Ráfizet az RWE a szén-dioxid-kvótára

A német RWE AG, Európa harmadik legnagyobb energiaszolgáltatója nem tudott profitálni a drága energiából. Bár az elemzők eredetileg is a második negyedéves nyereség jelentős esését várták az elmúlt évihez képest, az április-júniusi számok még az ő várakozásaikat is messze alulmúlták: a tavalyi 1,06 milliárd eurós második negyedéves profit után idén 347 millió euró nyereséget realizált az energetikai óriáscég. A teljes első féléves eredmény is 50 százalék feletti visszaesést mutat, tavaly ugyanis 2,6, idén viszont csak 1,2 milliárd eurót hozott a gáz- és áramszolgáltatás az RWE-nek januártól júniusig. Az eltérés részben persze a tavalyi, kiemelkedően jó eredménynek tudható be. A legnagyobb érvágást azonban a villamosvezeték-hálózat alacsonyabb használati díja miatti kiesés és a szén-dioxid-kibocsátási kvóták okozták. Az RWE ugyanis az Európai Unió legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, az üvegházhatású gázok tonnájáért fizetendő ár pedig hatvanegyszeresére nőtt tavaly óta. A szén-dioxid-emisszió joga tavaly kevesebb mint 50 eurócent volt tonnánként, 2008-ra azonban 20 euró fölé nőtt, a vállalat pedig az első félévben 583 millió eurót költött kvótavásárlásra - tehát többet, mint teljes második negyedéves hasznát. A villamos vezetékek használati díjának esése 120 millió eurós kiesést okozott a vállalatnak a második negyedévben.

Szerencsésen adózott a belga sörgyártó

A belga InBev, a világ második legnagyobb sörgyártója korábbi veszteségeinek köszönheti azt a halasztott adóleírást, ami hozzásegítette, hogy a stagnáló forgalom mellett is nyereséges maradjon az első félévben. A nettó nyereség 8,6 százalékos növekedés után 542 millió eurós volt, szemben a tavalyi 499 millió euróval. A söróriás negyedéves adókulcsa a tavalyi közel húsz százalékról 8,2 százalékra esett a most elkönyvelt korábbi veszteségek miatt. Ezért volt képes a cég a növekedésre, holott minden tényező ellene szólna: az energia, a csomagolás és a gabona ára egyaránt magas, a piac pedig összességében nem bővült, azaz az oroszországi visszaesés kiütötte a latin-amerikai sikerek hatását. Az InBev sörei Brazíliában a legkeresettebbek, helyi egysége a Cia de Bebidas das Americas 67,3 százalékos piaci részesedéssel bír, 3,8 százalékkal kúsztak fel eladásai. Oroszországban azonban 7,7 százalékkal esett a forgalom, valószínűleg a dán versenytárs Carlsberg térnyerése miatt, amely az idén vette meg a legnagyobb orosz sörgyártót. A Beck'set gyártó InBev Ázsiában elvesztette ugyan vásárlóinak ötödét, de az amerikai kontinensen továbbra is hódít.

A csehek kevesebb mint fele támogatja a lisszaboni szerződést

A prágai STEM ügynökség júniusban végzett közvélemény-kutatása szerint a cseh lakosság kevesebb mint fele - 47 százaléka - ért egyet azzal, hogy a parlament törvényerőre emelje az unió reformszerződését. A kutatás szerint bár 53 százalék ellenzi a ratifikációt, a cseheknek csupán 23 százaléka van tisztában azzal, milyen változásokat hozna a szerződés életbelépése az Európai Unió működésében. A válaszadók egyharmada azt állította, nem ismeri a szerződés tartalmát, 43 százalék pedig nem ismeri túl behatóan. Bár február óta a lakosság nem ismerkedett meg közelebbről a reformszerződés tartalmával, valamelyest nőtt az ellenzők aránya. A szerződés támogatói elsősorban azok, akik elégedettek Csehország uniós tagságával, a magasabb jövedelmi csoportba tartozók és a kormánypárti szavazók. A Cseh Közvélemény-kutató Központ (CVVM) felmérése szerint a csehek kevesebb mint ötöde érdeklődik a lisszaboni szerződés iránt, kétötöde nem tudja, mi az, a maradék kétötöd pedig csak hellyel-közzel tudja. Az érvénybe lépéshez a reformszerződést valamennyi tagállamnak ratifikálnia kellene 2008 végéig. Bár az írek népszavazáson utasították el a dokumentumot, az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója úgy döntött, a többi tagállam folytatja a ratifikációs folyamatot. A Cseh Köztársaság egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem emelték törvényerőre a szerződést. Egy másik alapvető fontosságú kérdésben a lakosság 53 százaléka ért egyet az euró bevezetésével, szemben az unió 60 százalékos átlagával az Eurobarometer felmérése szerint. A leglelkesebb támogatók jellemzően a fiatalok, az egyetemet végzettek, az úgynevezett fehérgallérosok és ismét csak a kormánypárti - jobboldali - szavazók. Az egyetemi diplomával rendelkezők közel kétharmada, az alapfokú képzésben részt vett csehek alig egyharmada vezetné be az európai valutát. Az országban tavaly óta hét százalékkal esett a közös valuta támogatottsága. Pavel Severa, a csehországi felmérés vezetője szerint az eurót ellenző Václav Klaus elnök és más politikusok euroszkeptikus magatartása az, ami negatívan befolyásolja a cseh közvéleményt.

Egyelőre gyorsul a növekedés Bulgáriában

A dinamikus bolgár GDP-növekedés folytatódásával, sőt gyorsulásával számol Szófia, a szervezett bűnözéshez és korrupcióhoz kapcsolódó botrányok és a látványos külkereskedelmi mérleghiány ellenére. A szófiai statisztikai hivatal a napokban jelentette meg az első félév gazdasági adatait, és Petar Dimitrov gazdasági és energiaügyi miniszter pozitívan értékelte az időszakot. A miniszter optimista: a gazdasági növekedés idei várható mértékét a korábbi előrejelzések a tavalyival megegyező 6,2 százalékra tették, ő azonban 6,2 és 6,5 százalék közti éves eredményt jósol, amit az ország a mezőgazdaság kitűnő teljesítményének, elsősorban a rekord-gabonatermésnek köszönhet. Dimitrov szerint a munkaerőhiánynak köszönhető a bérek 10 százalék feletti növekedése 2007-ben. Érezhető a fogyasztói kosár átalakulása, a megvásárolt élelmiszerek között vesztett súlyából a tej és a kenyér, viszont több húst és sajtot vásárolnak a bolgárok. Nyugtalanító viszont a statisztikai hivatal jelentése a komoly külkereskedelmi deficitről: az export az első félévben 9,88 milliárd leva (5 milliárd euró) volt, az import pedig 19,95 milliárd leva (10,2 milliárd euró). Szintén aggasztóan hangzik a 14,5 százalékos júliusi éves infláció. Az elektromos áram, víz és gáz költsége egyaránt emelkedett, az árszínvonalat természetesen az olaj és az élelmiszerek világpiaci ára is felhajtja. Egyes élelmiszerek 11 százalékkal drágultak tavaly óta - szerencsés azonban, hogy a Bulgáriában tradicionálisan fogyasztott ételek egyike-másika olcsóbb lett. Míg hazánk után Bulgária második helyezett a régióban a közvetlen külföldi tőkebefektetés terén, az első félévben 500 millió euróval csökkent a tőkebeáramlás tavaly óta, Dimitrov nyilatkozata szerint 2,07 milliárd euró érkezett Bulgáriába januártól júniusig. A befektetői bizalom visszaesését az okozhatta, hogy az Európai Unió több száz millió eurós támogatásokat állított le, és július végén az eddigi legszigorúbb hangú jelentést közölte az országról, amely Brüsszel szerint képtelen megbirkózni a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval. Dimitrov egyelőre optimista, a miniszter szerint az első félév adatai bizonyítják, hogy a befektetők nem fordultak el teljesen Bulgáriától. Ha azonban a jelentés még több céget riaszt el a beruházástól, az nagyobb zavart okozhat a növekedésben, mint a lefújt uniós támogatások.

Egységes arculatot szabnak a vidékfejlesztési projekteknek

Az Új Magyarország vidékfejlesztési program kommunikációjára szánt több mint hatmilliárd forintos keret, valamint a feladatot ellátó médiaügynökségek kiválasztása is kisebb politikai vihart kavart. A szaktárca szerint a keret összhangban áll az uniós előírásokkal, és a nyertes cégek szakmai felkészültségéhez sem férhet kétség.

Volt KGB-ügynök a Norilszk vezetésében

Egy hónapon belül másodszor cserélt vezérigazgatót a Norilszk Nyikel, a világ vezető nikkelkitermelője. Az új vezető ezentúl Vlagyimir Sztrzsalkovszkij, Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök régi barátja, aki 11 éven keresztül volt KGB-ügynök, majd a Szövetségi Turisztikai Hivatal igazgatója. Vlagyimir Potanyin cégelnök szerint a vállalat feladata - élén az új vezérigazgatóval -, hogy konszolidációs szerepet töltsön be az iparágban, és erősítse a részvényesek közti együttműködést. A konszolidáció pedig az állammal való szorosabb együttműködést követeli meg. Az igazgatótanács azonban nem támogatta egyöntetűen a kinevezést, és a befektetők sincsenek mind elbűvölve az állam mozgásterének bővülésétől egy magánvállalat rovására. A Norilszk résztulajdonosát, a Ruszal Egyesített Vállalatot, a világ legnagyobb alumíniumtermelőjét hárman képviselik a kilenctagú igazgatótanácsban, s ezek mindegyike Sztrzsalkovszkij kinevezése ellen szavazott, mivel a jelölt igazgatási és fémipari tapasztalatai szerintük hiányosak. Alekszandr Buligyin, a Ruszal vezérigazgatója és az igazgatótanács tagja szerint Potanyin és Sztrzsalkovszkij lépései nem szolgálják a Norilszk érdekeit. Az államhoz közel álló páros nemzetközi terjeszkedésről beszél, holott a legsürgetőbb feladat a fémipar válsága alatt a cég belső problémáinak megoldása volna. Buligyin és a Ruszal többi vezetője azt tervezi, hogy soron kívüli befektetői ülést hívnak össze az igazgatótanács újraválasztására.

Eladja az osztrák kormány az Austrian Airlinest

Az osztrák kormány tegnap jóváhagyta az Austrian Airlines légitársaság 43 százalékos állami résztulajdonának eladását azzal a feltétellel, hogy a társaság 25 százalékának továbbra is osztrák befektetők kezében kell maradnia. Az osztrák légitársaság nagyobb befektető nélkül nem képes fenntartani távolsági járatait, ez azonban a vállalat fennmaradását sodorja veszélybe. A tavalyelőtti veszteséges év után 2007-ben a társaság 3,3 millió eurós profitot termelt, miután törölte interkontinentális járatainak egy részét. Az utazók egy része azonban a társaság specialitásának számító kelet-európai célpontokhoz sem választják az Austriant, ha azt látják, hogy gyenge a légitársaságot hitelesebbé tévő távolsági kínálat - idézi a társaság kereskedelmi igazgatóját, Andreas Bierwirth-t a Bloomberg hírügynökség. Komoly befektető nélkül a légitársaság arra kényszerülhet, hogy száz repülőből álló flottáját akár a felére csökkentse. Lehetséges vásárlói között szerepel a Lufthansa, az Air France-KLM, a Turkish Airlines és az Aeroflot. Sajtóhírek szerint az osztrák társaság igazgatótanácsa a kölni székhelyű Lufthansának örülne a legjobban, a német vállalat pedig már célzott rá, hogy hajlandó lenne "intenzívebbé tenni" együttműködését az Austrian Airlinesszal.

Indiana Jones megduplázta a Legót

A dán Lego AS, Európa legnagyobb játékgyártója több mint kétszeresére növelte tavaly óta profitját, főleg az Indiana Jones világát mintázó készleteknek köszönhetően. A billundi székhelyű, családi tulajdonban levő vállalat tavaly júniusban, az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című sikerfilm bemutatása előtt vásárolta meg a történet helyszíneit és szereplőit megjelenítő építőkockák gyártásának jogát a Lucasfilm Ltd-től. Idén az első félévben a Lego nettó profitja az egy évvel korábbi 159 millió dán koronáról 427 millió koronára nőtt (85 millió dollár). A stagnáló játékpiac ellenére a hagyományos Lego-termékek, például a Lego City iránt is nőtt a kereslet. Az árbevétel 20 százalékkal, 2,96 milliárd koronáról 3,56 milliárdra kúszott fel 2008 első hat hónapjában. Az USA-ban is jól teljesített a dán játékgyártó: az európai eladásokhoz hasonlóan az Indiana Jones játékokat vitték, mint a cukrot, a Lego City és Csillagok Háborúja építőkészletek is a vártnál jobban fogytak. Az 1932-ben alapított dán játékgyártó adatai szerint a gyerekek világszerte évi ötmilliárd órát töltenek legózással. A vállalat több mint 400 milliárd műanyag építőtéglácskát gyártott le, mióta a játékot 1958-ban szabadalmaztatta a jelenlegi tulajdonos édesapja, Kjeld Kirk Kristiansen. A világ ötödik legnagyobb játékgyártójának ma egy évi 50 milliárd dolláros globális piacon kell állnia a versenyt úgy, hogy a gyerekek egyre inkább az elektronikus játékokat favorizálják - igaz, a vállalat számottevő royalty-bevételekhez jut a Lego-márkájú számítógépes játékokból is.

Milliárdokat osztottak szét járóbeteg-ellátásra

Lezárult az Új Magyarország fejlesztési terv keretei közt a kistérségi járóbeteg-szakellátó központok létesítését és a járóbeteg-ellátással foglalkozó kórházak fejlesztését célzó két uniós pályázat. Az egyik 25 milliárd forintos keretet tett elérhetővé a térségi önkormányzatok számára. A 25 hazai kistérségből 23 nyújtott be pályázatot, és a közeljövőben 16 írhat alá támogatási szerződést, összesen 14,3 milliárd forint értékben. A második pályázat azon kórházak számára tett hozzáférhetővé 6,4 milliárd forint fejlesztési támogatást, ahol megszűnt vagy minimálisra csökkent az aktív kórházi ellátás - itt a kilenc pályázó közül hét kap összesen 5,3 milliárd forint támogatást. Mindkét pályázat a hátrányos helyzetű kistérségeket célozta meg. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint a támogatások célja az esélyegyenlőség erősítése, így ugyanis két éven belül e vidéki térségek lakói is hozzáférnek a korszerű járóbeteg-ellátáshoz. Az EU tízszázalékos önrészt vár el a pályázóktól, a leghátrányosabb helyzetű régióktól ötöt. Ráadásul az elmúlt év óta az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és egyházaknak nem kell pénzügyi garanciát adniuk az uniós pályázatokhoz, értük ugyanis az állam vállal felelősséget, hogy ne pénzhiány miatt maradjanak le a leginkább rászorulók a támogatásokról. A támogatásból első körben kimaradt kistérségek Bajnai Gordon gazdasági miniszter szerint egy hónapon belül újra pályázhatnak. A második kör meghívásos lesz, ahová az első körben pályázó, de a feltételeknek nem megfelelt önkormányzatok kapnak második lehetőséget.