A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) immáron 23. alkalommal adott otthon az állásbörzének; a rendezvényt 1992 óta minden tavasszal, 2000 óta pedig ősszel is megrendezik. Sok egyetemi hallgató itt találkozhat először a konkrét munkaadói igényekkel és a kínálkozó lehetőségekkel, de sokan ennél tovább is jutnak: a korábbi évek felmérései szerint ugyanis a BME hallgatóinak 12 százaléka az állásbörze segítségével helyezkedett el.
A rendezvényen az idén összesen 209 kiállító és hirdető jelent meg. Minden korábbinál több külföldi szereplő érkezett, többek között Belgiumból, Csehországból, Franciaországból, de még az Egyesült Államokból és Szingapúrból is. A kiállítók 15 százalékát tették ki a munkaerő-közvetítéssel, fejvadászattal foglalkozó cégek; összesen több mint 1300 ajánlatot általuk ismerhettek meg a látogatók.
A börze elsődlegesen a frissen végzett diplomásokhoz szól, ám egyre jellemzőbb, hogy az igazán tehetséges végzősök diplomaosztáskor már tudják, hol kezdenek majd dolgozni. A cégek több mint fele ezért még nem végzett hallgatóknak is kínál lehetőségeket, elsősorban szakmai gyakorlatot. A minőségi munkaerőért való verseny miatt sok vállalat diplomamunka készítéséhez is ad segítséget, tizenkét vállalkozás pedig konzulensi feladatokat is szívesen ellátna egy-egy tehetséges hallgató mellett. Pénzbeni juttatást ugyanakkor csak az ajánlatot tevők 44 százaléka adna az alsóbb éveseknek.
Az álláskeresőkkel szembeni elvárások is jelentősen megnőttek az elmúlt években. A felsőfokú képzettség önmagában még szinte semmit sem ér: a cégek csupán két százaléka hirdetett meg állást nyelvi kritérium megadása nélkül. Kötelező jelleggel az angol nyelv használható szintű ismeretét követelte meg (55 százalékuk); a diplomásoktól kapott visszajelzések szerint pedig az angolul beszélők négyötöde e munkája során aktívan használja is nyelvtudását. További előnyt jelenthet, ha valaki egyéb nyelven is beszél: például a Duna–Dráva Cementnél a FÁK-országokkal való élénk kapcsolat miatt követelmény az orosz nyelvtudás is. A Molnál előnnyel indulhatnak a szlovák, román vagy horvát nyelvtudással rendelkezők.
Változóbb a kép a szakmai gyakorlat megítélése terén. Sokszor előnyt jelent, hogy a végzett hallgatónak volt módja megtapasztalni a valós munkahelyi légkört és már találkozott feladatokkal – mások azonban inkább előnyben részesítik a még tapasztalatlanabb, ezért könnyebben alakítható munkavállalókat. A Morgan Stanley például saját friss diplomásait rögtön 15 hetes képzésben részesíti, ebből a résztvevők hat hetet New Yorkban, kilenc hetet Londonban töltenek el. A konkrét munkakör meghatározására csak a program közben szerzett kölcsönös tapasztalatok leszűrése után kerül sor. A Mol 2007 szeptemberétől mintegy száz pályakezdő diplomásnak kínál házon belüli képzési programot – ennek időtartama már egy teljes évet tesz ki. A kormányzati személyügyekért felelős államtitkárság is jelentős számú friss diplomást keres – ez esetben is feltétel, hogy a jelentkező ne rendelkezzen egy évnél hosszabb munkatapasztalattal.
A cégek döntő többségben műszaki és gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomásokat keresnek. A legkeresettebb szakma a villamosmérnöki, a meghirdetett pozíciók ötöde nekik szól. Szintén nagy a kereslet a gépészmérnökök, informatikusok, műszaki menedzserek és pénzügyesek iránt. A szervezetek közel harmada véli úgy, hogy az általa képviselt szakterületen hiány van jó informatikai végzettségű szakemberből – ennél is többen, bő 40 százalék számol be hiányról a műszaki és mérnöki területeken.
Juhász Tamás