Ignácz Valéria

Fitnesz egész évben

A TAPASZTALAT AZT MUTATJA, HOGY SOKKAL KIEGYENSÚLYOZOTTABBÁ, NYUGODTABBÁ, ÉS EZÁLTAL EGÉSZSÉGESEBBÉ IS VÁLIK AZ, AKI A MINDENNAPI, STRESSZEL JÁRÓ MUNKA MELLETT IDŐT TUD SZAKÍTANI A MOZGÁSRA, LEGYEN AZ BÁRMELY SPORTÁG.

Régióközpont és fejlesztési pólus egyszerre

A város gazdasági ereje már most is igen jelentős, amit többek között az is bizonyít, hogy nőtt a foglalkoztatás: Székesfehérváron összesen 72 ezer munkahely várja a helyi, illetve a környező településekről bejáró munkavállalókat. Emellett az országban a megyei jogú városok közül Fehérváron a legmagasabb a vásárlóerő - mondta Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, akivel a város helyzetéről, jövőbeni terveiről beszélgettünk.

SOK SZÁZ SIKERES PÁLYÁZAT FEHÉRVÁRRÓL

Kevesen tudják, hogy a legtöbb sikeres beruházási pályázatot országos szinten egy székesfehérvári tanácsadó iroda, a K+F Kutatás-fejlesztési Tanácsadó Központ Kft. dolgozta ki az elmúlt néhány évben. A több mint négyszáz nyertes pályázat és az elnyert 36 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás magáért beszél. Ennek műhelytitkairól beszélgettünk a több mint tíz éve sikeresen működő, több mint húsz főállású, magas képzettségű tanácsadót foglalkoztató cég ügyvezető igazgatójával, dr. Lőrincz Sándor címzetes főiskolai tanárral.

Egyre javul a város lakásállománya

A 102 ezer lakosú Székesfehérvár „ingatlantérképe” meglehetősen változatos. A hagyományos építésű társasházak mellett a panellakótelepek, a kisebb-nagyobb családi házak, nagy értékű luxusvillák egyaránt megtalálhatók. A minőségi otthonok gyarapodását korszerű bérlakások, valamint a piacinál valamelyest olcsóbb újak építésével az önkormányzat is támogatja. A város helyhatósága jó néhány éve próbál a helyi lakásgondokon enyhíteni. Ennek egyik módja új, korszerű szociális bérlakások építése, amelyet önerőből, majd a Széchenyi terv támogatásával kezdett el megvalósítani. A program keretében az elmúlt négy év alatt 229 bérlakás készült el, idén év végéig pedig újabb 60-at adnak át. Emellett a helyhatóság banki és vállalkozói tőke bevonásával elindította otthonteremtési programját is, melynek első ütemében az elmúlt két évben 258 új lakás építése fejeződött be. Ez utóbbiak tulajdonjogát a helyben élők kedvezményesen vásárolhatják meg: négyzetméteráruk 2005-ben nem haladta meg a 200 ezer forintot. Az igénylők ehhez államilag támogatott banki hitelt vehetnek fel önkormányzati közvetítéssel, az első otthonukat szerzők emellett – kamat és kezelési díj nélküli – visszatérítendő támogatást is kérhetnek az önkormányzattól. Ennek felső határa 1,5 millió forint. Ez utóbbi program idén a második ütemmel folytatódik, s az újabb, a piacinál olcsóbb új lakásokkal a nagycsaládosokat kívánják segíteni. Az elképzelés szerint az lesz a gyakorlat, hogy az önkormányzat megvásárolja tőlük jelenlegi lakásukat, és ez a vételár szolgál majd önrészül az új, nagyobb alapterületű otthon megvételéhez. Idén használt lakás vásárlására 50 milliót különített el a képviselő-testület. A felépült új szociális bérlakások esetében a lakásbizottság dönt arról, hogy a várakozók közül kik jutnak új bérleményhez. A szociális szempontok figyelembevétele mellett az is feltétel a kiutaláskor, hogy a bérlakásra várók rendelkezzenek lakás-előtakarékossági betéttel. A város szabadpiacán jelenleg minden ingatlanfajtából bő a kínálat, érezhető kereslet azonban – Kovács András, a helyi 1000 Ingatlan.hu Kft. ügyvezetőjének tapasztalata szerint – csak az építési telkek és a kulcsrakész új lakások iránt mutatkozik. A használt lakóingatlanok piaca – az ország többi városához hasonlóan – itt is stagnál, s ennek eredményeként két éve az árak is elkezdtek lejjebb araszolni. A város belső részén beépíthető üres telek gyakorlatilag már nincs, így, ha időnként egy-egy ilyen – rajta régi házzal – eladósorba kerül, borsos árat kell letenni érte. A konkrét telekárakat nézve, a város „Rózsadombján”, az Öreghegyen 15 ezer forint körül indul a négyzetméterár, s a jó adottságúaké (megfelelő méret, tájolás, panoráma stb.) 25-30 ezer forintra is felmegy. A külsőbb részeken ennél olcsóbban, már 10-15 ezer forint közötti áron hozzá lehet jutni egy-egy házhely négyzetméteréhez. Jelenleg vállalkozói telekkialakítás is folyik a városban, melynek eredményeként tavasszal mintegy 400 darab összközműves, 800–1300 négyzetméteres családi házas parcella kerül értékesítésre, 10 ezer forintos négyzetméteráron. Új lakás a város több pontján is épül, s ezek iránt van kereslet, ám amint az ingatlanszakember elmondta: csak kulcsrakész állapotban. Vége azoknak az időknek, amikor már akár a tervasztalról gazdára talált a felépítendő lakóingatlanok nagy része. A vásárlók zöme többnyire a középkorúak, illetve a fiatalok köréből kerül ki, s általában hitelt is igénybe vesznek. A négyzetméterárak 210 és 260 ezer forint/négyzetméter között mozognak, helytől, anyagkialakítástól, mérettől és beruházótól függően. Például az Alba Ház lakópark lakásaiért 230–260 ezer, a Zöld Udvarházban kialakítottakért ????, a Budai ??? épülő Gellért Udvarház lakóingatlanjaiért 210–240 ezer, míg az Arany sziget nevet viselő projekt lakásaiért ???? forint/négyzetméter árat kell letenni. Jóval kisebb a mozgás a használt lakások részpiacán. Ebben a szegmensben a panelek ára – melyek szép számmal épültek a városban – két éve 1-1,5 millióval esett vissza, s ennek köszönhetően adásvételek is születnek. Vásárlóik főleg idősebb korosztálybeliek és fiatal családalapítók. A kínálatban jelenleg számos 2,5 szobás (54 négyzetméteres) panellakás található, 7,5-8 millió forintos áron. Ennél drágábbak a hagyományos építésű társasházi lakások: egy-egy kétszobásért (56 négyzetméteres) 10-11 millió forintot kell előteremteni. A családi házak kínálata széles skálán mozog a városban: a régebben épült, felújításra váró otthonok éppúgy megtalálhatók, mint a néhány éve tető alá hozott korszerűbbek. A 20–30 éves házakat 20–30 millió, a 10–15 éveseket 30–35, míg a 2-3 éve épülteket 30–60 millió forint között kínálják tulajdonosaik. A lakásbérletek iránt szintén csökkent a kereslet az elmúlt években, s kissé a díjak is visszaestek. Az 54 négyzetméteres panelekért rezsi nélkül havi 40–45 ezer, a hasonló méretű régi téglaépítésű társasháziakért 50–60, az újakért pedig 70–80 ezer forintot kell havonta fizetni. Az irodabérleti díj a régi épületekben 6–10, a legújabb belvárosi irodaházban pedig 14 euró/hó/négyzetméter körül van, míg az üzlethelyiségek díja havi 8–12 euró/négyzetméter között alakul.

A tánccal az érzelmek pontosan kifejezhetők

A Győri Balett és a Rába parti város neve az elmúlt években éppúgy összefonódott, mint a társulat előadásai a magas minőséggel, a kivételes művészi teljesítménnyel. Alig múlt negyedszázada, hogy a Magyar Állami Balettintézet végzős növendékei az új győri színház épületében Markó Iván vezetésével megalapították együttesüket. Nem kellett sok idő, hogy a társulat — átlépve a szűk régió, majd az ország határait — nemzetközi porondon is megmérettesse magát, és learassa a megérdemelt szakmai elismeréseket. A siker azóta is töretlen, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a balett-társulat az itthoni országos fellépések mellett bejárta az egész világot. A fővároson kívül itthon a nagyvárosok mellett előadásaik gyakori színhelyei a különböző kulturális fesztiválok: a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Zsidó Nyári Fesztivál, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Miskolci Operafesztivál, a Keszthelyi Táncpanoráma, vagy a Győrben jövő júniusban ötödik alkalommal – hazai és külföldi táncegyüttesek részvételével – megrendezett Magyar Táncfesztivál. Az évadonkénti két győri bemutató mellett az együttes több ősbemutatót tartott az évek során Budapesten, Bécsben, Athénban, Londonban és Párizsban. Fellépett a Milanói Scalaban, a Bayreuth-i Ünnepi Játékokon, a szöuli olimpián. Turnézott Ausztriában, Németországban, Amerikában, Japánban, Olaszországban, Angliában, Kínában, Indiában, Oroszországban, és számos alkalommal szerepelt cseh, román, szlovák, valamint dán és izraeli városok színpadjain is. 2002-ben például a New Yorkban nyolc előadás során óriási sikerrel mutatta be a „Purim, avagy a sorsvetés” című darabot. A 2006-os év szintén bővelkedik fellépésekben: Mozart születésének 250. évfordulója alkalmából az idehaza nagy sikerű Giovanni című balettjét tíz német nagyvárosban adja elő a társulat. A magas színvonalú művészi munkát a nemzetközi szakma is elismerte: 1983-ban a Baltimore-i Világszínházi Fesztiválon — a bemutatott 27 közül — a Győri Balett előadását ítélték a legjobbnak a kritikusok, amit díjjal jutalmaztak. S hogy mi a Győri Balett sikerének a titka? Kiss János igazgató szerint – aki 1991 óta irányítja az együttest – elsősorban az, hogy a táncszínházi hagyományokra építve, sokszínű, változatos témájú és stílusú darabokat mutatnak be, melyet a legmagasabb táncszakmai tudással adnak elő. Ezt a sokszínűséget, valamint művészi alázatot és szakmai tudást a balettet szerető nézők — itthon és külföldön – egyaránt értékelik. Emellett mint mondja, sokan azért is kedvelik a Győri Balettet, mert a színpadon hús-vér férfiak és nők vannak, ami erőt, elementaritást sugároz a néző felé. Ez nemcsak a magas szintű tánctudásból ered, hanem abból is, hogy a táncosok emberként is nagyszerűek: az együttes tagjainak jó része ugyanis ma már saját nevelés, akiket öt évig képeznek a Győri Tánc és Képzőművészeti Iskolában. Természetesen az igazgató szerint a siker „kovácsai” a győri Balett esetében a jól megválasztott téma, s a kitűnő táncművészek mellett az olyan neves hazai és külföldi koreográfusok is, mint William Fomin, Robert North, és Robert Cohan.

Győriek a régió biztonságáért

Tíz éve szereplője a vagyonvédelmi piacnak az LHB Inter-Sec. Kft., amely az induló 12 fős állományról mára 350 dolgozót foglalkoztató céggé nőtte ki magát. A több mint 1200 ügyfelet kiszolgáló győri székhelyű vállalkozás kormány- és államfők biztosítását is végezte, és a vezetők büszkén emlékeznek az ezen munkákért kapott elismerésekre. A sport- és kulturális rendezvények (kézilabda-EB, táncvilágbajnokság, stb.) nagy többségét a régióban a cég biztosítja. – Rengeteg elégedett megrendelő dicséri az önök munkáját. Milyen célokat tűztek ki maguk elé? – Szeretnénk megerősíteni vezető piaci pozíciónkat. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a mennyiségi megrendelésszám a minőség rovására menjen, ezért személyes kapcsolattartásra törekszünk a megrendelőinkkel. A visszajelzésekből egyértelmű képet kapunk arról, hogy milyen irányba fejlesszük tovább a szolgáltatásainkat – kezdte a beszélgetést Jákó Zsolt, Löndör István és Heitter Péter, a győri székhelyű cég három tulajdonos-ügyvezetője. Jelenleg telephelyek őrzése mellett ellátnak portai szolgálatot, 24 órás számítógépes felügyelettel és fegyveres elfogó csapattal is vigyáznak ügyfeleik biztonságára. Komplett gyengeáramú, biztonságtechnikai, tűzvédelmi és kamerás megfigyelő rendszerek kialakítását is végzik, illetve létesítményi tűzoltói, tűzvédelmi felelősi feladatokat látnak el több cégnél. – Hol a határ ezek után? – Büszkeség számunkra az, amikor több régi megrendelőnk új, ipari parki vagy más telephelyének megvalósításakor ismételten bennünket választ. – Ez egyértelmű visszajelzés – folytatják az ügyvezetők –: elégedettek a munkánkkal, éppen ezért szeretnénk továbbra is megfelelni minden elvárásnak. Ezen cél érdekében dolgozóink folyamatos szakmai képzésben részesülnek mind technikai, mind fizikális-önvédelmi téren. Az elmúlt tíz évben az előfizetőinknél a mi hibánkból eredő károkozás nem történt, mindamellett a károk megelőzésére cégünk nagy hangsúlyt fektet. A szakmai tudáson kívül több száz millió forintos felelősségbiztosítás és stabil anyagi háttér nyújt biztonságot a megbízóinknak. Bizonyára ez a nyomon követhetőség és előregondolkodás eredményezte, hogy 2000. évtől a régió és Magyarország legnagyobb autóipari befektetője is az LHB Inter-Sec. Kft. kiemelt ügyfele, amelynek telephelyén létesítményi tűzoltóságot is üzemeltet. Az LHB Inter-Sec. Kft. Győrben, Szombathelyen, Tatabányán, Sopronban, Mosonmagyaróváron is biztonságot garantál ügyfelei számára.

A Glovita név a biztonság, kényelem védjegye lett

Biztonság, kényelem, elegancia. Ezek a legfőbb jellemzői a Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár Rt. termékeinek. S hogy a „Glovita” védjegyhez világszínvonalú minőség párosul, jelzi: a cég az évente gyártott, mintegy 10 millió pár kesztyű 80%-át a nyugat-európai országokba exportálja. Az 1929-ben, a bécsi székhelyű Heller-Askonas harisnya- és kesztyűgyár alapította hazai „fióküzem” hosszú utat tett meg az elmúlt 76 évben. A társaság az első évekbeli női harisnyák gyártása után kesztyűgyártással bővítette profilját, és az ötveneses években már ez határozta termékstruktúráját. Ekkortájt kapta a Győri Kötöttkesztyűgyár nevet is, és ekkortól indultak el azok a komoly fejlesztések, amelyekre a mai sikeres vállalkozás alapjai épültek –mutatja be a kezdeteket dr. Sándor Zsuzsa, a Glovita kereskedelmi igazgatója. A cég eleinte saját gyártmányú gépein készített divatkesztyűket, bőrkesztyűbe való bélést, majd az 1970-es években vásárolt modern japán kesztyűkötő-gépeken indította el új – szabás-varrás nélküli – ún. idombakötött kesztyűi gyártását. Az első japán gépek behozatalát 1978-ban újabb, a jacquard-minta kötésére is alkalmas gépek követték: s ez a beruházás rövid időn belül megsokszorozta az éves termelést. Az újabb nagy fordulat 1996-hoz kötődik. Ekkor hajtották végre azt a több mint 400 millió forintos üzemfejlesztést, melynek eredményeként ma már a legkorszerűbb kötő- és varrógépekkel, karbantartó részleggel működik a gyár. A siker nem maradt el: a közben Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár nevet felvett társaság Közép-Európa legnagyobb kesztyűgyárává nőtte ki magát, s termékeivel meghódította a nyugat-európai piacot is. Ma az évente gyártott, mintegy 10 millió pár körüli „kézrevaló” 80%-át Nyugat-Európába, elsősorban Német- és Franciaországba exportálja a cég. Számokban kifejezve: árbevétele 2003-ban meghaladta az egy és negyedmilliárd, 2004-ben pedig az 1,2 milliárd forintot A társaság meghatározó termékcsaládja az idombakötött munka- és áruvédelmi kesztyű, melynek számos típusa készül a különböző felhasználási területekre. Kesztyűiket használják az egészségügyben (rendelőkbben, kórházakban), a finomműszer-iparban, gép- és autóiparban, de gyártanak védőkesztyűt az építőiparban, mezőgazdaságban, élelmiszeriparban dolgozók számára is. Anyaguk többnyire a jól bevált pamut, műszál (kopásálló polyamid, polypropylen, polyester), de különleges tulajdonságokkal rendelkező, például nomex (hőálló), kevlár/twaron (vágás- és hőálló), valamint üvegszálas (/fokozottan vágásálló) fonaltípusokból is készülnek .A különleges kötési technológia teszi lehetővé, hogy a kesztyű belső-a kézfelülettel érintkező- fala lehet bőrbarát pamut, míg a külső része, pedig az igénybevételi elvárásnak megfelő fonaltípus.Glovita sok cég számára készített reklám-célokra kesztyűt, mivel a technológia, a csúszálgátló pontozás felvitelével /vagy akár anélkül is/ logokat is tud a kesztyűre „varázsolni”. Minden védőkesztyű a megfelelő szabvány szerint minősített, fokozatosan tér át a cég a CE követelményrendszere szerinti kvalifikációra. S hogy mi a siker titka? Az igazgatóasszony szerint a nagy múltú gyártói-fejlesztői tapasztalat, magas szintű technológia és piaci ismeret mellett – az ISO 9001/2000 minőségbiztosítási rendszerrel megerősített – minőségi munka, amely elsődleges a gyártás minden fázisában. Csak ezzel és vevőt szertő kereskedőkkel lehet a ma a textiliparban talpon maradni, és piaci sikereket elérni. A cég ars poeticaja: „A megelégedett vevő, sikerünk biztosítéka melyért kesztyűinkkel kezeskedünk.”

A piac díjazza a minőséget

Magyar Minőség Háza Díj, Magyar Termék Nagydíj, Gazdaságért Nívódíj: mindez az egyre erősödő textilipari versenyben. S azt, hogy a minőség hosszabb távon mégiscsak kifizetődő, a hazai és nemzetközi elismerést jelentő díjak mellett a nyugati piac érdeklődése is alátámasztja. A Pannon-Flax Rt. termékei nemcsak itthon sikeresek: a cég jelentős mennyiséget exportál.

Laktanyát alakít Business centerré a Leier

A Leier-csoport szinte napra pontosan negyven évvel ezelőtt családi vállalkozásként indult. A nemzetközi terjeszkedést Magyarországon kezdte 1985-ben, majd kiterjesztette tevékenységét Lengyelországra, Szlovákiára, Romániára– interjú Michael Leier tulajdonossal.