetére. A magánforrások közül szinte csak a tagsági hozzájárulást ismeri el a francia törvény, és ennek jelentősége számottevően elmarad az állami támogatástól.
Munkavállalói jogok vagy szabad piac?
Kompatibilis az európai uniós szabályozással a svéd munkavállalóknak az a joga, hogy felléphetnek a külföldi munkaadókkal szemben, amennyiben azok nem fogadják el az országban érvényes munkaerő-piaci megállapodásokat – vélekedik az Európai Bizottság (EB). A kérdést felvető Vaxholm-ügy a lett Laval építési vállalat svédországi befektetésével kapcsolatban robbant ki még tavaly. A Laval ugyanis elnyerte a svédországi Vaxholm város iskolaépítésre kiírt pályázatát, de a svéd Byggnads szakszervezet nyomása ellenére sem volt hajlandó aláírni a szektorra vonatkozó svéd bérmegállapodást. A lett vállalat azzal érvelt, hogy saját országa munkaerő-piaci szabályai vonatkoznak rá, míg a svéd oldal szerint nem kezelhetik egymástól eltérően a különböző tagországokból származó munkavállalókat. A megállapodás visszautasítása után a svéd szakszervezet blokád alá helyezte a társaságot, amely ennek következtében csődbe is ment. Az Európai Bíróságra mind a svéd munkaügyi bíróság, mind pedig a lett vállalat keresetet adott be az üggyel kapcsolatban. A Vaxholm-üggyel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki majd a végső szót, de a kérdés már most is megosztja az uniós tagállamokat. Svédországon kívül Finnország, Franciaország, Dánia, Ausztria és Németország is Brüsszellel, illetve a svéd szakszervezetekkel ért egyet, sőt feltehetően Franciaország, Luxemburg és Spanyolország is csatlakozik ehhez a csoporthoz. A Laval érvelését támogatja viszont Lettország és Lengyelország, sőt az EUobserver értesülései szerint valószínűleg így tesz majd Észtország és Litvánia is. A svéd szabályozás mellett érvelők szerint az EU nemcsak közös piacot jelent, hanem egy olyan közösséget is, amely közös társadalmi értékeket vall. A lett vállalat mellett felsorakozók úgy vélik azonban, hogy a svéd szabályozás hátrányosan különbözteti meg a külföldi munkavállalókat, sőt a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvével is ellentétes.
Az Európai Bizottság a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentéséért
Az Európai Bizottság az unió márciusi csúcsértekezletén nyomást próbál gyakorolni a tagállamokra, hogy kövessenek el mindent a fiatalkorúak körében tapasztalható túlságosan magas munkanélküliség mérséklése érdekében. Tavaly novemberben a 15–25 éves korosztályban a munkanélküliek aránya az EU-ban az Eurostat adatai szerint átlagosan 18,4 százalék volt, ez több mint kétszerese a teljes népesség körében mért 8,5 százalékos átlagnak. Kirívóan magas adatot regisztráltak Lengyelországban (37,7 százalék), de az unió gazdagabb országai sem számítanak kivételnek: Belgium mutatója 22,2 százalék, Franciaországé pedig 21,4 százalék volt – ami nem kis mértékben felelős a tavalyi zavargásokért. A bizottság elfogadásra javasolja azt a szabályt, hogy minden, a tanulmányait befejező állástalan fiatalnak 6 hónapon belül munkát vagy továbbképzést kell ajánlani. (A tervek szerint 2010-re ezt az időtartamot 100 napra kell csökkenteni.) A javaslatot a lisszaboni stratégiához fűzött kiegészítésként José Manuel Barroso elnök terjesztette a bizottság elé. A fiatalkorúak munkanélkülisége visszaszorításának egyik kulcsa hosszú távon a felsőoktatás versenyképességének fokozása. Az Európai Unióban jelenleg a teljes GDP 1,28 százalékát költik felsőoktatásra. Az USA-ban ez az arány 3,25 százalék, és a bizottság azt szeretné, ha 2010-re az EU-ban is elérné a két százalékot. A konkrét tervek közt szerepel – 2007-es, tehát igencsak szoros céldátummal – a European Institute of Technology létrehozása, amelyhez mintául az USA egyik legpatinásabb egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) szolgálna.
Brüsszel Abramoff szellemétől tart
Az Európai Bizottság (EB) lépéseket tesz annak érdekében, hogy ez Európai Unióban (EU) ne kerülhessen sor az Egyesült Államokban minap kirobbant Abramoff-botrányhoz hasonlóra – derült ki Siim Kallas bizottsági alelnök nyilatkozatából. A csalás elleni küzdelemért felelős politikus elismerte, hogy a közvélemény nagy része negatívan vélekedik az EU pénzügyeinek vitelével kapcsolatban, sokan ugyanis azt feltételezik, hogy láthatatlan szereplők befolyásolják a döntéshozatalt Brüsszelben. A leghíresebb washingtoni lobbista, Jack Abramoff négy hete ismerte el, hogy tevékenységének sikere érdekében lefizetett washingtoni politikusokat és döntéshozókat (NAPI Gazdaság 2006. január 30., 3. oldal). Az üzletember másfél évig tartó nyomozás után bukott le tavaly, az FBI pedig most már azt vizsgálja, hogy felmerül-e a befolyással való visszaélés bűntette Abramoff ügyfelei, azaz a vezető amerikai politikusok esetében. Tom DeLay, a kongresszus republikánus frakcióvezetője már lemondásra kényszerült az ügy miatt. Kallas elmondta, hogy a brüsszeli bizottság mellett a pénzügyi visszaélések ellen küzdő OLAF tevékenységének nagy része a közbeszerzésekhez, illetve a külföldi segélyezéshez kapcsolódik, de például a közösségi költségvetés legnagyobb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitika területén kevés az ellenőrzés. A biztos kritizálta azt is, hogy bizonyos európai parlamenti képviselők többször ipari csoportok érdekeinek megfelelően szavaznak. Amennyiben valósággá válnak a brüsszeli tervek, úgy minden tagállamnak nyilvánosságra kellene hoznia a közös agrárpolitika támogatottjainak nevét, egy minden európai uniós intézményre érvényes magatartási kódexet fogadnának el, és elkészítenék a lobbisták neveit, illetve a képviselt szervezeteket tartalmazó listát is. Szakértők szerint mindemellett nincs esély egy Abramoff-típusú botrány kirobbanására az EU-ban, ugyanis Brüsszelben jóval kisebb összegekről döntenek, mint Washingtonban. A törvényes keretek közt működő amerikai lobbisták 2004-ben 2,4 milliárd dollárt költöttek érdekérvényesítésre, míg becslések szerint európai szinten legfeljebb 60-70 millió dollárról lehet szó. Egyesek arra hívták fel a figyelmet, hogy a 2004-es bővítés valamelyest rontotta az uniós lobbikultúrát, az új tagországok képviselői ugyanis ma is a kommunizmus alatt elsajátított érdekérvényesítési technikákkal próbálkoznak Brüsszelben.
Keletre viszik az elkötött autókat
Kelet-, illetve Délkelet-Európába évente átlagosan 700 ezer lopott autót visznek be, jellemzően Nyugat-Európából, de érkeznek eltulajdonított járművek Észak-Amerikából is - derül ki az Europol jelentéséből, amely szerint az autólopás egyike a legnyereségesebb és a legkisebb kockázatú bűncselekményeknek.
Keletre viszik az elkötött autókat
Kelet-, illetve Délkelet-Európába évente átlagosan 700 ezer lopott autót visznek be, jellemzően Nyugat-Európából, de érkeznek eltulajdonított járművek Észak-Amerikából is – derül ki az Europol jelentéséből, amely szerint az autólopás egyike a legnyereségesebb és a legkisebb kockázatú bűncselekményeknek. Az Europol szerint a lopott autóknak csak kis hányada marad az Európai Unió (EU) határain belül. A legtöbb gépkocsit az Egyesült Királyságban tulajdonítják el, megelőzve Franciaországot és Olaszországot. Jóllehet még ma is jelentős az autólopások száma, de 1994 óta csökkenő a trend. Az Europol becslése szerint száz közép-, illetve prémiumkategóriájú autó eltulajdonítása 1-2 millió eurós nettó haszonnal kecsegtet, azaz figyelembe véve a lebukás veszélyét, profitabilitás szempontjából az autólopás szinte bármelyik bűncselekménnyel felveszi a versenyt. A nyugat-európai autótulajdonosokat évente 6 milliárd euróra tehető kár éri a lopások miatt, és ez az összeg a szervezett bűnözői csoportok számláján köt ki. Korábban az autók egyszerű elkötése volt a jellemző, de a védekezési technikák fejlődése miatt egyre kifinomultabb és kegyetlenebb módszerek vannak terjedőben. A rendőrség munkáját nagyban nehezíti, hogy a lopott autókat villámgyorsan átviszik a határokon: az olasz rendőrség becslése szerint egy Olaszországban eltulajdonított gépkocsit 14 óra múlva már nem is érdemes a határokon belül keresni. Nyugat-Európából a legtöbb autót Oroszországba viszik, de tipikus célállomások az egyéb kelet-, illetve délkelet-európai országok is.
Egyetemek a kisvállalatok szolgálatában
A magyar gazdaság szereplői közül a legtöbb gonddal küzdő mikro-, illetve kisvállalatok és a strukturális problémákon túl az állami takarékosságot is megsínylő felsőoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek is profitálhatnak a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által tavaly elindított Innocsekk-pályázatból – derül ki a pályázati kiírásból. A kezdeményezés célja ugyanis éppen e vállalkozói kör innovációs kezdeményezéseinek támogatása, méghozzá úgy, hogy mindeközben az egyetemek, főiskolák és egyéb szakmai műhelyek is kutatás-fejlesztési forráshoz juthatnak. Ez a gyakorlatban azt a lehetőséget jelenti, hogy az NKTH bizonyos innovációs fejlesztéseket megfinanszíroz, ha azokat a kisvállalkozás egy a régióban működő felsőoktatási intézménnyel, illetve kutatóintézettel végezteti el. Az Innocsekk fő vonzerejét az adja, hogy a támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli, végleges juttatás, azaz a sikeres pályázatok többségében a mikro-, illetve kisvállalkozásnak nem kell saját forrásokat mozgósítania a fejlesztés érdekében. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a tervezett innováció nem valósítható meg kizárólag a támogatási összegből, illetve ha a projekt egyes részeire nem vonatkozik a pályázati kiírás. A projekt futamideje két év, vagyis a támogatást ezen időszakon belül kell felhasználni. A pályázat megírása megközelítőleg egy hónapot vesz igénybe, a bírálat általában két-három hónapot, siker esetén pedig további egy hónapot kell várni a szerződéskötésig – mondta lapunknak Bándi Gábor, a pályázati tanácsadást végző Innostart illetékese. Az Innocsekk-pályázat fő célja a regionális innováció fejlesztése, ami azt is jelenti, hogy a projektet az adott régióban kell megvalósítani. A pályázati összeggel valamely K+F eredmény eddig nem ismert alkalmazását, új termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztését, illetve piaci sikerének megalapozását lehet finanszírozni. Az Innocsekkre a vállalkozónak kell pályáznia, siker esetén pedig egy alvállalkozóval kell a projektet megvalósítania. Az Innocsekk alvállalkozói nem kizárólag kutatóintézetek, egyetemi, főiskolai tanszékek lehetnek, hanem akár kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozások is. Sőt, a felsőoktatás számára az Innocsekk egyelőre inkább csak elméleti lehetőség: az NKTH adatai szerint ide még nem igazán gyűrűztek át az áldásos hatások, ugyanis az alvállalkozók az esetek többségében maguk is vállalkozások, azaz nem az egyetemi világból kerülnek ki. A finanszírozás utólagos, vagyis az NKTH közvetlenül az alvállalkozónak fizet, a vállalkozó csak a kész terméket kapja meg, illetve a szolgáltatást veszi igénybe, a pénz nem fut rajta keresztül. Ennek megfelelően az Innocsekk nem fizet előleget sem. Az Innocsekk-pályázat keretében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 2005 és 2007 között ötmilliárd forintot osztanak szét, amiből a tavalyi esztendőre és 2006-ra is 1,7 milliárd forint jutott. A pályázatok beadása és a támogatások megítélése folyamatosan történik a keret kimerüléséig. A teljes keret felének lakosságarányos hányadára az idei év végéig csak az egyes régiók pályázhatnak, később azonban a fel nem használt összeg bármelyik régióban szétosztható. A hét régió közül első körben a legtöbb (700 millió forint) a közép-magyarországira jut, a legkevesebből pedig a nyugat-dunántúliak (250 millió forint) gazdálkodhatnak. A támogatás legfeljebb 100 ezer euró, azaz mai árfolyamon számolva mintegy 25 millió forint, a minimálisan pályázható összeg pedig 2 millió forint. A 100 ezer eurós felső plafont az indokolja, hogy az Innocsekk ún. de minimis támogatást nyújt, ami az európai uniós szabályozás szerint nem haladhatja meg ezt az értéket. A kiírás szerint nem részesülhetnek a támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalatok, és mezőgazdasági, illetve halászati termékek előállításához és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységre sem jár.
Jól kezdte az évet az Audi
Januárban több mint negyedével nőttek a német Volkswagen-csoporthoz tartozó, a magyar gazdaságban is meghatározó jelentőségű Audi AG eladásai, ami elsősorban a kínai kereslet felfutásával magyarázható – jelentették be tegnap. A prémium márkát forgalmazó vállalat az év első hónapjában 69 400 gépkocsit adott el, 26,7 százalékkal többet mint egy esztendővel korábban. A Volkswagen nyereségének legnagyobb részét jegyző Audi vezetői tegnap újra megerősítették, hogy terveik szerint az utóbbi tíz évhez hasonlóan az idén is megdől a vállalat eladási rekordja. Ebben jelentős szerepet szánnak az új Q7-es hobbiterepjárónak, amely Közép-Európában március 10-én debütál. A Volkswagen Touareg modelljénél is nagyobb belső térrel rendelkező, négykerék-meghajtású Q7-es 3 literes dízeles változatának kiskereskedelmi ára 48 900 euró lesz, a 4,2 literes benzines verzió pedig 64 900 euróba fog kerülni. Az új típus várható sikerére utal, hogy az Audi eddig már mintegy 10 ezer előrendelést vett fel a modellre. Tavaly összesen 829 100 autót adott el az Audi, ami 6,4 százalékos éves növekedést jelent.
Brüsszel beengedne minket a nyugati munkaerőpiacra
Szerdán jelenik meg Vladimir Spidla foglalkoztatásügyi biztos jelentése, ami a 12 jelenleg még kelet felé zárt munkaerőpiaccal rendelkező nyugat-európai uniós tagállam illetékeseinek kíván támpontot adni azzal kapcsolatban, hogy fenntartsák-e május után is az új tagországok munkavállalóira vonatkozó korlátozásokat - értesült a Financial Times.
