A magyar gazdaság szereplői közül a legtöbb gonddal küzdő mikro-, illetve kisvállalatok és a strukturális problémákon túl az állami takarékosságot is megsínylő felsőoktatási intézmények, illetve kutatóintézetek is profitálhatnak a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által tavaly elindított Innocsekk-pályázatból – derül ki a pályázati kiírásból. A kezdeményezés célja ugyanis éppen e vállalkozói kör innovációs kezdeményezéseinek támogatása, méghozzá úgy, hogy mindeközben az egyetemek, főiskolák és egyéb szakmai műhelyek is kutatás-fejlesztési forráshoz juthatnak. Ez a gyakorlatban azt a lehetőséget jelenti, hogy az NKTH bizonyos innovációs fejlesztéseket megfinanszíroz, ha azokat a kisvállalkozás egy a régióban működő felsőoktatási intézménnyel, illetve kutatóintézettel végezteti el.
Az Innocsekk fő vonzerejét az adja, hogy a támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli, végleges juttatás, azaz a sikeres pályázatok többségében a mikro-, illetve kisvállalkozásnak nem kell saját forrásokat mozgósítania a fejlesztés érdekében. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a tervezett innováció nem valósítható meg kizárólag a támogatási összegből, illetve ha a projekt egyes részeire nem vonatkozik a pályázati kiírás. A projekt futamideje két év, vagyis a támogatást ezen időszakon belül kell felhasználni. A pályázat megírása megközelítőleg egy hónapot vesz igénybe, a bírálat általában két-három hónapot, siker esetén pedig további egy hónapot kell várni a szerződéskötésig – mondta lapunknak Bándi Gábor, a pályázati tanácsadást végző Innostart illetékese.
Az Innocsekk-pályázat fő célja a regionális innováció fejlesztése, ami azt is jelenti, hogy a projektet az adott régióban kell megvalósítani. A pályázati összeggel valamely K+F eredmény eddig nem ismert alkalmazását, új termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztését, illetve piaci sikerének megalapozását lehet finanszírozni. Az Innocsekkre a vállalkozónak kell pályáznia, siker esetén pedig egy alvállalkozóval kell a projektet megvalósítania. Az Innocsekk alvállalkozói nem kizárólag kutatóintézetek, egyetemi, főiskolai tanszékek lehetnek, hanem akár kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató vállalkozások is. Sőt, a felsőoktatás számára az Innocsekk egyelőre inkább csak elméleti lehetőség: az NKTH adatai szerint ide még nem igazán gyűrűztek át az áldásos hatások, ugyanis az alvállalkozók az esetek többségében maguk is vállalkozások, azaz nem az egyetemi világból kerülnek ki. A finanszírozás utólagos, vagyis az NKTH közvetlenül az alvállalkozónak fizet, a vállalkozó csak a kész terméket kapja meg, illetve a szolgáltatást veszi igénybe, a pénz nem fut rajta keresztül. Ennek megfelelően az Innocsekk nem fizet előleget sem.
Az Innocsekk-pályázat keretében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 2005 és 2007 között ötmilliárd forintot osztanak szét, amiből a tavalyi esztendőre és 2006-ra is 1,7 milliárd forint jutott. A pályázatok beadása és a támogatások megítélése folyamatosan történik a keret kimerüléséig. A teljes keret felének lakosságarányos hányadára az idei év végéig csak az egyes régiók pályázhatnak, később azonban a fel nem használt összeg bármelyik régióban szétosztható. A hét régió közül első körben a legtöbb (700 millió forint) a közép-magyarországira jut, a legkevesebből pedig a nyugat-dunántúliak (250 millió forint) gazdálkodhatnak. A támogatás legfeljebb 100 ezer euró, azaz mai árfolyamon számolva mintegy 25 millió forint, a minimálisan pályázható összeg pedig 2 millió forint. A 100 ezer eurós felső plafont az indokolja, hogy az Innocsekk ún. de minimis támogatást nyújt, ami az európai uniós szabályozás szerint nem haladhatja meg ezt az értéket. A kiírás szerint nem részesülhetnek a támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalatok, és mezőgazdasági, illetve halászati termékek előállításához és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységre sem jár.
Kolozsi Pál