A fejlesztésipólus-program – mint gazdaságfejlesztési terv és gyakorlat – mindenütt a világban a tudásalapú, dinamikus gazdaság létrehozásának motorja. A pólusmozgalom az Európai Unióban, Franciaország által kialakított térségfejlesztési megoldás, egy lehetőség a térségeknek, hogy gyorsítsák gazdasági növekedésüket, mégpedig úgy, hogy a fejlesztés a nagyvárosokra koncentrál, e városok pedig kisugároznak a környék gazdaságára. A Miskolc Fejlesztési Pólus Stratégia a város és a régió versenyképességét, a gazdasági teljesítmény javítását helyezi a középpontba – mondta Dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének igazgatója.
A tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés alapját az a felismerés adja, hogy az Európai Unió és tagállamai csak úgy tudnak lépést tartani más gazdasági központokkal, ha a tudás, az innováció területein fejlesztik gazdaságukat. A kutatásfejlesztésekre és azok gazdasági hasznosítására épülően kell a gazdaság szerkezetét átalakítani; a tudás új megoldások, fejlesztések és ezekből új termékek, gyártástechnológiák kialakításában nyilvánul meg. A Pólus Stratégiának ezért feladata, hogy eszközeivel és projektjeivel támogassa a vállalkozások versenyképességének, innovációkészségének a javulását úgy, hogy ezt elősegítő környezetet biztosít. Mindez új vállalkozások betelepülését is elősegíti a térségben.
A Miskolc Pólus Stratégia címe „Technopolisz – alkalmazott high-tech ipari megoldások” (itt a közvetlenül a gazdaság által hasznosítható high-tech megoldásokra kell csak gondolni). Ez azt jelenti, hogy Miskolcon a szakmai tudományos gyökerek elsősorban műszaki tudományokra és kutatásokra fókuszáltan fognak megjelenni, és olyan high-tech területeken, csúcstechnológiai megoldásokban, amelyeket közvetlenül be lehet vinni a vállalkozások termelésébe, termékeibe. Az k+f alapú stratégia a vállalati és egyetemi kutatásfejlesztés eredményeire fog elsősorban épülni.
A Miskolc-Technopolisz Fejlesztési Pólus program általános célja a lakosság életminőségnek emelése, amelyet a jövedelem, a foglalkoztatottság és a termelékenység növekedésén keresztül lehet elérni. A stratégia négydimenziós (4D) fejlesztést javasol a pólus számára. Az 1. D szerint fel kell számolni az infrastruktúra elmaradottságát és vonzó környezetet kell teremteni a befektetések számára. A 2. D a vállalkozások innováció-képességének a segítését, konkrét projektek kidolgozását, a vállalkozások közötti együttműködést szorgalmazza. A 3. D a gazdasági erősségekre épülő innovációt, a 4. D pedig már az innováció gazdasági hasznosítását, további fejlesztését irányozza elő. A fejlesztés során innovációs parkok fognak létrejönni a Miskolci Egyetem körül. Lesz anyagtudományi és anyagtechnológiai, mechatronikai, nanotechnológiai központ, vegyipari- és műanyagipari park a Borsod Chem Rt.-vel együttműködve, műszaki alapú földtudományi kutató- és űrtechnikai modul. Az innovációs parkok 2007-től valósulnak meg folyamatosan, így 2006 végére kész kell lennie a szakmai előkészítésüknek. „A program most már ebben a szakaszban tart” – tette hozzá a Marketing Intézet igazgatója. A Miskolc Fejlesztési Pólus program olyan együttműködési terepet kínál az önkormányzati és a tudományos szféra, a Miskolci Egyetem és a vállalkozások számára, ahol közösen konkrét eredményeket produkálhatnak. Célja a stratégiának, hogy nagy cégeket vonzzon a térségbe, amelyek integrátorként működhetnek, míg a kis- és közepes vállalkozások kooperációkba, klaszterekbe tömörülve lehetnek versenyképesek a piacon. A Pólus-program ezt igyekszik számos szolgáltatással támogatni.
Az innováció-orientált Miskolc Pólus Stratégia megvalósítása a Regionális Operatív Programba illeszkedően kap finanszírozást. A pólusfejlesztések egyik célja az volt, hogy az uniós pénzeket hatékonyan használják fel, másrészről pedig önálló vállalati forrásokat is megmozgasson. A fejlesztési források 75 százaléka uniós pénz, míg a többit az állam biztosítja. A pólusfejlesztésen belül az egyes projektek más-más arányban részesülnek támogatásban: az egyetemi kutatásfejlesztés várhatóan száz, az önkormányzati fejlesztés 90, a vállalkozásfejlesztés pedig 35 százalékos támogatásban részesül.
Ignácz Valéria