Kolozsi Pál

Örömmel fogadta a piac az új Siemens-vezért

Peter Löscher osztrák származású amerikai menedzsert nevezte ki a Siemens AG felügyelőbizottsága a német cég élére. A piac megelégedés-sel fogadta a több hetes bizonytalanságnak véget vető bejelentést.

Tarolt első hétvégéjén az új Shrek

Megdöntötte a múlt hétvégén műfajának bevételi rekordját a Shrek komputeranimációs filmsorozat harmadik része, amelynek bemutatójára összesen 122 millió dollárért vettek jegyet az Egyesült Államokban. Ez minden idők legjobb értékét jelenti az animációs filmek között, a teljes mozispektrumot figyelembe véve pedig a harmadik legjobb. Az animációs filmek kategóriájában eddig a Shrek második epizódja volt a rekordtartó 108 millió dolláros debütálással. A Shrek-sorozat egyéb rekordokat is tart, az első két rész összesen 1,4 milliárd dollár bevételt hozott a DreamWorks Animation SKG stúdiónak világszinten, amivel ez a legtöbb hasznot produkáló animációs film a mozi történetében. A mostani hétvége második legnézettebb filmje a Sony Corp. által gyártott Pókember 3 volt, amire 28,5 millió dollárt költöttek az amerikai mozirajongók. A világhírű képregény filmes adaptációja egy héttel ezelőtt került először a tengerentúlon a filmszínházakba, és az első hétvégén rögtön 151,1 milliós bevételt hozott, ami az eddigi legjobb amerikai filmes rajtot jelentette. Hollywood jó évnek néz elébe, a szakértők várakozásai szerint ugyanis még csak nem is ez a film lesz az idei szezon rekordere, hanem a Karib-tenger kalózainak harmadik része, amely e hosszú hétvégén mutatkozik be. A Johnny Depp főszereplésével forgatott film gyártóinak minden oka megvan az optimizmusra, a második részt ugyanis tavaly 135,6 millió dolláros kezdő hétvégével mutatták be, aminél csak a már említett Pókember 3 volt sikeresebb.

Már a Hochtief tizede Deripaszkáé

Az Oleg Deripaszka orosz milliárdos tulajdonában levő Basic Element holdingcég hétről 10 százalékra emelte részesedését a német Hochtief AG építőipari vállalatban – jelentették be tegnap. Az ágazat legnagyobb német cége 10 százalékának piaci értéke 613 millió euró. A világ legnagyobb alumíniumipari cégét, a United Co. Rusalt ellenőrző Deripaszka elsősorban azért terjeszkedik az építőiparban, mert jelentős projektekben érdekelt a 2014-es téli olimpiai játékok oroszországi pályázatával kapcsolatban. Deripaszka Szocsiban 1,5 milliárd dollár értékben nemzetközi repülőteret és olimpiai falut épít, a Hochtiefnek pedig komoly tapasztalatai vannak többek között repülőterek építésében is. A Basic Element társaságnak összesen 23 milliárd dollárnyi befektetése van, rendelkezik többek között négy légikikötővel és az osztrák Strabag SE 30 százalékával. Deripaszka a vásárlással áttételesen a Ferihegyi repülőtérben is érdekeltséget szerzett, a Hochtief vezette konzorcium ugyanis május közepén írta alá a szerződést a BAA Ltd.-vel a Budapest Airport (BA) Zrt. megvásárlásáról.

Rekordszinten az EBRD nyeresége és tartalékai

Tavaly jelentősen gyorsult az egykori kommunista országok gazdasági növekedése, így az EBRD rekordprofitot ért el. A bank meggyőzte részvényeseinek többségét a profit tartalékba helyezéséről, bár Washington egyértelműen osztalékfizetést javasolt.

Csúcson az USA-ban az üzemanyag ára

Az Egyesült Államokban 3,18 dollárra emelkedett egy gallon üzemanyag átlagára, ami mind abszolút értelemben, mind pedig az inflációt figyelembe véve a valaha mért legmagasabb érték – derül ki a CBS összehasonlításából. A különböző településeken jelentősen eltérő árakkal lehet találkozni, a dél-karolinai Charlestonban például 2,87 dollár, New Yorkban 3,24 dollár az ár, Millwaukee-ban 3,45 dollárt kérnek a kutaknál, Chicagóban pedig 3,59 dollárt számláznak gallononként. A magas olajárak és az ebből adódóan dráguló üzemanyagok tetemes profitot termelnek a szektorban érintett vállalatoknak, amit az is mutat, hogy az első negyedévben 9,3 milliárd dolláros nyereséget ért el az ExxonMobil, a Royal Dutch Shell profitja 6,9 milliárd dollárt tett ki, a Chevroné pedig 4,7 milliárd dollárt.

Szaúdi kézbe kerül a GE műanyaggyártó részlege?

Amerikai lapértesülések szerint a Saudi Basic Industries Corp. (Sabic) veszi meg a General Electric Co. (GE) műanyaggyártó részlegét. A vételár 11 milliárd dollár, a Sabic az Apollo Management LP kockázati tőketársaságot, illetve a holland Basell NV petrolkémiai céget licitálta felül. Ha az értesülés igaz, akkor a Sabic – a világ legnagyobb, 84 milliárd dolláros piaci értékű vegyipari vállalata – az előzetesen becsült 8-10 milliárd dollárnál magasabb áron jut hozzá az amerikai vállalat üzletágához, ami az eddigi legnagyobb értékű felvásárlási ügylet az Öböl-térség országai részéről. A GE autóalkatrészeket, cd-lemezeket és egyéb termékeket gyártó műanyagipari részlege tavaly 674 millió dolláros nyereséggel zárta az évet. A 2002 óta eladásait megduplázó és 70 százalékban állami tulajdonban levő Sabic részvényárfolyama az idén csaknem 20 százalékkal emelkedett; a pénteki hírek egyelőre még nem hatottak a kurzusra, a szaúdi tőzsde ugyanis nem volt nyitva ezen a napon.

Elvitte a pénzbírság a BA nyereségét

Március végéig tartó üzleti éve utolsó negyedében 128 millió font nettó veszteséget könyvelt el a British Airways Plc (BA), szemben az egy évvel korábbi 80 milliós nyereséggel, az árbevétel 5,9 százalékkal, 1,93 milliárd fontra esett. A harmadik legnagyobb európai légitársaság az utóbbi hét negyedévet mindig pozitív szaldóval zárta, a mostani veszteség hírére ennek megfelelően hat hónapja nem látott szintre csökkent a részvény árfolyama. A profit csökkenése jelentős mértékben a várható versenyjogi bírságokra félretett 350 millió fonttal és a sztrájkveszély miatti járattörlésekkel magyarázható. A BA ellen a brit, az európai uniós és az egyesült államokbeli hatóság is vizsgálatot folytat. Az üzleti év egészében a nettó nyereség 464 millióról 438 millióra esett, az árbevétel azonban 3,4 százalékkal, 8,49 milliárd fontra emelkedett. Willie Walsh vezérigazgató szerint a folyó üzleti évben 5-6 százalékos lesz az árbevétel növekedése, miközben az üzemanyagra költött összeg a tavalyihoz képest 100 millió fonttal, 2 milliárd fontra emelkedik. A társaság bejelentette, hogy a nyílt égbolt egyezmény életbelépésekor szándékaik szerint minden európai uniós városban rendelkeznek majd járatindítási lehetőséggel az Egyesült Államok irányába, így a cég profitálhat majd a 18 milliárd dolláros transzatlanti piacból. Egyes szakértők mindeközben azt hangsúlyozzák, hogy a BA maga is könnyen felvásárlási célponttá válhat a koncentrálódó légi közlekedési piacon.

Sávszélesítés és kamatemelés Kínában

Kiszélesíti a jüan ingadozási sávját a kínai jegybank, az árfolyam így az eddigi 0,3 százalékkal szemben ezentúl a reggelente meghatározott paritáshoz képest 0,5 százalékkal erősödhet, illetve gyengülhet minden nap – jelentették be Pekingben. A sávszélesítésre négy nappal a kínai–amerikai csúcstalálkozó kezdete előtt került sor, ami szakértők szerint egyértelműen Washingtonnak tett gesztusként értékelhető, ugyanis a jüan felértékelődését hozhatja magával. A központi bank ezzel párhuzamosan azt is közölte, hogy meg fogja emelni az irányadó kamatlábat és a bankok számára kötelező tartalékráta nagyságát is. A pénteken bejelentett lépések mindegyike a gazdasági dinamika visszafogását szolgálja, ami sok elemző szerint rá is fér az évek óta 10 százalék körüli növekedést produkáló ázsiai országra. A kínai–amerikai kapcsolatok szempontjából jelenleg a jüan árfolyama az egyik legproblematikusabb kérdés. Washington azzal vádolja Pekinget, hogy nem engedi, hogy a piac alakítsa ki a jüan kurzusát, hanem mesterségesen alulértékelt szinten tartja az árfolyamot és így indokolatlan előnybe hozza a kínai exportőröket. A pénteki döntés természetesen nem írja át a kínai árfolyam-politika alapstratégiáját, a pekingi jegybank sietve be is jelentette, hogy a jüan árfolyamának stabilitására fog törekedni a jövőben is. A pénteki hírek nyomot hagytak a nemzetközi devizapiacokon is, a jüan egyik társvalutájaként kezelt japán jen ugyanis jelentős mértékben erősödött a dollárral szemben. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a pekingi lépések – elsősorban a kamatemelés – következtében könnyen lejtmenetbe kerülhetnek a héten a kínai részvénypiacok.

Borloo lett a francia gazdasági csúcsminiszter

Jean-Louis Borloo eddigi munkaügyi minisztert nevezte ki a Fillon-kormány gazdasági, pénzügyi és munkaügyi miniszterévé Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök. A Radikális Pártból érkező gazdasági csúcsminiszter elsőszámú feladata a munkanélküliség visszaszorítása és az államadósság csökkentése lesz. A korábbi pénzügyminisztériumból létrehozott másik tárcát, a költségvetési minisztériumot a vezető kormánypárt korábbi pénztárnoka, Eric Woerth fogja vezetni. Sarkozy a korábban megígérteknek megfelelően széles körből válogatta ki kormányának tagjait. A külügyminiszteri tisztséget az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetet alapító, és ebből adódóan Franciaországban nagy népszerűségnek örvendő szocialista Bernard Kouchner kapta meg (a baloldali párt tegnap a kinevezés után azonnal kizárta az új minisztert). A hadügyekért Hervé Morin felel majd, aki annak az UDF-nek volt korábban az elnöke, amelyik az idei elnökválasztáson Francois Bayrou személyében komoly kihívót indított Sarkozy ellen. A korábbi harmincról tizenöt tagúra karcsúsított kabinetben hét nő is helyet kapott. A kormány dinamizmusát jelzi, hogy Sarkozy és Borloo pénteken már el is utazott Toulouse-ba, hogy tárgyalásokat kezdjenek az EADS légiipari vállalat szakszervezeteivel, amelyek a cég 10 ezer fős elbocsátási terve ellen tiltakoznak. A munkahelyek megvédése, illetve teremtése amúgy is Sarkozy egyik fő programpontja, amit az is jelez, hogy az elnök egyfajta új Marshall-tervként jelentős összegeket áldozna a szegény külvárosokban lakó fiatalok képzésére. A munkanélküliség csökkentése az előző kormányban épp a most a gazdasági csúcstárcát elfoglaló Borloo egyik nagy érdeme volt, de kérdéses, hogy a költséges fejlesztési terveket miképp tudja majd elfogadtatni a fiskális szigort képviselő Woerth-tel.