Kiss Melinda

Folyamatosan csökken az agrárium hitelállománya

Az első negyedévben a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 6,6 százalékkal, 290,3 milliárd forintra csökkent − derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb pénzügyi hírleveléből. Az éven túli hitelek 185,3 milliárd forintos állománya − bár kismértékben − 3,9 százalékkal bővült 2012 utolsó negyedévéhez képest, de még így is elmarad az egy évvel korábbi, a szektor teljes hitelállományán belüli 64,7 százalékos aránytól. Az első három hónapban egyébként többnyire csökkent a szektor hitelállománya, 2009 óta a hosszú lejáratú kölcsönöké átlagosan 0,7, a rövid lejáratúaké pedig 1,5 százalékkal. A devizahitel-állományt is erőteljesen és folyamatosan építi le az agrárium. Az idei első három hónapban már csak a kölcsönök 19,3 százaléka volt nem forinthitel, összevetésképpen: 2009 első negyedévében még 29,7 százalék volt ez az arány. Az agrárium teljes hitelállományának 14,9 százalékát folyósították a szövetkezeti hitelintézetek, és már 2012 második negyedévétől folyamatosan bővül. Ezzel szemben a banki hitelezés mértéke 2012 végéhez képest 7,1 százalékkal esett.

Főleg beruházásokra kértek olcsó hitelt az agrárcégek

Az agráriumban érdekelt hitelintézeteknél a hitelportfólión belüli piaci súlynál nagyobb mértékben helyeztek ki kölcsönöket az agrárium képviselői számára a növekedési hitelprogram keretében. A program második fázisa kapcsán ugyanakkor komoly probléma, hogy az agrárcégek fejlesztései rendszerint uniós pályázatokhoz köthetőek, ám az új költségvetési ciklus pályázatai egyelőre még nem körvonalazódtak.

Sokan garanciával jutottak nhp-s hitelhez

A növekedési hitelprogram (nhp) első szakaszában, június és szeptember között mintegy 27 milliárd forintnyi hitelhez vették igénybe az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) kedvezményes garanciáját az agrárprofilú, illetve más ágazatokban tevékenykedő vidéki vállalkozások − mondta Herczeg András, az alapítvány ügyvezető igazgatója. Az MNB gyorsbecslése szerint az első, 750 milliárd forintos ütemben az összeg 17-18 százaléka kerülhetett agrárvállalkozásokhoz.

Újabb átalakításra szorul a vízgazdálkodás

Magyarországon a vízgazdálkodás valamennyi területe forráshiányos, miközben egyre fontosabb lenne, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az igazgatásban és a finanszírozásban egyaránt − állapította meg az idén elkészült nemzeti vízstratégia. Az 1990-ben a vízgazdálkodás fenntartására fordított összeg mai áron 22 milliárd forintnak felelne meg, ehhez képest 2010-ben 3 milliárdot szánt erre a költségvetés. Fejlesztésre és fenntartásra mindössze a vagyonérték 0,18 százaléka jut. Az állam kizárólag uniós forrásra alapozva indít vízügyi, vízgazdálkodási beruházásokat, ezek fenntartását azonban nem biztosítja a támogatás.

Átalakul a vidékfejlesztés

Magyarország hét év alatt 3,44 milliárd eurót (mintegy ezermilliárd forintot) fordíthat agrárberuházásokra, illetve vidékfejlesztésre az uniós közös agrárpolitika 2014−2020-as költségvetéséből a Vidékfejlesztési Operatív Program keretén belül − mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára egy szakmai rendezvényen. A társfinanszírozási arányok csökkenhetnek: a hátrányosabb helyzetű régiókban a mostani 80-85 százalék helyett 75, a fejlettebbekben pedig 53 százalék lehet a közösségi hozzájárulás mértéke. Alacsonyabbak lehetnek az előfinanszírozási ráták is, ellenben támogathatóvá válik az áfa, ha a nemzeti szabályok alapján az nem visszaigényelhető. A közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési források pillérei között 15 százalék forrást tagállami döntés alapján át lehet majd csoportosítani, a beruházások megvalósítására előírt mostani n+2 éves szabály pedig az átmeneti 2014-es év miatt egy évvel meghosszabbodik.

Tovább csökken a repcetermelés

A tavalyi, már csökkent szinten stagnálhat idén ősszel a káposztarepce vetésterülete, a gazdák helyzetét az árak csökkenése mellett az uniós bioüzemanyag-tervek is rontják.

Élelmiszer-ipari hitelt indít az MFB

A 2011-es fagykárhitelre elkülönített 8 milliárd forintos keretből megmaradt 6 milliárd forintot használhatja majd fel a MFB Zrt. a kormány által jóváhagyott új, élelmiszer-ipari forgóeszközhitel fedezeteként − jelentette be Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az MFB-nek november 15-ig kell tisztáznia a konstrukció részleteit, a kereskedelmi bankokkal kötendő refinanszírozási szerződések megkötése után pedig legkorábban 2014 januárjától igényelhetik majd a kedvezményes kamatozású, legfeljebb évi 4 százalékos kamattámogatású hitelt az élelmiszer-ipari cégek − az igényelhető hitelösszeg 5 és 500 millió forint között lehet, a futamidő maximum 6 év, 3 éves türelmi idő mellett. A kormány tervei szerint hitelkiváltásra is igényelhetnék a vállalkozások. A kabinet jóváhagyta az MFB Új Magyarország tész-forgóeszközhitelének átalakítását is: a program 8 milliárdos keretéből az indulás óta 5,8 milliárd forintot kötöttek le a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szövetkezetek. A kabinet bővítené az igénylők körét az elismert, minősített termelői csoportokkal − mondta Feldman Zsolt. Jelenleg a VM honlapján elérhető nyilvántartás szerint 224, egyéb ágazatban tevékenykedő elismert termelői csoport működik az országban. A tervek szerint ezt a terméket is november közepéig kellene kidolgoznia a MFB-nek és januártól lenne elérhető az ügyfeleknek.

A húsáfa csökkentéséért lobbizik a VM

A sertés- és a baromfihúsok áfájának öt százalékra csökkentését szorgalmazza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) − mondta Czerván György, a VM agrárgazdaságért felelős államtitkára az agrarszektor.hu-nak. A lépés a korábbi adatok szerint mintegy 50 milliárd forint bevételkiesést okozhat a költségvetésnek. A Napi Gazdaság információi szerint a VM 40−80 milliárd forint közötti összegért lobbizik az NGM-nél, ami fedezné az áfacsökkentési terveket. A kedvezményezett termékkörbe a két ágazat valamennyi terméke beletartozna az élő állattól a feldolgozott termékekig, a tojás, a tejtermékek és a zöldség-gyümölcs ágazat vagy a malomipar termékei azonban nem. A VM kezdeményezi Brüsszelben, hogy a gabonafélék és az olajos növények fordított áfáját 2014 helyett 2018-ig lehessen hatályban tartani és további termékeket is bevonhasson a rendszerbe. A parlamenti mezőgazdasági bizottság ülésén felmerült, hogy a fordított áfázást a feldolgozott takarmányokra is bevezessék.

Meglepő változás a büdzsében - Milyen béremeléssel számol a kormány?

Nem sejtet sok jót a jövő évi költségvetés a bérek szempontjából, a jelek szerint ugyanis a büdzsét nagyon kis béremeléssel tervezték - mutatott rá Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Napi Gazdaságnak.