BUX 135997.44 1,64 %
OTP 41890 2,37 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Főleg beruházásokra kértek olcsó hitelt az agrárcégek

Az agráriumban érdekelt hitelintézeteknél a hitelportfólión belüli piaci súlynál nagyobb mértékben helyeztek ki kölcsönöket az agrárium képviselői számára a növekedési hitelprogram keretében. A program második fázisa kapcsán ugyanakkor komoly probléma, hogy az agrárcégek fejlesztései rendszerint uniós pályázatokhoz köthetőek, ám az új költségvetési ciklus pályázatai egyelőre még nem körvonalazódtak.

2013. október 8. kedd, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A 2007−2013 közötti időszak támogatásainak kifutása ellenére jelentős nagyságú forrást sikerült bevonniuk idén az agrárium szereplőinek. A jegybank növekedési hitelprogramjában (nhp) ugyanis több részt vevő pénzintézet beszámolója szerint is a bank ügyfélportfóliójához képest jelentősebb mértékben sikerült az agrárszektor cégeinek új hitelekhez jutniuk. Az OTP Bank az MNB-től igényelt keret 88 százalékát kapta meg, ennek közel 25 százalékát sikerült  mezőgazdasági és élelmiszer-ipari profilú cégekhez kihelyezni − válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a pénzintézet. Az nhp egyes pillérében 127, míg a kettes pillérben 76 millió forint volt az OTP által átlagosan kihelyezett hitelösszeg. A devizahitel kiváltására az azonnal realizálódó veszteségek miatt nem mutatkozott a meghirdetett mennyiséget elérő igény. Az agráriumba allokált keret 45 százalékát hitelkiváltásra, 55 százalékát új ügyletekre kívánták felhasználni az ügyfelek. Hitelcél szerint vizsgálva a keret 57 százaléka forgóeszköz-finanszírozási, 43 százaléka beruházási célra helyezték ki. Az OTP tapasztalata szerint a rendelkezésre álló forrás 28 százalékát az észak-magyarországi, 26 százalékát a dél-alföldi, 18 százalékát az észak-dunántúli, 15 százalékát pedig a dél-dunántúli régió agrárcégei kötötték le.

A Budapest Banknál az nhp első és második pillérében összesen mintegy 9 milliárd forintot helyeztek ki agrár- és élelmiszer-ipari vállalkozásoknak. Az egyes pillérben megközelítőleg 8 milliárdot, a pillér teljes rendelkezésre álló keretének 30 százalékát helyezték ki az ágazatba. Annak figyelembevételével, hogy minél több kkv besorolású ügyfél juthasson kedvezményes finanszírozású hitelhez, a bank a kisebb összegű szerződésekre koncentrált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100−150 millió, mikrovállalkozásoknál 8−10 millió forint volt. A teljes kihelyezett keret 65 százalékát új beruházási hitelekre kérték az agrárcégek, a hitelcél elsősorban termelőeszköz-beszerzés és telephelyfejlesztés volt.

Az nhp első szakaszával kapcsolatos általános banki tapasztalat volt, hogy főleg a beruházási hiteleknél hosszabb időre lenne szükségük az ügyfeleknek a projektek megfelelő előkészítésére a hiteligénylés előtt, de a lebonyolításra is több idő kellene. Fontosnak tartják azt is, hogy a második fordulóban már nem kvótarendszerben, hanem beérkezési sorrendben juthatnak forráshoz a pénzintézetek. Emellett a Budapest Bank szerint jelentősen könnyítené a program második ütemének végrehajtását, ha az indulásra valamennyi technikai feltétel tiszta lenne és fontos, hogy elkerülhetőek legyenek az első ütemben a meghirdetés utáni feltételváltozások miatti döccenők.

Egyes banki szakértők szerint az nhp második ütemében az agrárium hiteligényét erősen befolyásolja majd, hogy az utóbbi években a szektor elsősorban uniós támogatások jóváhagyása után fejlesztett, ám a mostani, Darányi terv kifutása után jövőre még nem áll rendelkezésre meghirdetett támogatás. A 40-50 százalékos támogatásintenzitás mellett megvalósuló beruházásoknál a támogatás hat-nyolc év felhalmozását váltja ki, ezt pedig nem ellentételezi a maximum 2,5 százalékos kamat. Az utóbbi években átlagosan 300−310 milliárd forint körül alakult a mezőgazdaság és további 300−340 milliárd forint körül az élelmiszeripar éves finanszírozási igénye, miközben jelentősen nőtt a szállítói hitelezés is. Az agrárium éves szinten 136-137 milliárd forintot fordít például műtrágyabeszerzésre, javarészt a gyártók, integrátorok felé halasztott fizetési konstrukciók mellett. Komoly kihívást jelent majd a bankoknak, hogy hosszú futamidejű hitelek esetében mekkora fedezetet kérjenek a mezőgazdasági ügyfelektől a kedvezményes jegybanki hitelekért. Ennek során azt is figyelembe kell majd venniük, hogy az új földtörvény miatt az 1800 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók esetében a földbérleti szerződések lejárta − mivel törvény tiltja újrakötésüket − egyben fedezetelvonást is jelent majd. Ezt előre be kell valahogyan árazni. Egyelőre még az sem tisztázott, hogy mi számít majd új hitelnek az nhp folytatásakor.

Kiss Melinda
Kiss Melinda

Ez is érdekelhet