– Kaposvár egyike a sikeres magyarországi városoknak. Milyen városfejlesztési koncepció áll a fejlődés mögött?
– Az önkormányzat által megfogalmazott városfejlesztési koncepció nem politikai ciklusokhoz kötődik, hanem azokon átívelő. Programunk hármas célkitűzésre épül, amelyet az „új munkahelyek, új utak, új otthonok” szlogennel lehet a legegyszerűbben leírni. Ezeket a célkitűzéseket a városlakók véleményének kikérésével és egyetértésével alakítottuk ki, az utóbbi két évben a tervet 56 különböző egyeztetésen vitattuk meg a kamarák, az egyetem és a kulturális élet jeles képviselőinek részvételével megtartott konzultációk során. Az így elfogadott városfejlesztési koncepció a 2006 és 2012 közötti időszakot öleli át, és összesen 55 milliárd forintnyi beruházási programot tartalmaz.
– Kérem, fejtse ki részletesen is a koncepció három célkitűzésével kapcsolatos terveket!
– Fő célkitűzésünk 5 ezer új munkahely teremtése a kereskedelmi és az ipari szektorban, ugyanis Kaposváron a 2001-ben feljegyzett 5,2 százalékról az idén 8 százalék fölé emelkedett a munkát hiába keresők aránya. Célunk továbbá a dunántúli régió logisztikai központjává tenni városunkat, a munkanélküliség csökkentésében kitüntetett szerep juthat például a taszári repülőtér újraindításának, itt ugyanis 3 ezer embernek lehetne munkát biztosítani. A taszári légikikötő ugyan az ország második legnagyobb, illetve legkorszerűbb repülőtere, de 2004 óta nem üzemel, így az önkormányzat akár arra is hajlandó lenne, hogy átvegye azt az államtól, és 1 milliárd forintos beruházással újraindítsa az intézményt. Szeretnénk elérni, hogy Kaposvár bekapcsolódjon az autópálya-hálózatba, azaz hogy valóra váljon a kormány ígérete, és megépüljön a várost az M7-es autópályával összekötő gyorsforgalmi út. A városnak nagyon jót tenne az M9-es országos gyorsforgalmi út befejezése, illetve a Kaposvárt Budapesttel összekötő vasútvonal felújítása is. Az otthonteremtés szintén fontos prioritás, 2002 óta ugyanis egyetlen önkormányzati lakás sem épült a városban, pedig 500-ra azonnal lenne jelentkező. Célunk 300 közművesített telek kialakítása, amivel kvalifikált szakemberek letelepedését támogatná a város. Az eddigieken felül a város a mikro- és kisvállalkozások számára létrehozott egy béralapot, amiből inflációt meghaladó béremelés esetén a járulékok egy részét finanszírozza.
– Mennyire számítanak az európai uniós alapok pénzére a városfejlesztés kapcsán?
– Kaposvár minden szinten számít az uniós támogatásokra és juttatásokra, tavaly is mintegy 100 millió forintot szántunk pályázatok előkészítésére. Két olyan tapasztalatunk is van azonban, ami nagyban „megnehezíti” a pályázást: egyrészt a pályázatok nagy részét még ki sem írták, másrészt a feltételek gyakran változnak, ez pedig nem teszi lehetővé a stabil tervezést.
– Milyen belföldi, illetve külföldi nagyvállalatok telepedtek meg eddig a városban? Miben látja Kaposvár vonzerejét a tőke becsalogatása szempontjából?
– A városban megtelepedett nagyvállalatok elsősorban az élelmiszeriparban érdekeltek, Kaposváron van üzeme például a húsipari Kométának, a tejipari Finofoodnak és a Kaposcukornak is. A legnagyobb foglalkoztató mindeközben a Videoton, amely 800 főnek biztosít megélhetést, de sokan dolgoznak a Kaposvári Villamossági Gyárban is. Látható, hogy Kaposvárt szeretik a befektetők, a vonzerő elsősorban a város kedvező fekvéséből és a rugalmas szakiskolai struktúrából adódik. Sem ingyentelket, sem pedig adómentességet nem adunk, de amennyiben munkahelyeket teremt a befektető, akkor kedvezményes áron juthat hozzá a szükséges területhez. Célunk egyértelműen a szaktudást igénylő beruházások Kaposvárra hozatala.
Kolozsi Pál