Az utóbbi fél év két legfontosabb európai választásával nem volt szerencséjük a piacoknak. Németországban tavaly szeptember 19-én tették közzé az eredményt, amiből kiderült, hogy patthelyzet alakult ki, egyik koalíció sem szerezte meg a szükséges többséget. A bizonytalanságra logikusan eséssel reagált a frankfurti tőzsde. Az euró is megsínylette a reformok csúszásával fenyegető helyzetet, a közös európai pénz árfolyama ugyanis a féléves negatív rekordnak számító 1,21-es szintre süllyedt.
Egy héttel később a varsói tőzsdén is eladással reagáltak a befektetők a lengyel választás eredményére, miután a reformellenesnek tartott Jog és Igazságosság (PiS) szerezte a legtöbb voksot, megelőzve a vállalkozásbarátnak tartott, szintén jobboldali Polgári Platformot. A lengyel deviza szintén lejtőre került. Novemberben a német és a lengyel politikai helyzet is stabilizálódott. Berlinben megszületett a háború utáni német történelem második nagykoalíciós kormánya, Varsóban pedig a PiS két kisebb párt külső támogatásával kisebbségi kormányt alakított.
Kolozsi Pál