Ignácz Valéria

Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye szolgáltatásaiból

Vendégszobai ellátás idősek részére Szeretné biztonságban tudni idős korú szeretteit, amíg Ön dolgozik, pihen vagy nyaral? Szeretné, ha elhivatott, felkészült szakemberek gondoskodnának róluk? Megoldást jelenthetnek az Újpest Önkormányzatának Szociális és Egészségügyi Intézménye keretében működő átmeneti gondozóházak szolgáltatásai, ahol szeretetteljes környezet várja kedves vendégeinket. Gondozóházaink: Őszi Fény Gondozási Központ Bp. IV., Tungsram u. 9., központvezető: Radvánszki Edit, telefon: 230-5363 Bársonyszív Gondozási Központ Bp. IV., Király u. 15., központvezető: Király Zsuzsanna, telefon: 380-4945 Vendégeink összkomfortos, 2 ágyas, ízlésesen berendezett apartmanokban kapnak elhelyezést. Szobáinkban televízió, hűtőszekrény, nővérhívó szolgálja kényelmüket. Szolgáltatásaink: – napi négyszeri étkezés, – általános ápolás gondozási felügyelettel, – vizit jellegű orvosi ellátás, – szükség esetén gyógytorna, – életkori sajátosságokat, érdeklődési kört figyelembe vevő közös programokkal, rendezvényekkel viszünk színt vendégeink napjaiba. Ha felkeltettük érdeklődését, további információért forduljon a központvezetőkhöz a fenti telefonszámokon. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket!

Az Észak-pesti Ipari Park betelepülői

Cégnév Telefon Tevékenység 1. Alcan Hungaria Kft. 232-3400 alumíniumipari féltermékek kereskedelme, megmunkálása 2. ARES Hungária Kft. 272-2200 nemzetközi szállítmányozás 3. Blackprint Kft. 250-7595 nyomdaipar 4. Bonn-Magyarország Kft.* 233-2138 mikrohullámú és rádiófrekv. kutatás-fejlesztés, gyártás 5. Brilux Kft. 505-4515 világítástechnikai termékek forgalmazása 6. Callow & Maddox Hungary Kft. 435-1030 üléshuzatok gyártása 7. Cosmopolitan Cosmetics Kft. 801-8700 illatszer-kereskedelem 8. Gönczi és Fia Kft. 272-2050 tartálygyártás 9. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 399-7010 nyomdászat 10. Kőházy-Tradíció Kft. 350-7759 festékkereskedelem 11. Lapp-Fa Kft. 231-0693 faipar 12. Levantex Kft. 435-3000 Iveco-márkakereskedés és -márkaszerviz 13. Mediso Kft.* 399-3030 orvosi műszerek gyártása, szervize 14. OSG Kft. 435-1400 digitális nyomda 15. Printcolor Kft.* 433-5710 nyomdafesték-kereskedelem 16. Recomp Informatikai Rt. 435-1460 szoftverfejlesztés 17. Rittal Kft. 399-8000 kapcsolószekrények forgalmazása 18. Transalkim Kft. 435-2000 szállítmányozás, raktári logisztika, vámügynökség 19. Üvegkalmár Kft. 379-6492 üvegfeldolgozás *még nem kezdte meg működését az ipari parkban Budapest, 2006. május 30.

A csúcstechnológiai fejlesztések központjává válhat

Miskolc lehetőségei jelentősen megváltoztak azzal, hogy az autópálya elérte a várost, mert ezzel egy fontos és régóta várt közlekedési kapcsolat jött létre. Ugyanilyen lényeges Miskolc életében az elkerülő út megépítése is, amely gyakorlatilag leválasztja az észak-borsodi forgalmat a városról és közvetlenül az autópályára tereli. Az elkerülő út mentén pedig olyan ipari területek jöttek létre, amelyek vonzóak a befektetések számára. E terület tavaly elnyerte az ipari park címet. Északkelet-Magyarország leglényegesebb beruházásai közvetlenül az elkerülő útszakasz mellett valósulnak majd meg; arról, hogy mely vállalkozások települnének ide, még előzetes tárgyalások folynak, annyit azonban már lehet tudni, hogy elsősorban gépipari cégekről van szó – mondta a NAPI Gazdaságnak Káli Sándor, Miskolc polgármestere. A magyar és az orosz kormány megállapodásának köszönhetően pedig az új nanotechnológiai központnak Miskolctapolca ad otthont. Miskolc fontos gazdasági eseménynek tartja, hogy bekerült az ország versenyképességi pólustengelyét alkotó hét város közé. Az önkormányzat elképzelései megegyeznek a kormány azon szándékával, hogy a térségbe elsősorban csúcstechnológiai befektetéseket vonzzanak. Jelentősen megnőtt az érdeklődés az ilyen irányú befektetési lehetőségek iránt, elsősorban az ittlévő vegyipari cégek részéről. Más vállalatokat kifejezetten az az eshetőség érdekel, ha a város támogatást kap a kormánytól a csúcstechnológiai fejlesztésekhez – ez esetben áthoznák a térségbe saját fejlesztő részlegeiket. Amennyiben mindez megvalósul, az észak-magyarországi póluson létrejönne az úgynevezett „Science Park”, mint kutatóközpontok projektje. A mechatronikai és a vegyipari klaszter, az anyagtudományi és anyagtechnikai központ mellett a nanotechnológia és a megújuló energiák szakterülete tartozna ide. A pólus magját az innováció adná, erre épülne a gazdaságfejlesztés és a hozzá tartozó infrastruktúra. "A csúcstechnológiai fejlesztéseknél elsőrendű szempont, hogy minél több olyan befektető jöjjön, akik tartósan itt is maradnak" – hangsúlyozza a polgármester. A beruházásokat a térség viszonylag alacsony ingatlanárai és a magas színvonalú szakképzés is vonzza. Miskolc a középfokú oktatási rendszerének átalakítását mintegy másfél milliárd forintos beruházásból hajtotta végre. A Miskolci Egyetemen a Bosch mechatronikai képzési bázist alakított ki, ez egybevág a város adottságaival és azon elképzeléseivel, amelyek a mechatronika és a logisztika fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Miskolcon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, ami az oktatási rendszer átalakítását igényli. A Miskolci Egyetem is átgondolta saját stratégiáját, mert a magyar és az európai iparban egyaránt megnőtt az igény a valamely szakterületre specializálódott műszaki végzettségűek iránt. A város a hatvanmilliárd forintos költségvetésének 84 százalékát az intézményhálózat – főként az egészségügyi és oktatási intézmények – fenntartására fordítja, fejlesztésre körülbelül 7-7,5 milliárd forint jut. A város fejlesztési keretét központi címzett támogatások egészítik ki. Az egészségügy területén két jelentős beruházás van folyamatban: kétmilliárd forintból szűrőállomást hoznak létre, a megyei kórházban egy átfogó rekonstrukciót, a városi kórházban pedig a szülészet és nőgyógyászat felújítását kezdik meg. Miskolc városképe jelentős változáson megy keresztül, köszönhetően a Regionális Operatív Program keretében megvalósuló, hozzávetőleg 1,6 milliárd forintos belváros-rehabilitációnak, valamint a Plaza Projektnek. Ez utóbbi során az üzleteknek már mintegy a fele megújult, végső célja pedig az, hogy az igényes vásárlókat újra a belvárosba vonzza. Az átalakulás hatására egyre több új vendéglátóhely is nyílik. A belváros központjában a közönség számára újra megnyílt a régi Szinva, amelynek teraszos lépcsősora, a Szinva-terasz a város látványosságai közé tartozik. A belváros-rehabilitáció keretében közlekedési szempontból komoly változást jelent majd a sétálóutcán kialakítandó merőleges tengely, amely a belváros közepéből, a Szinva-terasztól indul. A felújítás egyik lényeges elemeként földalatti parkolókat építenek, amire már régen szükség lett volna. A Miskolcról kialakított kép jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban, az idelátogatók rácsodálkoznak, hogy ez a város már nem az, amelyre ők emlékeztek. Miskolc több jelentős kulturális és sporteseménynek volt és lesz helyszíne. Május végére tervezi az önkormányzat a Művészetek Háza átadását, amely egyszerre fog helyet adni hangversenyteremnek, kiállítótermeknek és egy art mozinak, ahol magyar és európai filmeket fognak vetíteni. A mintegy 850 millió forintos beruházás részben az Operafesztiválnak is helyszíne lesz (ahol a milánói Scala művészei is fellépnek) idén, a miskolci szimfonikus zenekarnak pedig állandó koncerttermet nyújt. A város az új, fedett, 1500 főt befogadó jégkorongcsarnokát önerőből, körülbelül 1,2 milliárd forintból építette fel. Nagy vállalkozás volt, hogy a junior jégkorong-világbajnokságot már itt rendezték meg. A teltházas vb hatalmas siker volt, és a nagy érdeklődésből úgy tűnik, hogy a miskolci jégkorongsport komoly jövő elé néz. Miskolctapolcán a Vizek Völgye Projekt keretében tavaly megújult a Barlangfürdő, a belső tereket átalakították, kívül szaunaparkot alakítottak ki. A tervek szerint a tapolcai strandból élményfürdő és szálloda lesz. Miskolc elsősorban a „soft turizmusban” érdekelt, a pihenni vágyó kisgyerekes családok és az idősek számára szeretne kellemes kikapcsolódást nyújtani. A város egyik kiemelt projektje a történelmi Avas rehabilitációja. Az Avas-hegy egyik domboldalán a régészek meglepő leletre bukkantak, amely gyakorlatilag azt bizonyítja, hogy 70 ezer éves az európai kultúra: földrészünkön itt találták meg a modern ember első kőeszköz-megmunkálási technológiájának nyomait. Miskolc második lett az Európa Kulturális Fővárosa pályázaton, ezt azonban nem vereségként élte meg, hiszen jelentős magyar városokat sikerült pályázatával maga mögé utasítania, és erre nagyon büszke. „Az ország pedig felfigyelt Miskolcra” – teszi hozzá a polgármester.

Nem csak az acélkereskedelemben, az építőipar egész területén otthon van

„Első vállalatom megszűnése után úgy döntöttem, hogy létrehozok egy másik céget, amely továbbviszi a már kialakított üzleti kapcsolatrendszert, és hasonló módon ellátja az acélkereskedelemben komoly piaci partnernek számító gyártókat, kereskedőket. Így jött létre 1998 októberében a Remont-Hungary Zrt. két magyar és két szlovák magánszemély részvételével” – mondta a NAPI Gazdaságnak Tóth László vezérigazgató. A cég 2003. július óta működik részvénytársaság formájában. A vállalat acélkereskedelemmel kezdte – ezen belül export- és importtevékenységet egyaránt folytat –, amelyhez idővel kialakította a beszállítói hátteret, majd egy olyan szállítmányozást, mellyel „just in time” rendszerben tudja kiszolgálni partnereit. Így a cég állandó, nagy készlettel rendelkezik termékekből (ezt banki finanszírozással oldja meg), így a partnereknek időben tud szállítani. A vállalat kapcsolatban áll Kelet-Közép-Európa legnagyobb acélgyártóival, tevékenységének „gerincét” ma is a kereskedelem alkotja. A szállítmányozás az első időszakban főleg a saját áru szállításához kapcsolódott – a cég éves szinten tízezer tonna körül szállít acélterméket partnereinek. Magyarország uniós csatlakozása óta saját termékeinek szállítása mellett nemzetközi fuvarozási feladatokat is ellát, az áruk legkülönbözőbb fajtáit szállítja kamionjaival Európa-szerte. A Remont-Hungary Zrt. fuvarszervezéssel is foglalkozik – partnercégeivel közösen mintegy száz kamiont mozgat a fuvarfeladatok megoldására. Később acélszerkezet-gyártó bázist alakított ki Békéscsabán és Miskolcon. A megnövelt dolgozói létszámmal a cég nem csak a gyártást, de annak készre építését (szerelés, kivitelezés, összeállítás) is el tudja végezni. 2004-től az építőipar széles körében tevékenykedik a vállalat, épített – többek között – magánházat, közösségi házat, iskolát, nyugdíjasfalut, magtárat, autóklubhoz javítóműhelyt Békés, Hajdú-Bihar, Heves és Borsod megyékben. 2006-ra húzódik a vállalat egyik legnagyobb projektje, a Bátorban épülő, 120 férőhelyes nyugdíjasfalu felépítésének a befejezése. A Remont-Hungary Zrt. a nagy volumenű építkezés generálkivitelezője. Az építőiparban autószalonok építéséhez gyárt acélszerkezeteket a vállalat. Újdonságként most kezdi el a függönyfalak és a tűzgátló ajtók gyártását, melyek meghatározó elemei lesznek az irodaház-építéseknek. „A vállalat által folytatott komplex építőipari tevékenység – amely az alapozástól akár a kész épület átadásáig tarthat – elengedhetetlenül fontos lesz a jövő építőiparában” – véli a vezérigazgató. A cég nemrégiben pályázatot nyújtott be egy az uniós szabályoknak megfelelő új autószalon, a miskolci BMW-szalon felépítésére. „Az önmagában is nagy szakmai kihívást jelentő projekt megvalósítása után olyan referenciával rendelkezne a Remont-Hungary Zrt., amely alapján elmondható lenne, hogy szinte már mindent épített, ami építhető” – hangsúlyozta a vezérigazgató. Nagy áttörést jelentett a cég életében a 2005 januárjában megvett kazángyártási „know-how”, mellyel éves szinten ezer darab Delta típusú szilárd tüzelésű kazán gyártására képes békéscsabai telephelyén. E termékeit belföldön és külföldön egyaránt értékesíti. A Remont-Hungary Zrt. hatmillió forintos alaptőkével alakult, az évek során pedig – mint sikeres vállalkozás – egyre nagyobb és nagyobb forgalmat bonyolított le. Míg az első (bevezető) évben 67 millió forintos forgalmat mondhatott magáénak, a következő években már ennek többszörösét könyvelhette el bevételként. Az 1999-ben 550 millió forintos forgalmat 2000-re 800 millió forintra növelte, innentől pedig – főként exporttevékenységének köszönhetően – a vállalat átlépte az egymilliárd forintos határt. Tavaly 1,3 milliárd forint volt a forgalom. A dolgozók létszámát tekintve ugyanilyen ugrásszerű változáson ment keresztül a cég: a kezdeti két főről 2005 végére 90-re emelkedett a foglalkoztatottak száma. 2001 végén a vállalat ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítványt szerzett az acélkereskedelem, acélszerkezet gyártás és kazángyártás tevékenységekre. A cég jövőre vonatkozó legfőbb terve, hogy két új üzemet hoz létre, amivel körülbelül 80 pluszmunkahelyet teremtene Miskolcon. Az egyik üzemben az építőipar elengedhetetlen alapanyagát, hegesztett betonacél hálót készítenének, míg a másikban állatszállító pótkocsikat gyártanának – évi mintegy 120 darabot, amelyeket szerződés alapján Olaszországba szállítanának. A cég mindkét gyár kialakításához a legmodernebb technológiát kívánja felhasználni. A két új üzem Miskolcról és a környékéről érkezőknek is plusz munkahelyet biztosítana. Amennyiben mindez megvalósul, a Remont-Hungary Zrt. dolgozóinak létszáma 170 fő körül fog alakulni, 2006-os bevétele pedig elérheti a 2,9 milliárd forintot is.

A prémiumkategóriás pálinkák gyártója

Miskolci Likőrgyárat – akkor még mint pálinkafőzdét – 1916-ban alapította a város abból a célból, hogy a környéken termesztett gyümölcs egy részéből a lakosság pálinkát készíthessen. A város vezetősége által alapított főzde az évek során folyamatosan bővült, pálinkafőzde mellett rum- és likőrgyárrá is alakult. 1945 után államosították, és a Szeszipari Tröszt keretében az öt magyarországi szeszesital-gyártó vállalat egyikévé vált. Mára az öt nagy közül négy – köztük a miskolci vállalat – maradt meg. 1992 óta a Miskolci Likőrgyár részvénytársaságként, de továbbra is állami tulajdonban üzemel. A gyár 150–170 főt foglalkoztat és 1,5-2 milliárd forintos forgalmat bonyolít egy évben – mondta dr. Oroszné dr. Prekop Erzsébet, a Miskolci Likőrgyár Rt. vezérigazgatója. A Miskolci Likőrgyár a hagyományos szeszesital-gyártás mellett likőrjeivel is híressé vált. A vállalat által gyártott Milky tejszínlikőr nem csak ízével, hanem szakmatörténeti jelentőségével is kitűnik a likőrök közül. Az 1980-as években a Miskolci Likőrgyár gyártott először Magyarországon ilyen Baley’s-jellegű italt, amelynek előállításához saját tejüzemet is létrehozott. A likőrök mellett brandyt, keserűitalokat és pálinkát is gyárt a vállalat. A likőrgyár a magyar hagyományos módon főzött pálinka, a kisüsti pálinka mellett, 2004-ben alapított új üzemében számítógép-vezérlésű technológiával is gyárt pálinkát. A mintegy 120 millió forintos beruházás során az új üzembe egy német főzőberendezést vásárolt a vállalat, az előállított italok minőségét pedig az erjedéstől a lefőzésig egy modern számítógépes program irányítja, lehetőséget adva természetesen a folyamatokba való beavatkozásra. A Miskolci Likőrgyár számára a legfontosabb gyümölcs a kajszibarack, hiszen a Gönci Barackpálinkát mint földrajzi eredetvédelemmel rendelkező italt gyártja. Az új üzem megalakulásának első évében már meggyből, szilvából és kajszibarackból gyártott pálinkájával indult a VinAgora Nemzetközi Bor- és Pálinkaversenyen, ahol mindhárommal díjat nyert. Szilvapálinkája az aranyérem mellett a Champion-díjat is megkapta, mert a Magyarországról induló szilvapálinkák közül a legjobbnak bizonyult. 2005-ben a Hundeszt pálinkaversenyen nyolc pálinkával indult és tíz díjat hozott el; itt Gönci Barackpálinkája aranyérmes lett és a Champion-díjat is megkapta. Vadalma-, vadkörte-, cigánymeggy-, málna- és birspálinkái ugyancsak több versenyen nyertek érmet.

A legnagyobb COOP értékesítési hálózat az északkeleti régióban

Az Unió COOP Rt. elődje tíz évvel ezelőtt mintegy 60 egységével még ÁFÉSZ-ként működött Miskolcon és környékén. A COOP megalakulásakor a szövetkezet csatlakozott a hálózathoz, s a lánc fejlesztése és a profiltisztítás mellett további üzleteket vásárolt és újított fel. Tóth László elnök-vezérigazgató a céget 1992 júniusától vezeti, az Unió 2000-ben történt rt.-vé alakulása óta pedig a társaság igazgatósági tagja és vezérigazgatója.

Fejlesztési pólus-Technopolisz, tudásalapú gazdaságfejlesztés

A fejlesztésipólus-program – mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat – mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. A pólusmozgalom az Európai Unióban, Franciaország által kialakított térségfejlesztési megoldás, egy lehetőség a térségeknek, hogy gyorsítsák gazdasági növekedésüket, mégpedig úgy, hogy a fejlesztés a nagyvárosokra koncentrál, e városok pedig kisugároznak a környék gazdaságára. A Miskolc Fejlesztési Pólus Stratégia a város és a régió versenyképességét, a gazdasági teljesítmény javítását helyezi a középpontba – mondta Dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének igazgatója. A tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés alapját az a felismerés adja, hogy az Európai Unió és tagállamai csak úgy tudnak lépést tartani más gazdasági központokkal, ha a tudás, az innováció területein fejlesztik gazdaságukat. A kutatásfejlesztésekre és azok gazdasági hasznosítására épülően kell a gazdaság szerkezetét átalakítani; a tudás új megoldások, fejlesztések és ezekből új termékek, gyártástechnológiák kialakításában nyilvánul meg. A Pólus Stratégiának ezért feladata, hogy eszközeivel és projektjeivel támogassa a vállalkozások versenyképességének, innovációkészségének a javulását úgy, hogy ezt elősegítő környezetet biztosít. Mindez új vállalkozások betelepülését is elősegíti a térségben. A Miskolc Pólus Stratégia címe „Technopolisz – alkalmazott high-tech ipari megoldások” (itt a közvetlenül a gazdaság által hasznosítható high-tech megoldásokra kell csak gondolni). Ez azt jelenti, hogy Miskolcon a szakmai tudományos gyökerek elsősorban műszaki tudományokra és kutatásokra fókuszáltan fognak megjelenni, és olyan high-tech területeken, csúcstechnológiai megoldásokban, amelyeket közvetlenül be lehet vinni a vállalkozások termelésébe, termékeibe. Az k+f alapú stratégia a vállalati és egyetemi kutatásfejlesztés eredményeire fog elsősorban épülni. A Miskolc-Technopolisz Fejlesztési Pólus program általános célja a lakosság életminőségnek emelése, amelyet a jövedelem, a foglalkoztatottság és a termelékenység növekedésén keresztül lehet elérni. A stratégia négydimenziós (4D) fejlesztést javasol a pólus számára. Az 1. D szerint fel kell számolni az infrastruktúra elmaradottságát és vonzó környezetet kell teremteni a befektetések számára. A 2. D a vállalkozások innováció-képességének a segítését, konkrét projektek kidolgozását, a vállalkozások közötti együttműködést szorgalmazza. A 3. D a gazdasági erősségekre épülő innovációt, a 4. D pedig már az innováció gazdasági hasznosítását, további fejlesztését irányozza elő. A fejlesztés során innovációs parkok fognak létrejönni a Miskolci Egyetem körül. Lesz anyagtudományi és anyagtechnológiai, mechatronikai, nanotechnológiai központ, vegyipari- és műanyagipari park a Borsod Chem Rt.-vel együttműködve, műszaki alapú földtudományi kutató- és űrtechnikai modul. Az innovációs parkok 2007-től valósulnak meg folyamatosan, így 2006 végére kész kell lennie a szakmai előkészítésüknek. „A program most már ebben a szakaszban tart” – tette hozzá a Marketing Intézet igazgatója. A Miskolc Fejlesztési Pólus program olyan együttműködési terepet kínál az önkormányzati és a tudományos szféra, a Miskolci Egyetem és a vállalkozások számára, ahol közösen konkrét eredményeket produkálhatnak. Célja a stratégiának, hogy nagy cégeket vonzzon a térségbe, amelyek integrátorként működhetnek, míg a kis- és közepes vállalkozások kooperációkba, klaszterekbe tömörülve lehetnek versenyképesek a piacon. A Pólus-program ezt igyekszik számos szolgáltatással támogatni. Az innováció-orientált Miskolc Pólus Stratégia megvalósítása a Regionális Operatív Programba illeszkedően kap finanszírozást. A pólusfejlesztések egyik célja az volt, hogy az uniós pénzeket hatékonyan használják fel, másrészről pedig önálló vállalati forrásokat is megmozgasson. A fejlesztési források 75 százaléka uniós pénz, míg a többit az állam biztosítja. A pólusfejlesztésen belül az egyes projektek más-más arányban részesülnek támogatásban: az egyetemi kutatásfejlesztés várhatóan száz, az önkormányzati fejlesztés 90, a vállalkozásfejlesztés pedig 35 százalékos támogatásban részesül.

Személyre szabott egészségmegőrzés a Walmarktól

A magyarországi Egészségklub megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatót az étrend-kiegészítőket, gyógykozmetikumokat kínáló cseh Walmark Rt. A Walmark célkitűzése, hogy erősítse az emberek hitét az egészségkiegészítőkkel jobbá tett táplálkozásban, életmódban, gondolkodásban – mondta Beáta Volakova ügyvezető igazgató. A Walmarkot 1990-ben alapították. A társaság 1992-ben kezdte importálni és terjeszteni a Nature’s Bounty vitaminkészítményeit, majd beindította saját étrend-kiegészítő és gyógykozmetikai termékeinek gyártását. Ma már a cég tulajdonában van Csehország egyik legmodernebb, a GMP-normáknak is megfelelő gyógykészítménygyára. A fejlődés következő jelentős mérföldköve az volt, amikor 2004 szeptemberében megkezdték az első gyógyszerek gyártását, amelyeket a következő esztendőkben újabbak követtek. A vállalkozás 2005. évi árbevétele 2,2 milliárd cseh korona (19 milliárd forint) volt. Az étrend-kiegészítők előállításában tartják magukat az Európai Unióban érvényben lévő előírásokhoz és szabályokhoz, ami további garanciát jelent termékeik jó minőségére. A társaság eddigi története a gyors és stabil növekedésről szólt, amelynek köszönhetően ma már jelentős piaci részesedéssel vezető helyet foglal el az étrend-kiegészítők csehországi piacán. Emellett sikeresen vetette meg a lábát külföldön is. Ahhoz, hogy biztosítani tudják a Walmark-termékek iránti egyre növekvő kereslet kielégítését, 2005-ben több mint 150 millió koronát fektettek be trineci gyáruk bővítésébe és a Cesky Tisínbe tervezett új logisztikai központ kiépítésébe. A cég minden országban kiemelt figyelmet fordít készítményei megismertetésére, népszerűsítésére, s ebben újdonságnak számító módszerekre is támaszkodik – hangsúlyozta Beáta Volakova. Ezek egyike a Walmark Egészség Klub működtetése, amely hosszú távon biztosítja a vásárlók átlagosnál magasabb színvonalú kiszolgálását. A klub feladata, hogy tájékoztassa a tagokat az egészségügy és az egészséges életmód területén kialakuló új trendekről, valamint színvonalas termék- és egészség-tanácsadással szolgáljon. A már jelenlevő országokban több, mint 380 ezer tag ingyenes tanácsadást kínáló telefoncentrum segítségével tájékozódhat és akár az interneten keresztül is leadhatja rendeléseit – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A regionális gazdaságfejlesztés egyik kulcsfontosságú tényezője

Miskolci Ipari Park létrehozására főként azért volt szükség, hogy a városnak legyen egy olyan gazdaságfejlesztő intézménye, amely koordináltan segít a befektetések szervezésében, a beruházási területek előkészítésében. Az ipari park nem csak építési területet jelent, hanem egy mögöttes szolgáltató szervezet is, amely segíti az ide érkező befektetőket eligazodni a hatósági útvesztőkben, és megjeleníti a nagyvilág előtt, hogy miért érdemes Miskolcra látogatni, betelepülni – mondta a NAPI Gazdaságnak dr. Halmai Gyula, a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. igazgatója. Már a Bosch betelepülése után egyértelművé vált, hogy elengedhetetlen Miskolcon egy ipari park létrehozása. Korábban a diósgyőri barnamezőben próbált a város ipari parkot kialakítani, azonban hamar bebizonyosodott, hogy egy autópálya-kapcsolat nélküli (a sztáda akkor még nem épült ki Miskolcig), ráadásul rehabilitációra váró területre nehéz betelepíteni a befektetőket. Az ipari parknak az M30-as közelébe való telepítésével mindkét hátrány megszűnt, ami érezhető volt az érdeklődésen, és valószínűsíthető, hogy a további betelepülők is e terület köré csoportosulnak majd. A közel 70 hektáros terület tavaly év végén nyerte el az ipari park címet. A léte a partnerségre alapul – olyan együttműködő intézményekkel, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség és a Miskolci Egyetem. Az ipari park cím elnyerésekor körülbelül húsz hektár volt még szabad a területen, ma már csak 12 hektár. A Miskolc észak-keleti részén, közvetlenül a Bosch-telep szomszédságában elhelyezkedő park profilját a járműipari, gépipari és az ezeket kiszolgáló cégek adják, elsősorban ők települtek ide. Jelenleg 27 vállalkozás működik itt, a cím elnyerése óta pedig még három vállalkozás betelepülése várható: logisztikai-szállítmányozó, járműgépipari és egy járműipari beszállító céggel folynak az egyeztető tárgyalások. A Miskolci Ipari Park mint a város gazdaságszervező, koordináló szervezete ma már tudatosan készíti elő és ajánlja beruházásra meglévő területeit. E gazdaságfejlesztő munkát – közgyűlési határozat alapján – a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. koordinálja. Mint kizárólagos önkormányzati tulajdonú cég, a klasszikus ingatlankezelés mellett a város forgalomképes vagyonát is kezeli, gazdaságszervező feladatokat lát el és összehangolja a fejlesztési programokat. A cégen belül kialakult a városban projektmenedzsmenti feladatokat ellátó és gazdaságfejlesztési programokat kidolgozó csapat is. Az ipari park fejlesztésének stratégiai elképzelései között a meglévő terület bővítése és újabb területek kialakítása egyaránt szerepel. A város vezetése Miskolc délkeleti részén, az úgynevezett Cora-csomópontnál egy újabb, 60 hektár nagyságú területet vásárolt meg, amely már előkészítés alatt van. A remények szerint e terület kereskedelmi-szolgáltató típusú befektetések fogadására lesz majd alkalmas. Miskolc tulajdonában van a 26-os út mellett az úgynevezett csemetekert is, amely egy újabb 50 hektáros területet jelent a befektetők fogadására. Új területek kialakítása mellett a már meglévő ipari park bővítése is napirenden van. A Miskolci Ipari Parkhoz közvetlenül kapcsolódik a repülőtér, amely egy 120 hektáros ingatlan. Az igazgató elmondta, hogy a jelenlegi szakértői vélemények alapján ahhoz, hogy a sportrepülés a továbbiakban is működhessen Miskolcon, nem szükséges az egész terület, így abból 40-50 hektár beintegrálható a már működő ipari parkba. Már erre a területre vonatkozóan is több betelepülni szándékozó vállalkozással folytat tárgyalásokat a város. Miskolc vezetése a diósgyőri barnamezős területen is lát lehetőséget ipari fejlesztésre – feltárása, előkészítése a következő időszak feladata. Az ipari park mellett üzemelő Bosch már önmagában olyan egység, amelynek a fejlesztései regionális hatásúak. Mindez beleilleszkedik a városfejlesztési stratégiába, amelynek gazdaságfejlesztési programja a Miskolci Fejlesztési Pólus, az úgynevezett Technopolisz, amely az ipari park, a logisztika, az egyetemi tudásközpont és az ezeket kiszolgáló infrastruktúra fejlesztését tartalmazza. A Miskolci Ipari Park – a Miskolci Fejlesztési Pólus program egyik kulcsprojektjének részeként – a gazdaságfejlesztés egyik eszköze. Miskolc számít rá, hogy a következő, 2007–13 közötti uniós költségvetési időszakban Brüsszelből két-háromszáz milliárd forintnyi pénzt kap. E fejlesztési forrás befogadása már most nagy előkészítő munkát igényel – magánbefektetőket kell vonzani és biztosítani kell a város önerejét is. „Miskolc gazdaságának fejlesztéséhez fenntartható programokat kell kialakítani, és bőven akad még tennivaló e területen” – tette hozzá az igazgató.