Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt évek időjárási viszontagságai miatti veszteségek visszavethették az egyik legjövedelmezőbb ipari növény, az őszi káposztarepce vetésterületét, becslések szerint az idén ősszel elvetett terület megegyezhet a tavalyival − mondta a Napi Gazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A vetési szándék már tavaly is csökkent a nyár végi−ősz eleji aszály miatt (230 ezer hektárra), de a tényleges vetés is 196,5 ezer hektárra esett, betakarítani ráadásul csak 189,8 ezer hektárról tudták a gazdák a termést. A 2011−2012-es agrárévben még bőven 260 ezer hektár felett volt az elvetett repce, amit a bioüzemanyagok iránti kereslet, illetve az évről évre emelkedő terményárak is indokoltak. Ha valóban csak a tavalyival megegyező területen vetették, akkor ez bőven alatta marad a 230 ezer hektáros ötéves átlagos vetésterületnek is. A nyár végi és őszi szárazság miatt az elmúlt két évben sok termelőnek kellett veszteséget elkönyvelnie, miután ki sem kelt a vetés.
Idén ráadásul jelentősen visszaesett a termény ára is: a betakarított termést tavaly még tonnánként 140 ezer forint körül lehetett értékesíteni, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint azonban idén szeptember közepéig tonnánként 104 ezer forintért vásárolták fel a termelőktől a fizikai piacokon a repcemagot. A globális repcekibocsátás idén elérheti a rekordnak számító 65 millió tonnát is, így a közeljövőben nem várható a tőzsdei árak emelkedése.
Hosszabb távon az is csökkentheti a repcetermesztési kedvet, hogy az Európai Unió egyre inkább hátrálna a 2020-ra kitűzött bioüzemanyag-felhasználási céloktól. A hosszabb távú kockázatok közé tartozik az is, hogy a neonikotinoid-tartalmú csávázószerek használata uniós felfüggesztésének terméshozamokra gyakorolt hatása csak két év múlva mutatkozik meg.
