A város gazdasági ereje már most is igen jelentős, amit többek között az is bizonyít, hogy nőtt a foglalkoztatás: Székesfehérváron összesen 72 ezer munkahely várja a helyi, illetve a környező településekről bejáró munkavállalókat. Emellett az országban a megyei jogú városok közül Fehérváron a legmagasabb a vásárlóerő - mondta Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, akivel a város helyzetéről, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
- Fehérvár igen jó adottságainak köszönhető a város iparának fejlődése. Több helyi cég országos viszonylatban is meghatározó szerepet tölt be. Nagyobb beruházók terveznek-e a közeljövőben a városban letelepedni?
- Székesfehérvár kezdetben a jó logisztikai helyzete miatt vonzotta a befektetőket. Ebben a közúti csatlakozási lehetőségek és a város elhelyezkedése játszott nagy szerepet, de mindez nem feltétlenül elég ahhoz, hogy itt is tartsuk az érdeklődőket. Minden új befektetővel tárgyalunk, és a kis cégeknek is ugyanúgy örülünk. A helyi vállalkozások is jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években; gondoljunk például a Jüllich Glas Holdingra, amely Kína egyik vezető autóüveg-gyártójával kötött megállapodást, vagy akár a Cerbonára. Tavaly települt Székesfehérvárra a Filtronic cég, valamint az is nagy eredmény, hogy a Parmalat-gyárat nem kellett bezárni, hiszen az Alföldi Tej kft. átvette a termelést és a dolgozókat. Ami pedig talán még fontosabb, hogy a régóta jelen lévő cégeket meg tudjuk tartani, sőt jelentős fejlesztéseket hajtanak végre szinte valamennyien (például az Alcoa-Köfém Kft., a Denso vagy a Philips).
- Székesfehérvár és Veszprém, egyfajta fejlesztési pólus-tengelyt alkotva, csatlakozott az ország hat további városához. Milyen változásokat eredményezhet ez a település életében?
- Székesfehérvár amellett, hogy statisztikai régióközpont, tavaly fejlesztési pólus is lett. Az idei évben egy rendkívül magas szakmai követelményeknek megfelelő új fejlesztési programot állítunk össze. Ezt a programot széles körű városi és kormányzati részvétellel, Veszprém városával együtt készítjük el február végéig. Azért jó, hogy bekerültünk a „hetek klubjába” - a fejlesztési pólusokat alkotó városok közé -, mert ezeknek a városoknak a fejlődését a kormányzat kiemelten támogatja, hiszen az egész ország versenyképességének növekedését várja általuk. Éppen ezért olyan gazdaságfejlesztési programot dolgozunk ki a 2007-2013-as időszakra, amelynek révén a forrásokat hatékonyan fel tudjuk használni. Székesfehérvár vonatkozásában a program kiemelten az életminőség fejlesztését, az elektronikai, informatikai és autóalkatrész-gyártó ipar fejlesztését, a logisztika erősítését, a szakképzés és a felsőoktatás erősítését, valamint a környezetvédelem fejlesztését fogja tartalmazni.
- Melyek a stratégiai feladatok, mik a legfontosabb projektek?
- 2006-ban is legfontosabb célunk, hogy fejlesszük a város gazdaságát, növeljük a munkahelyek számát és odafigyeljünk az itt élők igényeire. A város gazdasági programjában megfogalmazott fejlesztések közül többet sikerült beemelni a második nemzeti fejlesztési tervbe, így 2007-től újabb lehetőségek nyílnak meg Székesfehérvár számára. Ilyen program például egy regionális közlekedési központ megépítése, amihez kapcsolódóan elkezdjük a déli elkerülő út építését. Ezzel és a 2005 novemberében átadott 63-as elkerülő útszakasszal együtt a belváros mentesül a nagyarányú átmenő teherforgalom alól és jelentősen javul a város közlekedése. Nyertes pályázatunk alapján kormányzati pénzből létrehozzuk a Térségi Integrált Szakképző Központot, ahol a diákok a legmodernebb technikával szerezhetnek versenyképes tudást. Az egészségügyi ellátás jelentős javítása érdekében megvalósul a kórházon belül a szív- és érrendszeri betegségek ellátását biztosító Regionális Hemodinamikai Központ és a Sürgősségi Gyermekellátás Regionális Központja.
- Milyen bevételekből, mekkora költségvetésből gazdálkodik idén a város?
- 2006-ra 29,5 milliárd forintos főösszeggel tervezünk, ami kötelező és vállalt feladataink ellátásra szolgál. A fejlesztések mellett az éves költségvetés összeállításakor biztosítjuk az önkormányzati intézmények működését, támogatjuk a kulturális és sportrendezvényeket, a sportéletet, a civil szervezeteket és azokat, akik rá vannak szorulva az önkormányzat, a város támogatására. A központi költségvetés különböző címeken részesíti az önkormányzatokat támogatásban. Így normatív állami hozzájárulást kapunk az intézményeinkben ellátottak után, a székesfehérvári állandó lakosok által 2004-ben befizetett személyi jövedelemadóból is részesülünk, valamint nyertes pályázataink alapján egyéb célokra, elsősorban beruházásainkhoz, további 3 milliárd forint támogatást kapunk a központi büdzséből. Az önkormányzat saját bevételei közül kiemelném az iparűzési adót, ami 2005-ben 6,5 milliárd forintot tett ki.
- Mekkora munkanélküliséggel számol most a város, milyen változást hozhat Fehérvár életében az Ikarus buszok gyártása?
- A munkanélküliségi ráta 4 százalék alatti, ami az országos átlagnál is kedvezőbb. Emellett érdemes megemlíteni, hogy nemcsak az itt élők találnak állást, hanem a kistérséghez tartozó településekről is sokan járnak Fehérvárra dolgozni. Örülök az Ika-russal kapcsolatos híreknek. Ez a vállalat egyike azoknak a nagy múltú cégeknek, amelyek hosszú évtizedeken át munkát biztosítottak a fehérváriaknak, szakképzett dolgozóira pedig az elmúlt időszakban ide települt cégek is számíthattak. A városban jelenleg is kedvező a foglalkoztatási arány, de remélem, az autóbuszgyártás újbóli beindulása lehetőséget teremt azok számára is, akik régebben ezen a területen dolgoztak, és azóta esetleg nem tudtak elhelyezkedni.
