Becslések szerint Magyarországon a feketegazdaság aránya a GDP 15-20 százalékát teszi ki, és ennek a körülbelül 3000 milliárd forintos tételnek harmadát a szerzői joggal és iparjogvédelemmel szembeni visszaélések adják - jelentette ki Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az Új összefogás a hamisítás elleni stratégiáért elnevezésű rendezvényen, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület felállása alkalmából rendeztek. A szakember szerint a közvetlenül káron felül számolni kell az erkölcsi hatásokkal, valamint az ország romló általános megítélésével is. Magyarország ugyanis több nemzetközi, a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szervezet figyelőlistáján szerepel. Egy potenciális befektető bizalmának elnyeréséhez ez a szempont is hozzátartozik, nem csupán az infrastruktúra vagy az általános pénzügyi környezet. A számok pedig valóban elég riasztóak: az üzleti célú szoftverek területén Magyarországon hamísított termékek aránya 41-42 százalék körüli. E kategóriában az összesített uniós listán Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország triója mögött az "előkelő" negyedik helyezést érte el az ország, csupán pár százalék lemaradással.
Az új testületnek tehát bőven lesz tennivalója a helyzet javítása érdekében. A 21 fős létszám jól mutatja a széles összefogást: elnöke Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos, elnökhelyettesei pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, tagjait pedig a szellemi tulajdon témakörében érintett állami szervek és a szellemi tulajdon védelmében érintett társadalmi és gazdasági érdek-képviseleti szervezetek adják: hat minisztérium, a VPOP, az ORFK képviselői mellett helyet kapott az AmCham és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének egy-egy képviselője is.
Az első cél a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó - eredmény-mutatószámokkal kiegészített - intézkedési terv kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása. Erre azért is szükség van, mert a visszaélésekről egyelőre csak pontatlan statisztikai adatok vannak. A hatékonyabb módszertani alapok megteremtéséhez, a jobb megfigyeléshez statisztikai paneleket is fel akarnak állítani.
Az eredményességhez elengedhetetlen a társadalom tudatos és következetes elutasítása - ma ugyanis a közvélemény szemében a hamis zenei cd-k, dvd-filmek előállítása és forgalmazása nem számít igazi bűncselekménynek. Ez annyiban helytálló is, hogy az elkövetők többségében műkedvelő fiatalok, nem klasszikus értelemben vett főfoglalkozású bűnözők - mondta Szamosi Katalin, a Magyar Védjegy Egyesület alelnöke. Emiatt is működik e területen gyakran a hazai eljárási jogba a közelmúltban bevezetett eszköz, a mediáció, amelynek keretében az érdekelt felek egy közvetítő irányítása mellett lehetőséget kapnak a peren kívüli megegyezésre - a gyakorlatban a szerzői jogi esetek többségében meg is születik a megállapodás.
Az igyekezet ellenére a hazai jogalkalmazás sok esetben mégis tehetetlen a jogsértő magatartással szemben - állapította meg Sár Csaba ügyvéd, a Magyar Védjegy Egyesület tagja. A szerző jogi védelem ugyanis az iparjogvédelemmel szemben még mindig nem eléggé kiforrott.
Tipikus problémát jelent, hogy az ilyen ügyekben nem lehet egyértelműen megállapítani a jogtulajdonosok körét. A közelmúltban zárult le egy per, mely a Fővárosi Ítélőtáblán zajlott - az alperesek 600 ezer hamis zenei cd-t állítottak elő. A védekezési stratégia a jogok tulajdonlását nem látta tisztázottnak. Más országbeli vagy régebbi jogszabályok és a rossz dokumentálás miatt lehetetlen visszakövetni, ki milyen szerzői jogot adott át, örökölt és ez adott esetben mire vonatkozott. Lehet, hogy egyes esetekben csak a névhasználatot adták el, máskor csak egy lemezborítót - az ilyen és hasonló, megválaszolhatatlan mennyiségű és jellegű kérdés végül oda vezetett, hogy az ötéves pert végül a bíróság megszüntette. A teljesen nyilvánvaló és hatalmas méretű csalás ellenére végül senki sem kapott kártérítést.
Talán még ennél visszásabb volt az az eset, amikor a portékáját az utcán árusító műkedvelőt a rendőrség tetten érte. Akkor éppen senkinek nem adott el semmit, a korábbi eladásokat vagy az előállítást rábizonyítani nem lehetett. Mivel lefogásával a hatóság a későbbi üzletek lehetőségét megakadályozta, a kártérítési perben a bíróság nem tudta megállapítani, hogy az alperes vagyoni hátrányt okozott volna bárkinek is, legyen az akármennyire is nyilvánvaló - mondta a szakember.
Juhász Tamás