Miskolc lehetőségei jelentősen megváltoztak azzal, hogy az autópálya elérte a várost, mert ezzel egy fontos és régóta várt közlekedési kapcsolat jött létre. Ugyanilyen lényeges Miskolc életében az elkerülő út megépítése is, amely gyakorlatilag leválasztja az észak-borsodi forgalmat a városról és közvetlenül az autópályára tereli. Az elkerülő út mentén pedig olyan ipari területek jöttek létre, amelyek vonzóak a befektetések számára. E terület tavaly elnyerte az ipari park címet. Északkelet-Magyarország leglényegesebb beruházásai közvetlenül az elkerülő útszakasz mellett valósulnak majd meg; arról, hogy mely vállalkozások települnének ide, még előzetes tárgyalások folynak, annyit azonban már lehet tudni, hogy elsősorban gépipari cégekről van szó – mondta a NAPI Gazdaságnak Káli Sándor, Miskolc polgármestere. A magyar és az orosz kormány megállapodásának köszönhetően pedig az új nanotechnológiai központnak Miskolctapolca ad otthont.
Miskolc fontos gazdasági eseménynek tartja, hogy bekerült az ország versenyképességi pólustengelyét alkotó hét város közé. Az önkormányzat elképzelései megegyeznek a kormány azon szándékával, hogy a térségbe elsősorban csúcstechnológiai befektetéseket vonzzanak. Jelentősen megnőtt az érdeklődés az ilyen irányú befektetési lehetőségek iránt, elsősorban az ittlévő vegyipari cégek részéről. Más vállalatokat kifejezetten az az eshetőség érdekel, ha a város támogatást kap a kormánytól a csúcstechnológiai fejlesztésekhez – ez esetben áthoznák a térségbe saját fejlesztő részlegeiket. Amennyiben mindez megvalósul, az észak-magyarországi póluson létrejönne az úgynevezett „Science Park”, mint kutatóközpontok projektje. A mechatronikai és a vegyipari klaszter, az anyagtudományi és anyagtechnikai központ mellett a nanotechnológia és a megújuló energiák szakterülete tartozna ide. A pólus magját az innováció adná, erre épülne a gazdaságfejlesztés és a hozzá tartozó infrastruktúra. "A csúcstechnológiai fejlesztéseknél elsőrendű szempont, hogy minél több olyan befektető jöjjön, akik tartósan itt is maradnak" – hangsúlyozza a polgármester.
A beruházásokat a térség viszonylag alacsony ingatlanárai és a magas színvonalú szakképzés is vonzza. Miskolc a középfokú oktatási rendszerének átalakítását mintegy másfél milliárd forintos beruházásból hajtotta végre. A Miskolci Egyetemen a Bosch mechatronikai képzési bázist alakított ki, ez egybevág a város adottságaival és azon elképzeléseivel, amelyek a mechatronika és a logisztika fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Miskolcon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, ami az oktatási rendszer átalakítását igényli. A Miskolci Egyetem is átgondolta saját stratégiáját, mert a magyar és az európai iparban egyaránt megnőtt az igény a valamely szakterületre specializálódott műszaki végzettségűek iránt.
A város a hatvanmilliárd forintos költségvetésének 84 százalékát az intézményhálózat – főként az egészségügyi és oktatási intézmények – fenntartására fordítja, fejlesztésre körülbelül 7-7,5 milliárd forint jut. A város fejlesztési keretét központi címzett támogatások egészítik ki. Az egészségügy területén két jelentős beruházás van folyamatban: kétmilliárd forintból szűrőállomást hoznak létre, a megyei kórházban egy átfogó rekonstrukciót, a városi kórházban pedig a szülészet és nőgyógyászat felújítását kezdik meg.
Miskolc városképe jelentős változáson megy keresztül, köszönhetően a Regionális Operatív Program keretében megvalósuló, hozzávetőleg 1,6 milliárd forintos belváros-rehabilitációnak, valamint a Plaza Projektnek. Ez utóbbi során az üzleteknek már mintegy a fele megújult, végső célja pedig az, hogy az igényes vásárlókat újra a belvárosba vonzza. Az átalakulás hatására egyre több új vendéglátóhely is nyílik. A belváros központjában a közönség számára újra megnyílt a régi Szinva, amelynek teraszos lépcsősora, a Szinva-terasz a város látványosságai közé tartozik. A belváros-rehabilitáció keretében közlekedési szempontból komoly változást jelent majd a sétálóutcán kialakítandó merőleges tengely, amely a belváros közepéből, a Szinva-terasztól indul. A felújítás egyik lényeges elemeként földalatti parkolókat építenek, amire már régen szükség lett volna. A Miskolcról kialakított kép jelentősen megváltozott az elmúlt időszakban, az idelátogatók rácsodálkoznak, hogy ez a város már nem az, amelyre ők emlékeztek.
Miskolc több jelentős kulturális és sporteseménynek volt és lesz helyszíne. Május végére tervezi az önkormányzat a Művészetek Háza átadását, amely egyszerre fog helyet adni hangversenyteremnek, kiállítótermeknek és egy art mozinak, ahol magyar és európai filmeket fognak vetíteni. A mintegy 850 millió forintos beruházás részben az Operafesztiválnak is helyszíne lesz (ahol a milánói Scala művészei is fellépnek) idén, a miskolci szimfonikus zenekarnak pedig állandó koncerttermet nyújt. A város az új, fedett, 1500 főt befogadó jégkorongcsarnokát önerőből, körülbelül 1,2 milliárd forintból építette fel. Nagy vállalkozás volt, hogy a junior jégkorong-világbajnokságot már itt rendezték meg. A teltházas vb hatalmas siker volt, és a nagy érdeklődésből úgy tűnik, hogy a miskolci jégkorongsport komoly jövő elé néz.
Miskolctapolcán a Vizek Völgye Projekt keretében tavaly megújult a Barlangfürdő, a belső tereket átalakították, kívül szaunaparkot alakítottak ki. A tervek szerint a tapolcai strandból élményfürdő és szálloda lesz. Miskolc elsősorban a „soft turizmusban” érdekelt, a pihenni vágyó kisgyerekes családok és az idősek számára szeretne kellemes kikapcsolódást nyújtani. A város egyik kiemelt projektje a történelmi Avas rehabilitációja. Az Avas-hegy egyik domboldalán a régészek meglepő leletre bukkantak, amely gyakorlatilag azt bizonyítja, hogy 70 ezer éves az európai kultúra: földrészünkön itt találták meg a modern ember első kőeszköz-megmunkálási technológiájának nyomait.
Miskolc második lett az Európa Kulturális Fővárosa pályázaton, ezt azonban nem vereségként élte meg, hiszen jelentős magyar városokat sikerült pályázatával maga mögé utasítania, és erre nagyon büszke. „Az ország pedig felfigyelt Miskolcra” – teszi hozzá a polgármester.
Ignácz Valéria