Juhász Tamás

Elindult a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület

Megkezdte tevékenységét a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), amelynek célja, hogy a feketegazdaság szerteágazó tevékenységei ellen - mint például az adathordozók kalózkodása, hamisítás, csempészet - fellépő állami hivatalok és civil szervezetek munkáját koordinálja. A szervezet vezetésével Kondorosi Ferencet, az "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztost bízták meg. A testület nem új jogkörrel rendelkező hivatal, csupán egy koordináló, a problémakör átfogó kezelését segítő munkacsoport - hangoztatták a vezetők a szervezet tegnapi tájékoztatóján. A HENT elnökhelyettese Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke lett. A kormányzati oldalt további hat minisztérium és három kormányhivatal képviselői teszik teljessé - a testület várható eredményességét azonban nagyban növeli, hogy helyet kapott benne tíz érdekvédelmi, illetve nonprofit szervezet képviselője is. Bendzsel Miklós beszámolója szerint a HENT három fő stratégiai célt kíván megvalósítani. Elsőként a hazai helyzet reális felmérésére alkalmas statisztikai adatbázis létrehozását emelte ki a szakember, ezek segítségével közgazdasági modellek állíthatók fel a hamisítások következményeinek becsléséhez. Ezt követően szükség lesz a társadalom egészét érintő fogyasztói tudatosság növelésére, amely nélkül a küzdelem reménytelen volna, végül a szervezet feladata lesz az eredményes bűnüldözést segítő jogi és fizikai eszközök felállítása is.

Egyesült erővel küzdenek a kalózkodás ellen

A korábbinál nagyobb szigorral, erősebb társadalmi összefogással és a végrehajtási szakaszra helyezett hangsúllyal veszi fel a harcot a kormányzat a hamisítás ellen - derült ki a Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Védjegy Egyesület által közösen szervezett konferencián.

Cél a határ menti kapcsolatok erősítése

A közös, összehangolt határ menti fejlesztések dinamizálhatják Magyarország és Románia turistaforgalmát – nyilatkozta lapunknak Somogyi Zoltán, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára. Keleti szomszédunk uniós csatlakozása már most érezteti kedvező hatását az idegenforgalmi szektorra, a két ország lakosai is egyre szívesebben látogatnak egymáshoz. A Magyarországra érkező turisták közül tavaly a románok már a 10. helyet foglalták el a nálunk eltöltött vendégéjszakák száma alapján – ez mintegy 240 ezer vendégéjszakát jelentett. A magyarok elsősorban az erdélyi úti célokat részesítik előnyben, azon belül is azokat a körzeteket, ahol anyanyel-vükön kommunikálhatnak. A román turistákat pedig leginkább a kelet-alföldi régió hagyományos fürdővárosai vonzzák: Hajdúszoboszló és Gyula számít a legnépszerűbb desztinációnak. Ezek mellett fontos lenne, hogy a két országba máshonnan érkező látogatók száma is növekedjen. Ennek érdekében hozták létre a román–magyar turisztikai vegyes bizottságot, amelyet magyar részről Somogyi Zoltán vezet. Elsősorban az Európai Unió Interreg-programjából számít a bizottság jelentős fejlesztési pénzekre (ebből az alapból támogatják az uniós országhatárokon átnyúló régiók felzárkóztatását). Innen kapott támogatást a Körös–Maros-vidék fejlesztési terve is, amelynek megvalósulása a közeljövő egyik sikertörténete lehet. A mindkét oldalon megtalálható gyógyvizekre alapozva tervbe vették egy „gyógyturisztikai klaszter” létrehozását is, bár ez esetben fennáll a veszély, hogy a két ország vetélytársként tekint majd egymásra. A közös célok eléréséhez elengedhetetlen a közlekedés további fejlesztése: a repülőtereket illetően Románia érezhető eredményeket ért el az utóbbi években, az autópályák gyors fejlesztésére azonban még mindenképpen szükség van.

Montenegró tárt karokkal várja a befektetőket

A már csaknem egy éve önálló balkáni kisállam reményei szerint látványos fejlődés előtt áll, és ebben Magyarország kulcsszerepet tölthet be – derült ki a NAPI Gazdaság által rendezett magyar–montenegrói üzleti konferencián.

Komoly verseny van a minőségi munkaerőért

Az érdeklődők összesen 4500 állásajánlat közül válogathattak a műegyetemi állásbörzén, amely a szervezők szerint mára a régió legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé fejlődött.

Bokros Lajos gyorsítana

Ha nem akarunk lemaradni régiós versenytársainktól, akkor elsősorban kiadáscsökkentésre alapozó államháztartási reformokra lenne szükség – jelentette ki Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) fórumán. A volt pénzügyminiszter a Piac és Profitnak adott áprilisi interjújában is kijelentette: a konvergenciaprogram sikerében bízik, az abban leírt célok teljesíthetőek lesznek. Mindez azonban kevés, hiszen nem ad választ a sokkal lényegesebb kérdésre: mitől várja a kormány a gazdaság fellendülését 2009-től kezdődően. Véleménye szerint többlet növekedési energia csak az államháztartás kisebb terjedelme és kisebb államháztartási hiány mellett nyerhető ki a gazdaságból. Az állam azonban a jelenlegi struktúrában – adóssága finanszírozására – inkább elszívja a forrásokat a magánszektor beruházásai elől. Ennek megelőzésére azonnal komoly átalakításokba kell kezdeni. Ha pedig a kiigazításon túlmenően nem tudunk olyan érdemi reformokat megvalósítani, amelyek nemcsak azt eredményezik, hogy a kiadások csökkennek, hanem azt is, hogy a közszolgáltatások – az egészségügy, az oktatás – minősége javul, akkor nem lesz fellendülés – véli a volt pénzügyér. A feladat azért is nehéz, mert a költségvetés kiadási oldalánál minden egyes tétel rugalmatlan, hiszen jóformán mindegyik külön-külön törvénnyel van „beszögezve”. A pénzpiacok bizalmának megőrzése érdekében pedig stabil, a reálgazdasági szereplők által is kiszámítható árfolyamra kell törekedni. Legsürgetőbbnek az egészségügy átalakítását tartja: többcsatornás biztosítási rendszerre van szükség ahhoz, hogy a laikus beteg helyzete változzon. A magán-egészségbiztosítók versenyezzenek a betegek pénzéért, majd a gyógyítási szolgáltatók versenyezzenek a magánbiztosítók pénzéért.