Kolozsi Pál

Nem zavarja a sztrájkveszély a párizsi tőzsdét

Mind a három vezető nyugat-európai tőzsdeindex a pozitív tartományban kezdte a heti kereskedést, a jelek szerint a párizsi befektetőket sem különösebben zavarja, hogy az ország általános sztrájkra készül.

Káosz várható Franciaországban?

Ma délután ülnek össze a vezető francia szakszervezetek, hogy egynapos általános sztrájkot hirdessenek az első munkavállalásról szóló törvény visszavonása érdekében - írja a Le Monde. A franciák többsége a helyzet súlyosbodására számít.

Pluszban zárta a hetet New York

Emelkedéssel zárták a múlt hetet a New York-i tőzsdeindexek, elsősorban a feldolgozóipari vállalatok teljesítettek jól, miután egy kormányzati jelentés kedvező kilátásokról számolt be a szektort illetően.

A külföldi tőzsdék megsínylették a választást

Az utóbbi fél év két legfontosabb európai választásával nem volt szerencséjük a piacoknak. Németországban tavaly szeptember 19-én tették közzé az eredményt, amiből kiderült, hogy patthelyzet alakult ki, egyik koalíció sem szerezte meg a szükséges többséget. A bizonytalanságra logikusan eséssel reagált a frankfurti tőzsde. Az euró is megsínylette a reformok csúszásával fenyegető helyzetet, a közös európai pénz árfolyama ugyanis a féléves negatív rekordnak számító 1,21-es szintre süllyedt. Egy héttel később a varsói tőzsdén is eladással reagáltak a befektetők a lengyel választás eredményére, miután a reformellenesnek tartott Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb voksot, megelőzve a vállalkozásbarátnak tartott, szintén jobboldali Polgári Platformot. A lengyel deviza szintén lejtőre került. Novemberben a német és a lengyel politikai helyzet is stabilizálódott. Berlinben megszületett a háború utáni német történelem második nagykoalíciós kormánya, Varsóban pedig a PiS két kisebb párt külső támogatásával kisebbségi kormányt alakított.

„Bioműanyagokat” fejlesztenek a kutatási központok

A tavaly év végén szárnyalásba kezdő olajár sok piaci elemzőt és befektetőt elkeserített az energetikai ipar egész nemzet-, sőt világgazdaságot érintő kihatásai miatt. Kevesen gondoltak azonban abba bele, hogy a kőolajszármazékok drágulása nemcsak az energiaszámla kifizetésénél vagy a benzinkutaknál jelenthet problémát, hanem a mindennapi élet egészen más területein is. A kőolajalapú anyagok ugyanis a rúzsok gyártásától a mosóporokig, a csokoládétól a gyógyszerekig, illetve a fertőtlenítőszerektől a számítógépekig számtalan termékben megtalálhatóak. Az Egyesült Államokban a nem üzemanyag-előállításra, illetve fűtésre használt kőolaj a teljes felhasználás 5 százaléka, azaz csaknem napi 1 millió hordót tesz ki – derül ki a USA Today című napilap összeállításából. E tetemes mennyiség láttán nem is lepődhetünk meg azon, hogy iparági és egyetemi kutatók tömege foglalkozik már a fogyasztási termékek esetében a kőolaj természetes anyaggal történő kiváltásának lehetőségével. A „zöld vegyipar” néven ismertté vált irányzat képviselői úgy vélik, hogy a jövő útja a kőolaj burgonyával, kukoricával, biomasszával, virággal, szójababbal és egyéb növényekkel, illetve növényi olajokkal való helyettesítése. A festékek, a mosószerek és a szépségipari termékek ma ugyan tipikusan a vegyiparhoz kapcsolódnak, de korábban – az 1940-es évek előtt – természetes alapanyagok felhasználásával készültek. A XX. század második felében épp a maival ellentétes volt a kihívás, akkor ugyanis a természetes anyagok utánzása okozott gondot a vegyiparnak – ma pedig épp az akkor kifejlesztett műanyagok kiváltása képviseli a nehézséget a zöldek számára. A természetes alapú polimerek előállításával már az 1930-as évek óta próbálkoznak, de igazán csak a 90-es évektől folynak komoly kutatások, elsősorban annak érdekében, hogy ellenállóbb és jobban szigetelő anyagokat lehessen létrehozni. Szakmai körökben a technikával kapcsolatban nincs egyetértés, ugyanis egyesek a minőség javítása kapcsán az ananászban található természetes rostok hozzáadására esküsznek, míg mások szerint a jövő útja az ultraibolya-sugárzás használata. Gazdasági szempontból az új technológia egyik kulcskérdése annak költségigénye. Jelenleg egyfontnyi (0,45 kilogramm) „bioműanyag” előállítási költsége valamivel 60 cent felett van, míg a valódi műanyag esetében ez csupán 40 cent. A költségek csökkentését a megrendelések növekedésétől várják a gyártók, optimizmusukat pedig többek között a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalatának, a Wal-Mart Store Inc.-nek az a tavalyi bejelentése táplálja, miszerint a cég a közeljövőben lecserélné hagyományos műanyag csomagolóanyagait.

Licitharc indulhat a BAA-ért

A ferihegyi repülőteret is üzemeltető brit BAA Plc. részvényárfolyama jelentősen emelkedett tegnap arra hírre, hogy az ausztrál Macquarie Bank a társaság felvásárlására készül. A Reuters információja szerint a Macquarie az egyesült államokbeli Blackstone kockázati tőketársasággal és egy kanadai nyugdíjalappal folytat tárgyalásokat a tranzakció esetleges finanszírozásáról. A BAA-papírok drágulását a konkrét híren túl az idézte elő, hogy a szakértők szerint elképzelhető, hogy ajánlati háború indul a repülőtér-üzemeltető vállalat megszerzésére, miután korábban a spanyol Ferrovial is jelezte, hogy 9,5 milliárd fontért megvenné a brit céget. A Ferrovial a luxemburgi kormánnyal és a kanadai Caisse de Depot et Placement du Quebec befektetési alappal pályázna, a finanszírozásról pedig a Royal Bank of Scotlanddal és a Citigrouppal tárgyal.

Madriddal szemben is fellép Brüsszel

Az Európai Bíróság elé citálná a spanyol kormányt az Európai Bizottság, amiért akadályozni próbálja, hogy a német E.On AG csaknem 30 milliárd euróért megvásárolja spanyol riválisát, az Endesa SA vállalatot – mondta a Handelsblatt német napilanak Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos. Az El Mundo spanyol napilap értesülései szerint McCreevy úgy fogalmazott, hogy Madridnak tíz napja van arra, hogy megmagyarázza, miért akadályozza a német vállalat spanyolországi terjeszkedését. A spanyol kormány a múlt hónapban hatalmazta fel az ország energiaügyi hatóságát a külföldi felvásárlások megvétózására (NAPI Gazdaság, 2006. február 22., 5. oldal), Brüsszel szerint azonban ez a rendelkezés sérti az uniós szabadpiaci elveket és a közösségi szabályozást. A belső piacért felelős biztos korábban úgy fogalmazott, hogy Brüsszel minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni azon tagországokkal szemben, amelyek protekcionista intézkedéseket hoznak, illetve amelyek indokolatlan akadályokat állítanak a határokon átnyúló tranzakciók megakadályozása érdekében. A spanyol kormány lépését kritizálók arra is felhívták a figyelmet, hogy Madrid előnyben részesítené a spanyol vállalatokat a külföldiekkel szemben, az E.On látókörébe került Endesára a szintén spanyol Gas Natural már korábban ajánlatot tett és a kormány ezt az ügyletet támogatja. Maria Teresa Fernandez de la Vega spanyol miniszterelnök-helyettes mindazonáltal bagatellizálni próbálta Brüsszel lépését, mint mondta, semmi rendkívüli nincs abban, hogy a bizottság magyarázatot kér a madridi döntéssel kapcsolatban.

Tovább bővíti a chipgyártást a Samsung

A dél-koreai Samsung Electronics Co. mintegy 1130 milliárd vont (1,15 milliárd dollár) fektet memóriachip-gyártásának fejlesztésébe és korszerűsítésébe az idén. A bevétel tekintetében a világ legnagyobb memóriachip-gyártója 730 milliárd vonból a személyi számítógépekben használatos DRAM félvezetőinek gyártását korszerűsíti, csaknem 400 milliárd vont pedig a digitális kamerák, illetve lejátszók gyártásánál használt flash-memóriachipek fejlesztésére szán. A tegnap bejelentett modernizálási tervek a már korábban nyilvánosságra hozott, összesen 9230 milliárd vonos idei beruházási terv részei. A több mint 100 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező Samsung közölte, hogy az invesztíciókra a növekvő kereslet miatt van szükség. A vállalat a fejlesztéseket saját forrásból fedezi. A dél-koreai gyártó tegnap azt is bejelentette, hogy a tavalyi 2 millióval szemben az idén 4 millió folyadékkristályos (LCD) televízió eladásával számol. Az LCD tévék tekintetében a Samsung a tavalyi negyedik negyedévben piacvezető volt Európában, az Egyesült Államokban azonban a Sony a legfőbb szállító, és a dél-koreai vállalat épp ezt az elsőséget szeretné megszerezni. A Samsung szerint a tavalyi 16-18 millióval szemben az idén 30-40 millió LCD tévé fogyhat el világszerte. A tegnapi bejelentéseket kedvezően fogadta a piac, a Samsung részvényárfolyama ugyanis csaknem 2 százalékot emelkedett, miközben a dél-koreai tőzsde hivatalos indexe 1,38 százalékot gyengült.

Az autógyártás miatt szárnyal a cseh ipar(KIMARADT!!!)

Januárban 15,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban a cseh ipari termelés. A kiemelkedő dinamika nagy részben az autóipar teljesítményének növekedésével magyarázható – derül ki a prágai statisztikai hivatal tegnapi jelentéséből. A piac előzetesen 8 százalékos növekedést jelzett előre, az eltérés egy része abból adódik, hogy a prágai statisztikai hivatal új számítási módszertanra tért át. A szállítóeszközök előállítása éves alapon 39,7 százalékkal emelkedett, ami különösen annak fényében jelentős, hogy már tavaly decemberben is 20,1 százalékos volt a növekedés. Az elemzők szerint az autóipar szárnyalása a Peugeot és Toyota tavaly megnyitott közös gyárának termelésére vezethető vissza, a jövőbeli kilátások szempontjából pedig biztató, hogy az üzem még nem termel maximális kapacitáson. A cseh gazdaság tavalyi növekedési üteme 6 százalékos volt, és a meglepően jó januári ipari adat nyomán a piac arra számít, hogy az idén is folytatódik a dinamikus növekedés.