Magyarország hét év alatt 3,44 milliárd eurót (mintegy ezermilliárd forintot) fordíthat agrárberuházásokra, illetve vidékfejlesztésre az uniós közös agrárpolitika 2014−2020-as költségvetéséből a Vidékfejlesztési Operatív Program keretén belül − mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára egy szakmai rendezvényen. A társfinanszírozási arányok csökkenhetnek: a hátrányosabb helyzetű régiókban a mostani 80-85 százalék helyett 75, a fejlettebbekben pedig 53 százalék lehet a közösségi hozzájárulás mértéke. Alacsonyabbak lehetnek az előfinanszírozási ráták is, ellenben támogathatóvá válik az áfa, ha a nemzeti szabályok alapján az nem visszaigényelhető. A közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési források pillérei között 15 százalék forrást tagállami döntés alapján át lehet majd csoportosítani, a beruházások megvalósítására előírt mostani n+2 éves szabály pedig az átmeneti 2014-es év miatt egy évvel meghosszabbodik.
Változik a vidékfejlesztési program szerkezete is, több tematikus alprogram indul majd, így többek közt a fiatal gazdák, illetve a rövid ellátási láncok támogatására. Önálló jogcímmé válik az ökogazdálkodás támogatása, megmarad az agrár-környezetgazdálkodási program, a zöldítési követelmények azonban kikerülnek belőle. A kedvezőtlen adottságú területek támogatása tovább él és a nő majd az erre kijelölt terület is. A Leader-program továbbfejlesztve, kibővített lehetőségekkel, \"közösségvezérelt helyi fejlesztés\" néven él majd tovább. A tervek szerint az új program elsősorban a kertészet, az állattenyésztés, az élelmiszeripar és az öntözés fejlesztését támogatja majd.
