Kompatibilis az európai uniós szabályozással a svéd munkavállalóknak az a joga, hogy felléphetnek a külföldi munkaadókkal szemben, amennyiben azok nem fogadják el az országban érvényes munkaerő-piaci megállapodásokat – vélekedik az Európai Bizottság (EB). A kérdést felvető Vaxholm-ügy a lett Laval építési vállalat svédországi befektetésével kapcsolatban robbant ki még tavaly. A Laval ugyanis elnyerte a svédországi Vaxholm város iskolaépítésre kiírt pályázatát, de a svéd Byggnads szakszervezet nyomása ellenére sem volt hajlandó aláírni a szektorra vonatkozó svéd bérmegállapodást. A lett vállalat azzal érvelt, hogy saját országa munkaerő-piaci szabályai vonatkoznak rá, míg a svéd oldal szerint nem kezelhetik egymástól eltérően a különböző tagországokból származó munkavállalókat. A megállapodás visszautasítása után a svéd szakszervezet blokád alá helyezte a társaságot, amely ennek következtében csődbe is ment. Az Európai Bíróságra mind a svéd munkaügyi bíróság, mind pedig a lett vállalat keresetet adott be az üggyel kapcsolatban.
A Vaxholm-üggyel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki majd a végső szót, de a kérdés már most is megosztja az uniós tagállamokat. Svédországon kívül Finnország, Franciaország, Dánia, Ausztria és Németország is Brüsszellel, illetve a svéd szakszervezetekkel ért egyet, sőt feltehetően Franciaország, Luxemburg és Spanyolország is csatlakozik ehhez a csoporthoz. A Laval érvelését támogatja viszont Lettország és Lengyelország, sőt az EUobserver értesülései szerint valószínűleg így tesz majd Észtország és Litvánia is. A svéd szabályozás mellett érvelők szerint az EU nemcsak közös piacot jelent, hanem egy olyan közösséget is, amely közös társadalmi értékeket vall. A lett vállalat mellett felsorakozók úgy vélik azonban, hogy a svéd szabályozás hátrányosan különbözteti meg a külföldi munkavállalókat, sőt a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvével is ellentétes.
Kolozsi Pál