Bár Montenegró a modern időkben most először rendelkezik szuverén államisággal, az egykor Crna Goraként ismert terület már a magyar államalapítás idején is önálló régió volt. Nagy Lajos király uralkodásának utolsó évében birodalmát egészen idáig terjesztette, ám ez inkább csak történelmi érdekesség – ennél komolyabb kapcsolatokról árulkodik, hogy Montenegró magyarok által tervezett első vasútvonalán Ganz-szerelvények közlekedtek.
Montenegró ma elsősorban a minél több külföldi működő tőkében látja a siker zálogát. Ennek érdekében igen kedvező szabályozási környezetet teremtettek: ez átlagosan 7 százalékos forgalmi adót, 9 százalékos társasági és jövedelemadó-kulcsot jelent – mondta a a NAPI Gazdaság által rendezett konferencián Branimir Gvozdenovic gazdaságfejlesztési miniszter. A vállalkozásbarát gazdasági környezetet jelzi, hogy a cégalapítás adminisztrációs költsége mindösszesen 1 euró. A befektetések kockázatát jelentősen csökkenti, hogy az euró a hivatalos fizetőeszköz. Az esetleges befektetők szinte bármihez könnyen találhatnak jól képzett, ám relatíve olcsó munkaerőt.
Az országba érkező FDI 2002 óta dinamikusan nő, és a jobb beruházási lehetőségekért való versenyben Magyarország első helyen áll: a 2001–2005-ös időszak összes tőkeáramlásának 27 százaléka innen érkezett. Elsőként a Crnogorski Telekomot felvásárló Magyar Telekom fektetett be. A cég mind a vezetékes, mind a mobil- és internetszektorban piacvezető, és jelenleg már a csúcstechnológiák (3G, IPTV) kiépítése zajlik, így a távközlés minősége nem állhat az esetleges üzletek útjában – mondta Makai Bence, a Crnogorski Telekom elnöke. A legnagyobb montenegrói kereskedelmi bank, a Crnagorska Komercijalna Banka az OTP többségi tulajdonában van és a csoport egyik legeredményesebb tagjává válhat pár éven belül – véli Kökény Gyula, a bank igazgatója. A jövőben a montenegrói kormány az infrastruktúra fejlesztésében is számít a külföldi tőkére: főként út- és vasútfejlesztésre van égető szükség, mivel ezek a szektorok vannak a legrosszabb állapotban. Ha a fejlesztések megvalósulnak, a bari kikötő a magyar exportőrök számára is megfontolandó alternatíva lehet Fiume és Koper helyett. Külföldi tőke bevonásával tervezik megvalósítani több vízierőmű építését is, de még jelentős privatizációk is hátra vannak: ilyennek számít a Montenegro Airlines vagy az állami villamos művek eladása.
Juhász Tamás