Miskolcon és környékén ma 110 egységgel működő lánc hosszú fejlődésen ment át, az egyes beruházásokat azonban kizárólag saját forrásból, pontosabban a nyereség rendszeres visszaforgatásából valósítottuk meg – mondja a vezérigazgató. A több ütemű fejlesztés egyik állomása volt például a kazincbarcikai ÁFÉSZ üzlethálózat átvétele 2000 elején, de vásároltak üzleteket az Ózdi ÁFÉSZ-tól és magánszemélyektől is. Négy évvel ezelőtt egy miskolci székhelyű, élelmiszerláncot működtető részvénytársaság 27 áruházát vették 30 éves bérletbe. A következő két év fő fejlesztése e boltoknak a láncba való integrálása volt. Az Unió COOPa termelés irányába is nyitott: a lánc két pékségében előállított termékekkel látják el a COOP üzleteket. Ami a legutóbbi időszaki bővítéseket illeti, 2005-ben három (két 600 és egy 800 négyzetméter alapterületű) ábécéáruházat építettek, valamint két ábécét és egy élelmiszerboltot újítottak fel.
Tíz év leforgása alatt több mint 2,5 milliárd forintot fordított láncfejlesztésre a társaság, az összeg nagyobb részét az utolsó öt évben. Az amortizációs ágon képződő fejlesztési forrás 2004-ben több száz millió forint volt; a cég eredménye meghaladta a 700 millió forintot. 2005. évben is közel azonos nagyságrendű az adózás előtti eredmény, az üzembe helyezett beruházások értéke pedig 900 millió forint lett.
A cég gazdálkodása 1993 óta pozitív: a szövetkezet árbevétele tíz évvel ezelőtt 5–5,5 milliárd forint között volt, míg tavaly 23 milliárdot meghaladó árbevételt értek el. A foglalkoztatottaik száma a kezdeti 480-ról 1350-ra nőtt.
Az északkeleti régióban az Unió COOP Rt. a legnagyobb COOP értékesítési hálózat, kiskereskedelmi forgalmával és árbevételével pedig a láncon belül az első helyen áll.
A társaság bolthálózata a Miskolc és környéke 59 településén 110 egységgel van jelen.
A COOP-boltok az eladótér a forgalom, és a polcfelület nagysága alapján négy csoportba tartoznak. Eszerint az üzletek több mint fele felső kategóriába tartozik, 60 Maxi-COOP boltot (300 négyzetméter fölötti áruházak), szupermarketet (600–900 négyzetméter), úgynevezett normál (200 négyzetméter fölötti) és Mini-COOP-ot (200 négyzetméter alatti egységek) működtet a hálózat. A vezérigazgató a jövőbeli tervekről szólva elmondta: az idei évi fejlesztési tervekben három Maxi-COOP kategóriájú ábécéáruház építése, valamint további kettő felújítása és bővítése szerepel.
A hálózat elsősorban napi bevásárlások színhelye, ahol évente mintegy 20 millió vásárló fordul meg. A vevők 80 százaléka törzsvásárló, az átlagos kosárérték a regionális adottságoknak megfelelően sajnos meglehetősen alacsony, 1100–1200 forint közötti.
2005. évtől megkezdődött az üzletek informatikai fejlesztése.
„A multinacionális kereskedelmi láncok hatását elsőként tapasztaltuk meg. A fejlesztésekkel piaci pozíciónkat erősítjük: a konkurens áruházak megjelenése miatt kieső forgalmat bővítéssel, új építésű boltok nyitásával tudjuk kompenzálni. Mivel már jó előre ismert, hogy egy-egy versenytárs hol készül új egységet nyitni, mi is keresünk újabb helyeket, és áldozunk a fejlesztésre ott, ahol ezzel nagyobb forgalmat lehet realizálni” – fogalmaz a vezérigazgató.
A lánc beszerzési pozíciói jók, hiszen komoly kapcsolati tőkével bír az Unió COOP Rt. a helyi beszállítói körben is.
A kiszállítás jelentős része a COOP láncon belül nagykereskedelmi disztribúciót végző Észak-Kelet Pro-COOP miskolci raktárbázisából történik. A beszállítói kör egyébként lényegében évek óta változatlan. Az ünnepek előtt maximum 20 százalékkal növekszik a forgalom. Az utóbbi években egyébként nincsenek nagy forgalmi kiugrások, amit a vezérigazgató a vásárlási szokások átrendeződésével magyaráz.
Tóth László meggyőződése, hogy a magyar tulajdonú üzletláncoknak szorosabbra kéne fogniuk az együttműködést, különösen azután, hogy a multinacionális cégek közös beszerzési láncok kialakításával ezt megtették. A vezető szerint ideje lenne, hogy a három magyar lánc is hasonlóképpen szervezze üzleti beszerzéseit.
Ignácz Valéria