A demokratikus hagyományairól ismert Franciaországban az új politikai irányzatok támogatása érdekében minden olyan politikai formációt támogatásban részesít az állam, amely legalább ötven választókerületben minimum egyszázalékos támogatást kapott a legutóbbi parlamenti választásokon. Összesen 577 választókerület van a 60 milliós országban, azaz a kerületek kevesebb mint tíz százalékában kell a pártoknak „bizonyítani”. A kizárólag egyéni képviselőket választó francia rendszerben az ezeknek a kritériumoknak megfelelő politikai csoportok minden egyes voksért állami finanszírozást kapnak, megközelítőleg másfél eurót szavazatonként. Ennek alapján az idén összesen több mint 73 millió eurót osztanak szét mintegy 50 politikai pártnak (ebből csak négy párt rendelkezik frakcióval is a nemzetgyűlésben), ami gyakorlatilag megegyezik a 2005-ös finanszírozási kerettel. A két legnagyobb politikai szereplő – a jobboldali UMP és a szocialista párt – ebből összesen több mint 50 millió euróval részesedik, de a kisebb, parlamenten kívüli szervezeteknek is jut belőle. A vállalati pénzektől eltiltott pártok a közvetlen pénzügyi juttatáson kívül többek között kedvezőbb adózási feltételeket is kapnak bizonyos tevékenységek – mint például a székházbérlés – esetére. A magánforrások közül szinte csak a tagsági hozzájárulást ismeri el a francia törvény, és ennek jelentősége számottevően elmarad az állami támogatástól.
Kolozsi Pál